|
 2016.01.15.
Különválás Budapesttől
Meg kell állítani a leszakadást
Pest megye
jelenleg a fővárossal közösen alkotja a közép-magyarországi
régiót, és Budapest fejlettségi szintje miatt nem jogosult
olyan mértékű európai uniós támogatásokra, mint a
fejletlenebb régiók. Egységes megyében kell gondolkodnunk, az
agglomeráció szintjére kell felemelnünk a többi térséget is
– közölte Szabó István a közgyűlés elnöke, aki bízik
benne, hogy 2018. január 1-jétől önálló régióvá válhatnak.
Eddig 180 település jelezte, hogy támogatja Pest megye
önálló régióvá válását. Ezt a kezdeményezést elnök úr
javasolta?
– Már 14 évvel ezelőtt megpróbált Pest megye különválni
régiószinten a fővárostól, majd 2007-ben és 2008-ban is ezt
kezdeményezték a települések. Most viszont Pest Megye Önkormányzata
közgyűlésén, a jelenlévő képviselők mind támogatták a régió
különválásáról szóló döntéstervezetet. Ezután levelet
írtam a települések vezetőinek, és kértem őket, hogy testületileg
támogassák ezt a javaslatot, és döntéseinkről értesítsenek.
A 187-ből eddig 180 település támogatja határozatunkat.
Egyetlen település mondott nemet: Nagykőrös. Ők Bács-Kiskun
megyéhez szeretnének tartozni. Ami megfontolandó, hiszen mire
ez a döntés megszületik náluk, addigra egészen más lesz a
konstelláció. Szentlőrinckáta támogatta azt, hogy önálló régióvá
váljunk, ez a település viszont Jász-Nagykun-Szolnok megyét választja.
Ami számunkra elfogadható. A megyeváltásról nem nekünk,
hanem az Országgyűlésnek kell dönteni. A Belügyminisztérium
kikérte a környező megyék véleményét, és csak Nógrád
ellenezte a különválásunkat – de ez csak egy marginális döntés
a végső elszámolás terén.
Mivel támasztja alá azt a kijelentést, hogy
Pest megye társadalmi-gazdasági fejlődésében több területen
azért volt komoly visszaesés, mert a megyei fejlesztésekre csekély
forrás jutott?
– 2015 tavaszán döntött egy tanulmány elkészítéséről
a közgyűlés. Csath Magdolna közgazdász és kollégái megelőző
tanulmányokat készítettek, amelyet elküldtünk a Nemzetgazdasági
Minisztériumnak. A dokumentum kompozit mutatóiból kivehető,
hogy milyen módon érintette a megyét – gazdasági, és társadalmi
téren – az elmúlt időszak forráshiánya. Ezek a mutatók alátámasztják
azt a véleményezésünket, hogy Pest megye nem konvergált,
hanem divergált; tehát távolodott az európai uniós átlagtól.
Pest megyét az uniós átlag tekintetében Győr-Moson-Sopron,
Komárom-Esztergom és Fejér megye is megelőzi. Hét évvel ezelőtt
56,7%-on állt az EU-s átlaghoz mérve a megyénk GDP-je, míg
2013-ban csak 55,7%-on.
Ez azt jelenti, hogy Budapest mindent vitt?
– Azt is jelenti, hogy a közép-magyarországi régióba
került források jelentős részét a főváros kapta, hiszen
olyan beruházásokat kellett finanszírozni, melyek például a közösségi
közlekedést fejlesztették. Emellett sokkal kevesebb forrás
jutott ebbe a régióba. A sávos beosztás szerint eleinte még
kaptunk megfelelőnek mondható forrásokat, de 2010-től egyre
jobban csökkent ez az összeg, hiszen az EU véleménye szerint
mi már egy fejlett régió vagyunk.
A rendelkezésre álló források 2014–2020 között
drasztikusan tovább apadnak a központi régióban. Ezáltal a
megye még jobban leszakadhat mind Budapesthez, mind a
konvergencia régiókhoz képest?
– Pontosan. Brüsszel régiókban gondolkodik és nem megyékben.
A régióváltásról a magyar kormánynak kell döntenie. Lázár
János miniszter úr nyilatkozata, amelyben „háború sújtotta
területnek” nevezte Pest megyét, mutatja, hogy a kormány érzékeli
a problémát, és kész mindent megtenni a kompenzálás és a
további leszakadás megakadályozása érdekében.
Kevesebb beruházás is történt a megyében?
– A kevesebb forrás miatt sajnos ez így történt. A
konvergencia régiókkal összehasonlítva, például nálunk alig
jutott pénz kórházak fejlesztésére.
A sok tekintetben fejlettebb agglomerációban is jelentős
az elmaradt fejlesztések száma?
– Az agglomeráció már más téma, hiszen az abba tartozó
települések az iparűzési adóbevételből számos beruházást
tudtak végrehajtani. Az agglomeráció csak a megye kisebb része,
míg a nagyobbik fokozatosan egyre kevesebb EU-s pénzből gazdálkodik.
Nekünk egységes megyében kell gondolkodnunk, s az agglomeráció
szintjére kell felemelnünk a többi területet is.
Milyen módon történhet meg a régióhatárok megváltoztatása?
– A régióhatárok módosítása a kormány kezdeményezésére
az Európai Bizottság jóváhagyásával történhet. Jogilag
2018. január 1-jétől válhatunk önálló régióvá, és akkor
2021. január 1-jétől az EU-s forrásokból már több jut megyénknek.
Medveczky Attila
|
