|
 2016.07.08.
Nem hagyjuk,
hogy szőnyeg alá söpörjék a magyarellenességeket
Az uniós tagállamok kisebbségvédelme hidegen hagyja az Európai
Parlamentet
A március 13-án
Ungváron történt szélsőséges ukrán nacionalista szervezetek
felvonulása és magyarellenes megnyilvánulásai kapcsán Bocskor
Andrea, Pelczné dr. Gáll Ildikó és Gál Kinga, a Fidesz-KDNP
európai parlamenti képviselői, írásbeli választ igénylő kérdést
intéztek az Európai Bizottsághoz. Bocskor Andrea kárpátaljai
európai parlamenti képviselő: amint kiderült a Federica
Mogherini alelnök asszony által írt válaszból, nemcsak, hogy
a Porosenko elnök által vállalt kötelezettségek és az alkotmány
szerint illene betartani a kisebbségek jogait, hanem a társulási
szerződés része is, hogy az emberi jogokat, és az alapvető
szabadságjogokat – ebbe beletartoznak a kisebbségek jogai is
– tiszteletben tartják Ukrajnában.
Az incidens márciusban történt. Miért vártak a kérdés
megfogalmazásával több mint két hónapot?
–A kérdés megfogalmazásával nem vártunk ilyen sok időt,
a válasz érkezett meg két hónap elteltével. A kérdést és a
tájékoztatást az esetről megírtuk az Európai Bizottságnak
az incidenst követő héten. Március 15-én Kárpátalján tartózkodtam,
s akkor értesültem erről a szégyenteljes rendezvényről, s
azután határoztunk úgy, hogy mindenképpen az uniós döntéshozóknak
is tudniuk kell erről az eseményről.
Ungvár utcáin szélsőséges ukrán
szervezetek fáklyás felvonulást tartottak Kárpát-Ukrajna
1939. évi kikiáltásának alkalmából, melynek során a résztvevők
durva, magyarellenes jelszavakat skandáltak, megfélemlítve
ezzel a járókelőket. Egy ilyen rendezvényt miért engedélyezett
a rendőrség?
–Hivatalosan bejegyzett szervezetekről van szó.
Paramilitáris nacionalista szervezetek, köztük a kárpátaljai
Karpatszka Szics, a Jobboldali Szektor, az Azov és Ajdar katonai
uniformist viselő mintegy száz aktivistája vett benne részt.
Arra kértek engedélyt, hogy felvonulást tartsanak március
15. kapcsán. Március 15. az ukránok szempontjából a Kárpát-Ukrajna
nevű állam kikiáltásának emléknapja. 1939-ben Volosin Ágoston
és elvbarátai Huszton kikiáltották Kárpát-Ukrajnát, ami
nagyon rövid életű államalakulat volt,
az I. bécsi döntést követő területi revízió során
a magyar honvédek ezen a napon bevonultak Kárpátaljára,
a Volosin-féle kormány elmenekült és megtörténik a
terület visszafoglalása. Ezen eseménnyel kapcsolatban Kárpátalján
az ukránok rendszeresen felvonulást, megemlékezéseket
rendeznek. A központi rendezvényt Ungváron vagy a Huszt
melletti Vörös Mezőn tartják. Ennek kapcsán mindig megkapják
a rendőrségtől az engedélyt. Az, hogy a rendezvény
magyarellenes atrocitássá fajul-e, a helyszínen dől el.
Elképzelhető, hogy egyes ukrán politikusok összejátszanak
a magyarellenes szervezetekkel?
–Ezt nehéz bizonyítani. Valószínűleg vannak olyan ukrán
politikusok, akik ezekhez a szélsőjobboldali pártokhoz és
szervezetekhez kapcsolódnak, hisz az ukrán parlamentben is bent
ülnek szélsőjobboldali nézeteket valló képviselők.
A rendőrség nyomoz az ügyben?
–A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség feljelentést
tett a megyei szerveknél, hogy vizsgálják ki az ügyet és vonják
felelősségre azokat, akik miatt ilyen incidensek történek. Később
ez a feljelentés a legfelsőbb szintig is eljutott. Brenzovics László
a KMKSZ elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő, képviselői
beadványt is írt az ügyészségnek és a belügyminiszternek,
hogy vizsgálják ki ezt az ügyet. A Képviselő Úrhoz
eljuttatott válaszban annyi szerepel, hogy elindult a vizsgálat,
és tart még a folyamat.
„Ukrajna a
következő öt évben teljesíteni fogja az EU-csatlakozás
minden feltételét” –mondta egy évvel ezelőtt Petro
Porosenko elnök. A feltételekhez nem tartozik az őshonos
kisebbségek védelme?
