|
 2016.01.22.
Közös akarat - Bemutatta választási
programját az MKP
A Magyar Közösség
Pártja január 12-én tartotta választási program-bemutatóját
Komáromban, a Tiszti Pavilon épületében. Bemutatta négy pilléren
nyugvó választási programját a Magyar Közösség Pártja,
amely elsősorban Dél-Szlovákiát és a szlovákiai magyar választókat
szeretné megszólítani, szem előtt tartva az országos jelentőségű
kérdéseket is. A program gazdasági, környezetvédelmi, vidékfejlesztési,
oktatásügyi, egészségügyi és szociális kérdésekkel
foglalkozó fejezeteiről az MKP elnöke és a párt szakmai alelnökei
szóltak.
Soha nem volt ilyen jó esélyünk a parlamentbe kerülésre
A Komáromban rendezett kampányrendezvényen Forró Krisztián,
az MKP kampányfőnöke köszöntőjében elmondta, pártjával
szemben nagyok az elvárások, hiszen már hat éve annak, hogy a
felvidéki magyar közösségnek nincs képviselete a szlovák
parlamentben. Ugyanakkor jelezte, az MKP-nak soha nem volt ilyen jó
esélye a parlamentbe kerülésre, ezt igazolják az elmúlt években
a megyei, az európai parlamenti, a köztársaságielnök-választáson
és a legutóbbi két helyhatósági választáson elért kiváló
eredmények.
Az MKP kvótaellenes petícióját a felvidéki magyarság
legsikeresebb aláírásgyűjtési akciójának nevezte. „A migránskérdésben
az MKP az egyetlen olyan párt Szlovákiában, amely elejétől
fogva következetesen elutasítja a ránk erőltetett kvótarendszert.
Ebben a kérdésben az itt élő polgárok oldalán állunk"
– jelentette ki Forró, aki úgy véli, az MKP jól áll, és
felkészült a választásokra.
Berényi: "Olyan Európai Uniót akarunk, amelyhez
csatlakoztunk"
"Választási programunk négy pilléren nyugszik,
foglalkozunk Szlovákia és Európa jövőjével, gazdaság- és
szociálpolitikai kérdésekkel, az ország vidékfejlesztési és
környezetvédelmi kihívásaival, valamint a felvidéki magyarság
megmaradásának és gyarapodásának feltételeit érintő kérdésekkel"
- mondta el pártja választási programjáról Berényi József.
Szlovákia és Európa jövőjét érintő kérdések kapcsán
az MKP elnöke kifejtette, jóval óvatosabb és körültekintőbb
bevándorlás politikára van szüksége Európának a jelenleginél,
a korlátozás és ellenőrzés nélküli beáramlás ugyanis
rendkívül veszélyes.
"Mi nem olyan Európai Unióhoz csatlakoztunk, ahol a
karácsonyi vásárokat csak rendőri felügyelettel lehet békésen
megrendezni, és nem olyan Európai Uniót akarunk, ahol öt napig
hallgatnak olyan erőszakos cselekményekről, amelyek a közelmúltban
Európa több pontján is megtörténtek. Mi olyan Európai Uniót
akarunk, amelyhez csatlakoztunk, azt az Európát akarjuk megvédeni"
- jelentette ki Berényi József, aki úgy véli, Európa és
Szlovákia demográfiai problémáit nem bevándorlással, hanem
családtámogatással, gyermekvállalási programokkal kell
megoldani. Hozzátette, pártja egyik alapvetése - és ezt, mint
fogalmazott, "nem szégyellik kimondani" -, hogy a családot
egy férfi és egy nő kapcsolata alapján határozzák meg.
Nem korrupciós, hanem koalíciós partner kíván lenni az
MKP
Az MKP elnöke szerint pártja választási programja hangsúlyozza
leginkább Szlovákia regionális különbségeit, s foglalkozik a
legátfogóbban a felvidéki magyarság és a többi nemzeti közösség
megmaradásának és gyarapodásának feltételeivel. "Mi
foglalkozunk a legszélesebb körben azzal a kérdéssel, hogyan
lehet ebben az országban megmaradni magyarnak, ruszinnak és a többi
nemzeti közösségnek" - fogalmazott.
Berényi úgy látja, hogy a következő időszak egyik
legfontosabb kihívása lesz, hogy a márciusban felálló kormány
hogyan tud majd megbirkózni a korrupcióval. Hangsúlyozta, az
MKP nem korrupciós, hanem koalíciós partnere kíván lenni a következő
szlovákiai kormányzatnak.
