Ünnepel a 120
éves teátrum
Célunk a nemzeti színházi státusz
A
kecskeméti színház az évforduló alkalmából számos
programot kínál. Akkor és most címmel háromfordulós
vetélkedőre hívja a középiskolásokat. A harmadik, végső
forduló időpontja október 14., mert ezen a napon nyitotta meg
kapuit 120 évvel ezelőtt a színház. Cseke
Pétert, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatóját
a tanításról, a színész-utánpótlástól, a művészi színház
fogalmáról és a jövő évad műsortervéről kérdeztük.
Miért döntött úgy, hogy a Kaposvári Egyetem Művészeti
Karán szeptembertől saját osztályt indítson?
–Annyi szépet kaptam ettől a szakmától, hogy úgy éreztem
ezt tovább kell adnom a fiataloknak. Nagy megtiszteltetést
jelentett számomra, amikor a budapesti Színművészeti Egyetemen
Szinetár Miklós mellett tanársegéd voltam. Amikor a Kaposvári
Egyetemen Vidnyánszky Attila lett a rektorhelyettes, jeleztem számára,
szívesen lennék egy induló évfolyam osztályfőnöke. Voltak
kezdeményezések is, de azokról későn értesültem, s nekem idő
kell a felkészülésre. Mivel egy éve tudtam, hogy osztályt
kapok, így megfelelő módon fel tudtam készülni.
Hol lesznek a képzések?
–A
hallgatók a félév 13 hetéből hetet Kaposváron töltenek,
hatot pedig Kecskeméten. Kaposváron lesznek az elméleti órák,
míg városunkban a gyakorlati foglalkozások. Kecskeméten kollégiumot
biztosítunk számukra a város vezetése jóvoltából. Nálunk
lesznek a színész és zenés mesterség, hangképzés, a művészi
beszéd, a balett illetve a mozgásórák. Bár nem a tanterv része,
de lényeges, hogy hallgatóink megismerik színházunkat, s azok
tárait. Így ha majd a világot jelentő deszkákon állnak,
akkor már tudják, milyen önfeláldozó csapat áll mögöttük,
mellettük. Gondolok a súgókra, az öltöztetőkre, a
sminkesekre, fodrászokra, dísztőkre, bútorosokra, kellékesekre,
ügyelőkre. Egy csodás team segíti azt, hogy a színész a színpadon
valóban csilloghasson.
Végzős növendékeit majd Kecskemétre próbálja csábítani?
–A kecskeméti Szín-Tár találkozókon – a
mostani lesz a nyolcadik – figyelem, miként tudnak kibontakozni
a tehetségek. Öt magyar nyelvű színművészeti egyetem létezik,
három országban. Erdélyben Kolozsvárott és Marosvásárhelyen,
Szerbiában Újvidéken és Magyarországon Budapesten és Kaposváron.
A Színművészeti Egyetemek Találkozójának megszervezésével
lehetőséget teremtünk öt színészképző egyetem számára,
hogy bemutatkozzon vizsgaelőadásaival. A legtehetségesebbeket
sikerült is idevonzanom, így már olyan fiatal vezető rétege
van a kecskeméti színháznak, akinek tagjait a fesztiválokon
fedeztem föl. Nyilvánvaló, hogy az osztályomból is a
legtehetségesebbeket megpróbálom Kecskeméten tartani, de ők döntenek,
hogy hová szerződnek majd.
Stabil társulattal dolgozik, vagy a színészek előadásra
szerződnek?
–Nálunk a művészi állomány tagjai nem közalkalmazottak.
Színházunk 25 művészből álló állandó tagjait, társulatnak
nevezem, de ők is darabra szerződnek. Amint említettem,
szeretek előre felkészülni munkáimra. Már az adott évad
indulásakor a következőt tervezem, nem egyedül, mert ez egy
csapatmunka. A műsortervet közösen alakítjuk ki Réczei Tamás
művészeti vezetővel, Rusznyák Gábor főrendezővel és a
dramaturgokkal. Így a szerződtetési tárgyalásoknál már
tudom, hogy kinek mennyi és milyen szerepet biztosítok a következő
évadban.
Többször hangoztatta, hogy nyitott, befogadó, erős, művészi
színházat szeretne megteremteni, egy igazi szellemi központot.
Elérte ezt a célt a kecskeméti színház?
–A
cél eléréséhez még van mit tennünk, de nyolc éves igazgatói
munkám után bátran kimondhatom, hogy jó úton haladunk. Az
elvetett mag szárba szökkent, több szakmai elismerést kaptunk,
az sem véletlen, hogy az idei POSZT-on két előadással voltunk
jelen, ami ritkaság számba megy. Nem beszélve arról, hogy a
legjobb előadásnak járó díjat mi hoztuk el a Macska a forró bádogtetőnnel. Ezen kívül a legjobb női főszereplő
Trokán Nóra, és a Maszk különdíjasa Csombor Teréz lett. Ez
azt jelenti, hogy a szakma is elismeri a kecskeméti színházi műhely
eredményeit. A művészi színvonal a leglényegesebb számomra,
mert három helyszínen játszunk, a nagyszínházban, a kamaraszínházban
és a stúdióban. A nagyszínházban a népszínházi elvárásnak
megfelelő darabokat mutatunk be magas művészi színvonalon, a
stúdióban pedig van lehetőség különlegességek,
experimentumok játszására.
Ha olvasóink azzal a kifejezéssel találkoznak, hogy művészi
színház, akkor „lila ködös”, nehezen értelmezhető, csak
a nagybetűs szakmának szóló előadásokra gondolnak. A
publikum igényeinek is meg akarnak felelni?
