2016.01.22.

Vita az egyházak finanszírozása körül: A restitúció nem lezárt fejezet

Marek Maďarič szerint az egyházak finanszírozása körüli vitát a választásokat követő időszakban egy szolid törvényi változtatással kellene lezárni. Úgy véli, az államnak a jövőben is hozzá kell járulnia az egyházak működéséhez, mivel azok szerepe pótolhatatlan, ám a hívek létszáma utáni támogatást, vagy adókivetést is el tudna képzelni.

Ahogy arról a Felvidék.ma is beszámolt, a kulturális miniszter a napokban arról beszélt, hogy az egyházakkal történt egyeztetéseket követően ma már tudni, a történelmi egyházak a jelenlegi állapot, az állami finanszírozás fenntartását szorgalmazzák, de nem zárkóznak el bizonyos módosításoktól. Maďarič közölte, főként a katolikus egyház volt az, amely a finanszírozási vita keretében egy újabb restitúció kérdését nyitotta meg, miközben a vagyon-visszaszolgáltatás már egy végleg lezárt fejezet. „Mindenesetre az egyházakkal folytatott vita jó kiindulópontot kínál ahhoz, hogy a jövőben megoldást találjunk a finanszírozásukra"– nyilatkozta a tárcavezető.

Szlávik Antal hidaskürti plébános, egyházjogász a Pátria rádiónak úgy nyilatkozott, hogy egyes politikai erők régóta napirenden tartják az állam és az egyház anyagi szétválasztását, s most a Smer is beállt azok közé, akik ezt szeretnék elérni. Nem tudni mi lesz, az viszont tény, mondja, hogy gyakran hoznak fel nyugat-európai példákat, ahol teljesen elvált az állam az egyháztól. A katolikus pap leszögezte, hogy nem az egyházak kérésére vezették be évtizedekkel ezelőtt a jelenlegi finanszírozási módot. Amikor a 2. világháborút követően a kommunisták elvették minden ingatlanjukat, 1949-ben iktatták törvénybe az egyházi központok támogatását, a papi fizetések állami folyósítását, abból kiindulva, hogy vagyon nélkül az egyházak nem tudják magukat eltartani. Úgy véli, az állam és az egyház szétválása előbb-utóbb bekövetkezik. „Van ennek előnye és hátránya is. Az előnye, hogy az egyház semmiképpen sem függne az államtól. A hátránya, hogy bizonyos megrázkódtatásokkal jár, mert valamiféle egyházi adót be kellene vezetni, s a hívek ehhez nincsenek hozzászokva, ennek nálunk nincs semmilyen hagyománya, s leginkább a kisebb egyházak fizetnének rá."

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szerint a jelenlegi kommunista eredetű finanszírozási rendszer kevés mozgásteret biztosít az egyházaknak, ezen módosítani kellene. A református egyház részéről mindenképpen szóba hozzák azoknak az ingatlanoknak a visszaadását, amelyeket az állam még nem szolgáltatott vissza. „Egyházunk esetében több mint 700 hektár földről és 60-62 épületről van szó. Ezeket az ún. Beneš-dekrétumok alapján kobozták el. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyülekezeteink – akár örökösödés, akár vásárlás útján – múltban megszerzett vagyonát visszakapjuk, ha nem ténylegesen, akkor kárpótlás formájában" – fogalmazott a református püspök.

BA, Felvidék.ma