"Nem egészséges, ha oligarchák irányítják ezt az
országot, és nem egészséges, ha az emberek számára átláthatatlan
a döntéshozatal. A korrupcióellenes küzdelem a programunkban
megfogalmazott alapelvek alapján sikeres lehet. Ez kell ahhoz,
hogy az emberek ismét bízzanak a politikában, a politikai intézményekben"
- jelentette ki Berényi.
Pártja adópolitikájáról szólva kifejtette, egy nagyon
egyszerű logikából indulnak ki: a gazdag többet, a szegény
pedig kevesebbet fizessen. Véleménye szerint ez - huszonöt évvel
a rendszerváltozás után - jogos követelése az embereknek.
Természetes régiók
kellenek!
Elmondta azt is, hogy az MKP választási programja egyértelműen
összeköti a kisebbségpolitikát a nemzeti közösségek
megmaradásának és a régiófejlesztés politikájával.
"Mi azt mondjuk, hogy ebben az országban természetes
régiók kellenek. A jelenlegi megyerendszer nem felel meg a természetes
régiók kritériumának sem gazdasági, sem földrajzi, sem
nyelvhasználati szempontból. A regionális különbségek leküzdése
a természetes régiók létrehozásával sokkal könnyebben
menne: ilyen régiókban könnyebb fejleszteni, könnyebb közutat
építeni, könnyebb vízhálózatot fejleszteni. Ez nemcsak Dél-Szlovákiát
érinti, hanem az egész országot, ezért lehet ideális cél a
területi önkormányzatiság újragondolása Szlovákiában"
- emelte ki.
Berényi úgy véli, egy a természetes régiók mentén
kialakított déli megye létrehozásával lehetővé válna a
hivatalos kétnyelvűség bevezetése, valamint az is, hogy a
felvidéki magyar közösség "végre saját kezébe vegye régiójának
fejlesztését". Mindehhez hozzátette, programjukban rögzítették
azt is, hogy a peremvidék és a szórvány megmaradása érdekébe
szükségesnek látják az oktatási és kulturális önkormányzatiság
megteremtését.
A fejlett észak és a leszakadó dél között az olló
egyre inkább szétnyílik
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési
alelnöke szerint Szlovákia egyik legfőbb gondja az aránytalan
gazdaság- és régiófejlesztés. „Szlovákiában a fejlett észak
és a leszakadó dél között az olló egyre inkább szétnyílik.
Dél-Szlovákia járásaiban a legmagasabb a munkanélküliség,
ami leginkább a fiatalokat sújtja. Nem véletlen, hogy a
fiatalok elvándorlása a déli régiókból a legerőteljesebb"
– mutatott rá Farkas, aki nemcsak ezt a kérdést kezeli
kiemelten, hanem a fő- és alvállalkozók közti viszony kezelését.
Mint mondta, utóbbiak helyzete rendkívül méltánytalan,
s ez családok ezreinek megélhetését veszélyezteti, ezért az
MKP választási programja több javaslatot is megfogalmazott a
probléma orvoslására.
Farkas Iván emellett hangsúlyozta, a kis- és középvállalkozások
számára csökkenteni kívánják a társasági adókulcsokat: előbbiek
számára 15, utóbbiak számára 18 százalékos adókulcsot
vezetnének be, a zömében külföldi nagyvállalatok esetében
viszont 25 százalékra emelnénk azt.
Családi adókedvezményt is bevezetnének: egy gyermek esetében
öt, két gyermek esetében tizenkét, három vagy több gyermek
esetében pedig huszonegy százalékkal csökkentenék a szülők
személyi jövedelemadóját.
Az MKP szociálpolitikájának középpontjában a családok
támogatása áll
Németh Gabriella, az MKP szociális ügyi alelnöke a párt
szociális és családpolitikai elképzeléseit ismertetve
elmondta, a munkanélküliség csökkentése érdekében szeretnék
megújítani a mezőgazdasági termelést, s az ezzel összefüggő
feldolgozóipart, hogy ezekkel az intézkedésekkel is
munkahelyeket teremtsenek.
„A minimálbért meg szeretnénk emelni az átlagkereset
ötven százalékára, hogy tisztességesen meg lehessen élni ebből
a bérből. A családpolitika és a családtámogatás terén arra
szeretnénk ösztönözni a fiatalokat, hogy merjenek gyermeket vállalni.