–Természetesen, mert közönség nélkül nincs színház.
Meg kell találni azt a vékony mezsgyét, melyen újat és előremutatót
alkotunk, úgy, hogy nem engedjük el a közönség kezét. Ha a néző
nem érti, hogy mit és hogyan játsszunk, az a mi hibánk. A
kecskeméti közönség színházszerető, és színházértő.
Ebben az évadban 120 ezres volt a látogatottsági mutatónk, és
közel 400 előadást tartottunk. Ez az alapja annak is, hogy több
mint három éve igyekszem a hogy Színházunk megkapja a nemzeti
színházi státuszt. Minden olyan kritériumnak megfelelünk, ami
az akkreditációhoz szükséges. Ezt bizonyítja, hogy az EMMI két
éve a beszámolóinkat nem a kiemelt kategóriájú, hanem a
nemzeti színházi adatlapon kéri, és ebből kiderül, hogy
megfelelünk a nemzeti színházi elvárásnak. A kecskeméti színház
október 14-én lesz 120 éves, ami azt jelenti, hogy 6-7 generáció
nőtt föl úgy, hogy lelkületét teátrumunk ápolta. A nemzeti
színházi létet nem csak a társulat, hanem Kecskemét polgárai
érdemelnék meg.
Amint említette, 120 éves a Kecskeméti Katona József
Színház. Lesznek születésnapi meglepetések?
–Minden évadunkra megfogalmazunk egy jelmondatot, a következőé
„Ünneplejük meg a nagy találkozást” lesz. A közönséget
is bevonjuk az ünneplésbe, ennek egyik módja, hogy Akkor és
most címmel háromfordulós vetélkedőre hívjuk a középiskolásokat.
A harmadik, végső forduló időpontja október 14., mert ezen a
napon nyitotta meg kapuit 120 évvel ezelőtt a színház.
Emellett más ünnepi programokat is szervezünk a születésnapra.
Azért az „árnyékos” oldalról is beszélnünk kell; a színház
épületét 30 éve újították föl. Remélem, hogy nem hagyják,
hogy Magyarország egyik legszebb színháza - egy igazi ékszerdoboz
-, teljesen leamortizálódjon. A felújításokhoz a tervek elkészültek.
Már csak a megvalósításra várunk.
Térjünk rá a jövő évad műsortervére. Mit láthat
az érdeklődő a nagyszínházban, az Új Kelemen László
Kamaraszínházban, és a Ruszt József Stúdió Színházban?
–Nagyon örülünk annak, hogy ettől az évadtól kezdve
modern kamaraszínházzal is büszkélkedhetünk. A régi, 100 éves
mozi helyén épült föl az új kamaraszínházunk –
helyesebben szólva pályázati pénzből rekonstruáltuk az épületet.
A nagyszínházban szeptember végén tartjuk az első bemutatót;
Shakespeare Vízkeresztjével indítunk, melyet Mohácsi János
rendez, Mohácsi István átiratával. Azt követi novemberben
Szirmai Albert-Bakonyi Károly Mágnás Miska című
operettje nagyzenekarral, tánckarral, ami Mohácsiék átiratában
kerül a közönség elé, s Rusznyák Gábor rendezi. Nyolc éves
hagyományunknak megfelelően szilveszterkor lesz egy nagyszínházi
vígjátékunk, Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című
előadását láthatja a publikum. Szerednyei Bélával ketten játsszuk
a főszerepeket és együtt rendezzük is a darabot. 2017 tavaszán
Henrik Ibsen Hedda Gabler című darabja kerül színre, Zsótér
Sándor rendezésében. Az utolsó bemutatónk Szép Ernő Vőlegény
vígjátéka, amit Szikszai Rémusz rendez. A Ruszt József Stúdió
Színházban novemberben mutatjuk be az első darabot, ami különlegesség
lesz, a címét sem tudom, ugyanis a város és a színház közösen
kiírta a Katona József Drámaírói pályázatot, a Bánk bán
szerzőjének 225. évfordulójára. A díjnyertes darabot visszük
színre. A stúdióban a második bemutatónk Csehov Platonovja
lesz, amit Apátlanul címmel játszunk Szász János
rendezésében. A kamaraszínházban Kacsóh Pongrác János
vitéz című darabja Szente Vajk rendezésében októberben,
Schiller Ármány és szerelem című drámája februárban
lesz látható. Utóbbit Rusznyák Gábor, színházunk főrendezője
állítja színpadra. Színházunk vezetése lényegesnek tartja
az ifjúság megszólítását, s fontos, hogy a nagyszínházban
láthassák a gyerekek, fiatalok ezeket az előadásokat. Az egyik
a Micsoda társaság lesz –Méhes György regényét Németh
Virág dramaturg alkalmazta színpadra. A másik zenés bemutató
lesz, hiszen évek óta játsszunk operákat a gyerekeknek. Vagy
úgy, hogy egy operát adunk elő, vagy egy zeneszerző munkásságát
mutatjuk be egy új darabbal. Két évvel ezelőtt Rossini műveire
építettünk egy színdarabot, most pedig Donizettin a sor. A történetet
Németh Virág írja hozzá.
Jó kapcsolatot ápolnak a kecskeméti és a megyei iskolákkal?
–Ennek bizonyítéka, hogy közel
9 ezer a gyermek-és ifjúsági bérleteseink száma. Emellett
matiné előadásokat is tartunk, amire a szülők, nagyszülők
hozzák el a gyerekeket, akik megismerkedhetnek a színház, mégpedig
a nagyszínház varázsával.
2016.07.01.