–Amint kiderült a Federica Mogherini alelnök asszony által
írt válaszból, nemcsak, hogy a Porosenko elnök által vállalt
kötelezettségek szerint illene betartani a kisebbségek jogait,
hanem a társulási szerződés része, hogy az emberi jogokat, és
az alapvető szabadságjogokat – ebbe beletartoznak a kisebbségek
jogai is – tiszteletben tartják Ukrajnában. Az ígéretekből
és a kötelezettség-vállalásokból mára nem sok minden valósult
meg. Remélem, ha az EU fokozottabban számon kéri rajtuk ezeknek
a vállalásoknak a teljesítését, akkor az ukrán vezetés is
jobban odafigyel a kötelességére, hisz ha Európához akar
tartozni, mint deklarálta, akkor az emberi és szabadságjogok védelmét
szavatolnia kell.
Nem naivitás abban bízni, hogy az ukrán vezetés
odafigyel a kisebbségek jogaira?
–Ezt nem nevezném naivitásnak. Jól ismerjük a mondást:
„a remény hal meg utoljára.” Ha kellően sokan és magas
szintről mondják az ukrán vezetésnek, hogy tartsák
tiszteletben az európai normákat és a kisebbségek jogait, s ha
nem hagyjuk, hogy szőnyeg alá söpörjék az ehhez hasonló eseményeket,
akkor egy idő után kénytelenek lesznek erre odafigyelni.
Mit tartalmaz az a válasz, amit Federica Mogherini alelnök
asszony fogalmazott meg az EB nevében?
–Vázolta, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok
– ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait
– alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási
megállapodásnak. Az Európai Unió figyelemmel követi a társulási
megállapodást, a társulási ütemtervet, továbbá az együttműködés
konkrét prioritási területeit is meghatározza, beleértve a
kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítását
illetve tiszteletben tartását. A történteket az ukrán hatóságokkal
fennálló kétoldalú kapcsolatokon keresztül nyomon követik, rákérdeznek
erre az incidensre, és biztosított, hogy az EU és Ukrajna közötti
június végi emberi jogi párbeszéd következő ülésén is
napirendre kerül az eset.
Elégedettek
ezzel a válasszal?
–A válaszban leírtakat
reményteljesnek tartjuk, egy jó első lépésnek, de meglátjuk,
történnek-e további, konkrét lépések ezután. Tisztában
vagyunk azzal, hogy az Európai Unióban a kisebbségi jogvédelem
nem tartozik a fő prioritási területekhez, sőt a migránsválság
most még inkább háttérbe szorította az európai polgárok
problémáit. Mégis úgy gondolom, hogy egy ilyen incidensnek meg
kell ütnie az Európai Unió ingerküszöbét, és ha valódi
demokratizálódást és változásokat akarnak elérni Ukrajnában,
akkor nem szabad szemet hunyniuk az ilyen eseményeknél.
Vannak olyan uniós tagállamok, ahol sok esetben semmibe
veszik a kisebbségek jogait, ilyen például Szlovákia, Románia.
Ebben a két országban a migránsválság előtt is így tettek.
Ezekben az ügyekben sokszor szervezett közmeghallgatást Brüsszelben
két európai parlamenti képviselő, Tőkés László és Csáky
Pál, de hiába.
–A társulási és csatlakozási folyamatban részt vevő
országok esetében az EU elvárja az alapvető emberi jogok és
szabadságok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartását,
de miután egy ország uniós tagállammá válik, már nincs
effektív EU-s normakontrollja a kisebbségi jogvédelemnek. Azt
hangsúlyozzák, hogy tagállami kompetencia a kisebbségvédelem,
s emiatt nem avatkoznak be semmilyen szinten. Az EU és Ukrajna közti
társulási szerződés, a fokozott kétoldalú párbeszéd és a
kelet-ukrajnai háborús konfliktusra való fókuszálás elősegíti
azt, hogy Brüsszel odafigyeljen arra, ami Ukrajnában történik.
Az Európai Parlamentben nagyon sokan szeretnék azt – és a kárpátaljai
magyaroknak is ez az érdeke – ha minél hamarabb sor kerülne
az ukrán állampolgárokkal szembeni vízumkényszer feloldására.
Ennek számos feltétele volt, melyeket Ukrajna teljesített is,
így a megvalósítás remélhetően már csak néhány hónap kérdése.
Ukrajna lakossága szempontjából ez egy igen fontos szimbolikus
gesztus lenne, mely azt az üzenetet hordozza: „Fontosak vagytok
Európának, érdemes kitartani az európai értékek és elvek útján”.
Ez azonban csak a kezdete kell legyen annak a folyamatnak, hogy
Ukrajna közelebb kerüljön Európához és valóban a demokratizálódás
útjára lépjen. Ezért még most kell „ütni a vasat”, mert
még odafigyelnek az EP és az Európa Bizottság politikusai
Ukrajnára.
Medveczky Attila
|
