vissza a főoldalra

 2016.07.08. 

Nem akarnak cselédtagok lenni

Hollandia lesz a következő – üzente az uniós tagságról szervezett brit népszavazás eredményhirdetése után Geert Wilders. A holland jobboldali Szabadságpárt vezetője azonnal sürgetni kezdte saját hazájában is a referendumot, amely reményei szerint a szigetországival azonos eredménnyel végződne: a többség az EU elhagyására szavazna. A tervezett holland távozásnak, a brit kiválást jelző mozaikszó (Brexit) mintájára, a Nexit nevet adták. Hiába azonban az igyekezet, a parlament leszavazta a kezdeményezést. Már bő egy hónappal a Brexit-pártiak sikere előtt a megkérdezett uniós állampolgárok (átlag) 45 százaléka támogatta, hogy náluk is tartsanak népszavazást az EU-tagságról.

Franciaország és Olaszország azonban kilóg a sorból: lakosságuk többsége ugyanis már akkor a britekéhez hasonló voksolást akart. A franciáknak az 58, az olaszoknak pedig az 55 százaléka támogatta a referendum ötletét.

 Az Ipsos Mori nyolc országban végzett májusi felmérése szerint egyre többen voksolnának az EU elhagyására is. Olaszországban már 48 százalék, Franciaországban 41, Svédországban 39, Németországban pedig 34 százalék ez az arány.

 A francia szélsőjobboldal az elsők között üdvözölte a brit eredményt, egyszersmind megerősítette szándékát, hogy kivezesse az országot az Unióból. Florian Philippot, a szélsőséges, EU-ellenes francia Nemzeti Front (FN) alelnöke azonnal meg is üzente, hogy immár Franciaországon a sor, eljött a Frexit ideje, vagyis hazájának kilépése a közösségből.

 Dániában a radikális jobboldaliak már jóval a brit voksolás előtt saját népszavazást sürgettek arra az esetre, ha a szigetországban a Brexit-támogatók győznek. A liberális-konzervatív dán kormánypárt (Venstre) és a többi politikai erő azonban elutasítja az ötletet.

 Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig Ausztria uniós tagságát szüntetné meg, ha Brüsszel tovább halogatja az EU reformját, esetleg „befogadja” Törökországot. Norbert Hofer, a rendkívül népszerű párt alelnöke, akit kis híján az ország államfőjévé választottak, úgy véli: az FPÖ követeléseinek mellőzése esetén akár egy éven belül referendumon kellene megkérdezni honfitársait arról, hogy maradnának-e az Unióban.

 Az EU soros elnöki tisztségét júliustól betöltő Szlovákiában sem szerénykednek az eroszkeptikusok és a hasonszőrűek. A Mi Szlovákiánk (ĽSNS) parlamenti párt megkezdte az aláírások gyűjtését, hogy népszavazást tarthassanak az EU-tagságról. Marian Kotleba ĽSNS-elnök szerint „itt az ideje, hogy Szlovákia elhagyja a süllyedő európai Titanicot.”

 A Brexit felerősítette a vitát Csehországban is a kilépésről, a Czexitről. A Úsvit (Virradat) parlamenti képviselői csoportja már májusban népszavazást kezdeményezett Csehország uniós tagságáról. Az indítványt a többség leszavazta, de a párt biztosra veszi, hogy hamarosan eléri a célját, s a kormány kiírja a referendumot.

 Nem mindenki gyűlöli annyira az EU-t. Sőt, miközben sok párt legszívesebben azonnal hátat fordítana neki, néhány inkább beléptetné a közösségbe az országot vagy azt a területet, ahol meghatározó a szerepe a politikában.

 Aleksandar Vučić kormányfő jelezte is, hogy Szerbia távlati célja az uniós tagság. Alighanem Albánia vagy épp Macedónia sem bánná, ha mielőbb csatlakozhatna.  

A legkülönösebb helyzetben azonban mégis a skótok és az északírek vannak. Nagy-Britannia részeként nekik akaratuk ellenére kellene elhagyni az EU-t.

 Ebbe azonban nem akarnak belenyugodni. A brit tagságról június 23-án tartott szavazáson ugyanis Skóciában a választók 62 százaléka, Észak-Írországban 56 százaléka támogatta a bennmaradást.

 Mindkét területen ezért már jelezték: visszatérnének az Unióba. Előbb azonban elszakadnának az Egyesült Királyságtól. A különválásról referendumot szerveznének.

Ha a többség támogatná a függetlenséget, az önálló Skócia csatlakozna az EU-hoz, Észak-Írország pedig egyesülne az uniós Írországgal, így rendezve a problémát. Az utóbbi ötlet azonban egyelőre vágyálomnak tűnik, hiszen az egyesítést mind Arlene Foster északír kormányfő, mind Enda Kenny ír miniszterelnök elutasítja. London is úgy ítéli meg, hogy nem adottak az ír referendum feltételei.  

Skóciában viszont egész más a helyzet, s a politikai vezetés is eltökéltebb. A helyi kormány már a Brexit-döntés után két nappal eldöntötte: megkezdi a függetlenségi népszavazás kiírásának jogi (törvényi) előkészítését. Ha a parlament támogatja a kezdeményezést, mielőbb szavaztatnák a népet.

 Skócia a 2014-es sikertelen függetlenségi referendum után most abban bízik, hogy az angolokkal – jó 300 éve – kényszerből kötött szövetség után végre visszanyerheti önállóságát, utána pedig belép az EU-ba, otthagyva a felbomló Egyesült Királyságot.

Magyar Szó Online