vissza a főoldalra

 2016.07.01. 

VMSZ a kormány része lesz

Megmaradt szövetségünk érdekérvényesítő ereje

Az utóbbi két évhez hasonlóan a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) államtitkári szinten szeretne részt venni a kormányban. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség - Demokratikus Cselekvés Pártja frakcióvezetője felvázolta, hogy mely minisztériumok államtitkári pozícióira tartanak igényt. A VMSZ politikusa értékelte a választási eredményeket, s kifejtette, miért éppen a magyar-albán koalíció mellett döntöttek.

 Mi az oka, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség országos szinten a korábbi hat helyett négy mandátumot szerzett?  

–Azt szerettük volna, ha legalább öt képviselői helyet szerzünk, amivel meg tudjuk őrizni az önálló magyar frakciót a köztársasági parlamentben. Több oka is van annak, hogy kevesebben szavaztak ránk. Ez egyik: sokkal magasabb volt a küszöb a kisebbségi pártok számára, mint az előző választáson. Az, hogy egy kisebbségi mandátumhoz mennyi szavazat szükséges függ a részvételi aránytól és attól is, hogy összesen mennyi párt jut be parlamentbe. Nagyon sok, lényegesen több választási lista lépte át az 5 százalékos küszöböt – közel 40 párt képviseli magát az új parlamentben –, emiatt nagyobb számú szavazat kellett egy mandátum megszerzéséhez, mint 2012-ben. Az eredményekhez hozzájárult a nagyfokú elvándorlás is, amelyet minden lehetséges eszközzel próbálunk lelassítani, megállítani – többek között a magyar kormány ötvenmilliárdos vajdasági gazdaságfejlesztési program segítségével. A harmadik ok, hogy országos szinten ugyan nem, de más szinteken, különböző formációkban a Magyar Mozgalom is, igaz nem saját néven, de megjelent a választási küzdelmekben.

 A Magyar Mozgalmat (MM) mondták már baloldalinak, Jobbik - szimpatizánsnak is. Melyiket tartja igaznak?

 –Mindkettőt, mert egyértelmű, ahogy a szélsőbal és szélsőjobb Magyarországon a kormány ellen, úgy Vajdaságban is összefogtak ezek az erők. Elvszerűtlen koalíciót alkottak azok, akik – finoman fogalmazva – nem szeretik a Vajdasági Magyar Szövetséget, és illetve mindazok, akiket zavar, hogy a VMSZ konkrét eredményeket hozó együttműködést kötött a Fidesszel, és a Szerb Haladó Párttal.

 Az MM tagjai sértett emberek?

 –Nem szándékozom túl nagy jelentőséget tulajdonítani a Magyar Mozgalomnak, és elemezgetni a tagok motivációját. Tény, hogy az MM vezetőinek többsége éveken át nagyon fontos és jól jövedelmező tisztségeket töltöttek be a VMSZ színeiben, és ezáltal tettek szert ismertségre.

 A 2012-ben napvilágra került adatok szerint 254 ezer magyar él Szerbiában. Bizonyára ennél is alacsonyabb a választásra jogosultaké. Nem érzi abszurdnak, hogy az arányokat nézve több magyar párt működik Délvidéken, mint Felvidéken, vagy Erdélyben?

 –Ez így volt 15 évvel ezelőtt is, ami a választások következménye. Ahogy múlik az idő a választások napjától, egyre jobban nyilvánvalóvá válik, hogy magyar érdeket a Vajdaságban, Szerbiában, a délvidéki önkormányzatokban egyedül a VMSZ képvisel, függetlenül attól, hogy mennyi magyar párt, vagy pártszerű képződmény működik. Ez alól kivétel a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, és a Magyar Egység Párt, akik velünk koalícióban indultak, és akiknek szintén lesznek önkormányzati szinten tisztségviselőik. A többi magyar párt tagjai ellenzékiként politizál majd, így szinte a nullával lesz egyenlő érdekérvényesítő lehetőségük.

