|
 2016.07.01.
Csáky Károly: 115 éve hunyt el
Jekelfalussy József
1849. október 9-én
született Rimaszombatban a magyar statisztika-tudomány európai
hírű képviselője, az MTA tagja, Jekelfalussy József. Szülőhelyén
kívül több felvidéki településhez is szoros szálak fűzték
őt. Egyik őse, Jakul comes Kun Lászlótól már 1282-ben adományul
nyerte „a Gölnicbányától Hernádig terjedő s a Szepességről
Krompachra vezető úttal határos lakatlan vadas erdőségeket,
hol Jekelfalvát, Szentmargitfalvát és Koysfalvát alapította”.
(Vargha Gy., 1904. 282. l.) Édesapja még örökölte a
jekelfalvi birtokot, majd a Gömör megyei Feleden lett földtulajdonos.
Feledről Lőcsére
költöztek Jekelfalussyék, s József itt végezte az elemi iskolát,
valamint a gimnázium hat osztályát. Miután apja Budapesten a pénzügyminisztériumban
„nyert alkalmazást”, a gyermek Józsefet az eperjesi rokonok
vették magukhoz, itt járta ki a gimnázium hetedik osztályát.
A nagyszombati érseki főgimnáziumban érettségizett, majd a
Budapesti Egyetem jogi karán tanult tovább. Az egyetemen
statisztikai szak-tanfolyamokat is abszolvált; olyan neves tanárai
voltak, mint Keleti Károly, Hunfalvy János és Beöthy Leó.
Miért is illik emlékeznünk a 115 éve elhunyt
Jekelfalussyra, ki is volt ő valójában?
1871-ben került az akkor szervezett Országos Statisztikai
Hivatalba, ahol gyakornokként dolgozott egy ideig. 1878-ban
fogalmazó lett, 1883-ban pedig titkári címet kapott. Az első
igazgató, Keleti Károly „egyre több feladat megszervezését
bízta rá, mert korán felismerte Jekelfalussy adminisztratív
tehetségét és szorgalmát”. (Körmendy G. – Papi B., 1989.
8. l.)
Szakirodalmi munkássága
már az 1880-as népszámlálás tudományos feldolgozásával
kezdődött: a Budapesti Szemlében szélesebb összefüggéseiben
vizsgálta Magyarország műveltségi állapotait, a polgárok
hivatását és foglalkozását, a községek pénzügyeinek főbb
eredményeit. Ez idő tájt néhány önálló kötete is
megjelent, mint például a Hazánk bűnügyi statisztikája
1873–1880 /Budapest, 1883./, A községi pénzügy főbb erényei
hazánkban /Budapest, 1883./, Magyarország háziipara az 1884. év
elején /Budapest, 1885./, Magyarország iparstatisztikája
/Budapest, 1886./, Fogházaink állapotáról /Budapest, 1887./.
Igazi hírnévre a Láng Lajossal és Keleti Károllyal közösen
írt munkával, a Magyarország statisztikája című könyvvel
tett szert. Ő írta az első kötet tizenhárom fejezetét,
amelyben a népszámlálás adatait már a nemzetiségi viszonyok
szempontjából is elemzi. /Budapest, 1884./
1887 és 1896 között
a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvet szerkesztette. Ezzel
„oly művet szolgáltatott, mely a külföldi szakirodalomban is
ritkítja párját”. Az itt közölt tanulmányok felölelik a
statisztika egész mezejét: foglalkoznak a „népességi, kulturális,
moralisztikai, gazdasági kérdések és problémák megvilágításával,
megoldásával”.
1889-től a Nemzetgazdasági Szemlének is szerkesztője
volt. Ennek profilját „a legégetőbb napi gazdasági problémák
megvitatásával bővítette”, megőrizve a pártszempontokon
felülemelkedő objektív álláspontot, melyet „a tudomány méltósága
és a jól felfogott közérdek egyaránt megkíván”. (Körmendi
G. – Papi B., 1989. 9. l.)
1892-ben, Keleti Károly
halála után ő lett az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója.
Elindította a Statisztikai Közlemények új folyamát;
szorgalmazta, hogy a statisztikát minél szervesebb kapcsolatba
hozzák a gyakorlati élettel. Sikerült olyan eredményeket elérnie,
hogy hivatalának nevét „külföldön is tekintélyessé,
tiszteltté tették”. Az ő szorgalmazására kapott a központi
hivatal új díszes palotát.
Törekvése arra irányult, hogy „az államigazgatási intézmények
jól-rosszul szerkesztett adatai helyett, maga az eredeti
alapanyag feldolgozása és szerkesztése a Statisztikai
Hivatalban történjen”. (Körmendi S. – Papi B., 1989. 10.
l.)
A Magyar Korona
országainak helynévtára című kiváló kötetet az 1890-es népszámlálás
adatai alapján állította össze, és a Statisztikai Hivatal
adta ki /Budapest, 1892./. Még Keleti Károly írta hozzá az Előszót,
kiemelve Jekelfalussy érdemeit, tudós precizitását.
1896-ban
Jekelfalussy volt a szerkesztője Az ezredéves magyar állam és
népe című országrajznak, mely átfogó képet adott az ország
gazdasági állapotáról, kulturális életéről. Ez több
nyelven is megjelent.
Jekelfalussy a magyar statisztika korszerűsítője és
nemzetközi rangú művelője volt. Megreformálta annak módszereit:
a lajstromozás helyett bevezette az adatlapos gyűjtést. A
statisztikát nem öncélú tudományágként és szolgáltatásként
kezelte. Az óriási adathalmazok feldolgozásával a nemzet
felemelkedését szolgálta. Az adatokat tükörként tárta a
nemzet elé, miközben megtanított azok mögé is látni;
felfedezte azok gyakorlati hasznát, érvényesítésük megannyi
lehetőségét.
Hont vármegyébe Jekelfalussy felesége révén került,
aki Podhorszky György alispánnak volt a leánya. Az „ipa”
halála után Jekelfalussy nejére szállt a lontói birtok. „A
régi nemesi kúriából díszes, modern úrilak épült”, s a
neves tudós budapesti munkája mellett Lontón szakszerű gazdálkodást
is folytatott. Amint Vargha Gyula írásában olvassuk: „Lontón
érezte magát legboldogabbnak, szerető és szeretett családja körében.
Elégülten ült a díszes úrilak széles teraszán, honnan fenséges
kilátás nyílt a szelíd hajlásokkal hullámzó, dombos, völgyes
vidékre…” (Vargha Gy., 1904. 298. l.) A fiatalon elhunyt tudóst
1901. február 15-én a lontói temető családi sírboltjában
helyezték örök nyugalomra.
Úgy tűnik, őt is újra felfedezték. Születésének másfél
százados évfordulóján az életút végső állomásán, Lontón
1999. október 9-én az önkormányzat ünnepségeket rendezett.
Dr. Dányi Dezső, a Statisztikai Hivatal nyugalmazott igazgatója
emlékezett a nagy elődre. A faluban emlékkiállítást is
rendeztek, a templomban pedig emlékmisét celebráltak, és újraszentelték
a felújított családi sírboltot.
Felhasznált
irodalom:
Vargha Gyula: Jekelfalussy József rendes tag emlékezete.
Emlékbeszéd a M. Tud. Akad.
Tagjai felett. Bzdapest, 1904
Körmendi Gábor
– Papi Bea: Jekelfalussy József műveinek válogatott bibliográfiája.
Budapest, 1989
Csáky Károly:
Jekelfalussy József. In.: Uő.: Jeles elődeink. Dunaszerdahely,
2002
(felvidek.ma)
|