Ezért az anyasági hozzájárulást nyolcvan százalékra emeljük,
a szülői hozzájárulást pedig a minimálbér összegében határozzuk
meg, és kiterjesztjük minden gyermekre. Megemeljük a családi pótlékot,
és bevezetjük a magzat után járó családi pótlékot is"
– sorolta a választási program szociálpolitikai prioritásait.
Oda kell figyelni az uniós támogatások elosztására
Az MKP mezőgazdasági programja abból indul ki, hogy a déli
régiókban találhatók a legmegfelelőbb természeti feltételek
a mezőgazdasági tevékenység folytatásához – mutatott rá
Miklós László. Az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi
alelnöke szerint ezt a lehetőséget olyan tevékenységek támogatásával
kell kihasználni, amelyek jelentős számú munkaerő-kínálattal
járnak.
„Az olyan állattenyésztést, zöldség- és gyümölcstermesztést
folytató kisgazdaságokat kell támogatnunk, amelyek sok munkást
igényelnek" – jegyezte meg Miklós László, hozzátéve,
a mezőgazdaságban komoly uniós támogatások állnak rendelkezésre,
fontos azonban, hogy a pénzek elosztása megfelelő módon történjen.
„Gyakran előfordul, hogy a déli régiókban, szerényebb
anyagi feltételekkel, háttérrel működő gazdák nem kaptak
semmit, ezért is lesz fontos, hogy benn legyünk a parlamentbe,
hogy az elosztást felügyelni tudjuk" – tette hozzá.
A megyerendszer átalakítására van szükség
Közigazgatási és önkormányzati kérdésekben az MKP két
prioritást fogalmazott meg, az egyik a kerületi önkormányzatok
átalakítása. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg hatályos
megyerendszert át kell alakítani, ugyanis az nem a természetes
tájegységeken alapul, mindez hatásköri, jogköri és pénzügyi
kérdéseket is magával vonz – jelezte Őry Péter, az MKP közigazgatási
alelnöke.
Kiemelte, a perem- és szórványvidékeken az önkormányzatok
mellett szeretnék létrehozni a kisebbségi önkormányzatok intézményét,
ez ugyanis nemcsak a magyar, hanem más kisebbségeket is segíthet.
Őry hozzátette, az MKP helytelennek tartja a megyék és helyi
önkormányzatok jelenlegi finanszírozási modelljét, ezért azt
javasolja, hogy az állam összes adóbevételéből előre meghatározott
százalékarány kerüljön vissza az önkormányzatokhoz.
Mi magunk dönthessünk iskoláink sorsáról
Azt szeretnék, ha ebben az országban végre kiemelten
kezelnék az oktatást, hiszen ez a terület nemcsak a gazdaság
fellendülése és az ország versenyképessége, hanem az itt lakó
polgárok életminősége szempontjából is fontos – jelentette
ki az MKP oktatásügyi és kulturális ügyekért felelős alelnöke.
A. Szabó László hangsúlyozta, hogy az oktatásügyi
program fontos eleme a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakítása,
ennek köszönhetően ugyanis a felvidéki magyar közösség az
iskolaügyben is saját kezébe vehetné dolgai irányítását.
Az MKP alelnöke úgy véli, csak a jó, minőségi iskolákat
érdemes fenntartani, olyanokat, ahol minőségi oktatás folyik,
ám azoknak az iskoláknak, melyeket adminisztratív úton a kormány
megszüntetne, ezt az esélyt nem adják meg. „Fontosnak
tartjuk, hogy ezeknek az iskoláknak a sorsáról ne egy miniszter
vagy egy állami hivatalnok döntsön, hanem ott helyben
mondhassanak igent vagy nemet" – fogalmazott A. Szabó László.
Szlovákiában 2016. március 5-én tartják a parlamenti választást,
melyen a Magyar Közösség Pártja a 21-es számmal indul. Az MKP
a választási programot KÖZÖS AKARAT címmel fogalmazta meg,
melyet január 12-én ünnepélyes keretek között mutatott be
Komáromban a Tiszti Pavilon dísztermében. Az est háziasszonya
Erdélyi Claudia volt. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével
Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete,
Stubendek László, Komárom polgármestere, Fazekas László, a
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Mézes
Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. A
választási program bemutatásán közreműködött a komáromi
Marianum Egyházi Iskolaközpont kórusa. A programbemutató végén
Vadkerti Imre énekessel, a Kormorán együttes tagjával közösen
énekelték el a Szózatot.
lm, Felvidék.ma
Fotó: Szalai
Erika
|