 Nemrég Pásztor István, a VMSZ elnöke, tárgyalt Aleksandar Vuciccsal, a választásokat megnyerő Szerb Haladó Párt elnökével. Olvasói leveleket kaptunk abban a témában, hogy vajon lesznek – e VMSZ-es államtitkárok?

 –Április 24-én voltak a választások, s az azóta eltelt időszak tárgyalásai azt bizonyítják, hogy a valamennyivel kevesebb szavazat ellenére is képes megőrizni a Vajdasági Magyar Szövetség, és általa a vajdasági magyarság, a befolyását, érdekérvényesítő erejét a következő években. Ez vonatkozik önkormányzati, tartományi és országos szintre is. Hiszen az önkormányzatokban, és a vajdasági parlamentben is minimum meg tudjuk őrizni azokat a pozíciókat, melyekkel az elmúlt négy évben rendelkeztünk. Ez nem a tisztségek miatt lényeges, hanem, mert hatni tudunk majd a folyamatokra. Hiszen a következő években Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatának részeként bizonyára módosítani kell az ország alkotmányát, és több magyarságot is érintő törvényt. Egészen biztosan lesznek államtitkáraink. Átadtuk Aleksandar Vucicsnak a koalíciós szerződés tervezetét, ami a két évvel ezelőttihez hasonlóan nagyon pontosan tartalmazza elvárásainkat az új kormány programjával kapcsolatban – az élet minden területére vonatkozóan. Valószínűleg négy államtitkára lesz a VMSZ-nek; az infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdaság, az egészségügy és az oktatásügy területén szeretnénk szerepet vállalni.

 Államtitkár csak képviselő lehet, vagy külsős is?

 –Szerbiában összeférhetetlen a képviselői és az államtitkári, illetve a miniszteri tisztség. Lesznek régiek, és újak is, akik a mi színeinkben töltenek be államtitkári tisztséget a szerb kormányban.

 Miért pont a magyar–albán koalíció mellett döntöttek?

 –Csak öt képviselővel lehet frakciót alakítani. Már említettem, hogy milyen sok párt jutott be a köztársasági palamentbe, ahol 16 képviselőcsoport működik a jövőben. A frakcióalakítás érdekében tárgyaltunk más pártok képviselőivel. Az volt a célunk, hogy a VMSZ-nek döntő befolyása legyen a képviselőcsoport munkájában, s közben ne alakuljon ki kezelhetetlen helyzet. Tehát az a párt, akinek képviselőjét befogadjuk a frakcióba, lehetőleg velünk azonos érdekek mentén politizáljon. Az albán Demokratikus Cselekvés Pártjával 2007 és 2012 között dolgoztunk már közös frakcióban. Akkor egy bosnyák párt is tagja volt ennek a képviselőcsoportnak. A bosnyákok ellenzékben akarnak politizálni, az albán kisebbség viszont 26 év után először tagja szeretne lenni a kormányzati többségnek. Azt gondolom, hogy az esetek 95 százalékában azonos álláspontot fog képviselni frakciónk mind az öt tagja. A Vajdasági Magyar Szövetség - Demokratikus Cselekvés Pártja képviselőcsoport június 3-án, a parlament alakuló ülésén jött létre. Én vagyok a frakcióvezető, és Fatmir Hasani, az albán képviselő a helyettesem. Kiemelendő, hogy a bizottsági helyek tekintetében is megőriztük pozícióinkat.

 Nemrég azt nyilatkozta, hogy az oktatást, a kultúrát szabályozó törvényeket össze kell majd hangolni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Van ennek realitása?

 –Több olyan problémát is szeretnénk megoldani, amit az előző parlamenti ciklusban nem sikerült. Újra napirendre vesszük nemzeti tanácsokról szóló, s az oktatást, a kultúrát szabályozó törvények módosítását. A kisebbségi akciótervből eredő feladatok a legfontosabbak, hiszen hosszabb távon határozzák meg a magyar közösség helyzetét.

Medveczky Attila