2016.07.08.
Nem akarnak cselédtagok lenni
Hollandia lesz a következő
– üzente az uniós tagságról szervezett brit népszavazás
eredményhirdetése után Geert Wilders. A holland jobboldali
Szabadságpárt vezetője azonnal sürgetni kezdte saját hazájában
is a referendumot, amely reményei szerint a szigetországival
azonos eredménnyel végződne: a többség az EU elhagyására
szavazna. A tervezett holland távozásnak, a brit kiválást jelző
mozaikszó (Brexit) mintájára, a Nexit nevet adták. Hiába
azonban az igyekezet, a parlament leszavazta a kezdeményezést. Már
bő egy hónappal a Brexit-pártiak sikere előtt a megkérdezett
uniós állampolgárok (átlag) 45 százaléka támogatta, hogy náluk
is tartsanak népszavazást az EU-tagságról.
Franciaország és
Olaszország azonban kilóg a sorból: lakosságuk többsége
ugyanis már akkor a britekéhez hasonló voksolást akart. A
franciáknak az 58, az olaszoknak pedig az 55 százaléka támogatta
a referendum ötletét.
Az Ipsos Mori nyolc országban végzett májusi felmérése
szerint egyre többen voksolnának az EU elhagyására is.
Olaszországban már 48 százalék, Franciaországban 41, Svédországban
39, Németországban pedig 34 százalék ez az arány.
A francia szélsőjobboldal az elsők között üdvözölte
a brit eredményt, egyszersmind megerősítette szándékát, hogy
kivezesse az országot az Unióból. Florian Philippot, a szélsőséges,
EU-ellenes francia Nemzeti Front (FN) alelnöke azonnal meg is üzente,
hogy immár Franciaországon a sor, eljött a Frexit ideje, vagyis
hazájának kilépése a közösségből.
Dániában a radikális jobboldaliak már jóval a brit
voksolás előtt saját népszavazást sürgettek arra az esetre,
ha a szigetországban a Brexit-támogatók győznek. A liberális-konzervatív
dán kormánypárt (Venstre) és a többi politikai erő azonban
elutasítja az ötletet.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig Ausztria uniós
tagságát szüntetné meg, ha Brüsszel tovább halogatja az EU
reformját, esetleg „befogadja” Törökországot. Norbert
Hofer, a rendkívül népszerű párt alelnöke, akit kis híján
az ország államfőjévé választottak, úgy véli: az FPÖ követeléseinek
mellőzése esetén akár egy éven belül referendumon kellene
megkérdezni honfitársait arról, hogy maradnának-e az Unióban.
Az EU soros elnöki tisztségét júliustól betöltő Szlovákiában
sem szerénykednek az eroszkeptikusok és a hasonszőrűek. A Mi
Szlovákiánk (ĽSNS) parlamenti párt megkezdte az aláírások
gyűjtését, hogy népszavazást tarthassanak az EU-tagságról.
Marian Kotleba ĽSNS-elnök szerint „itt az ideje, hogy Szlovákia
elhagyja a süllyedő európai Titanicot.”
A Brexit felerősítette a vitát Csehországban is a kilépésről,
a Czexitről. A Úsvit (Virradat) parlamenti képviselői
csoportja már májusban népszavazást kezdeményezett Csehország
uniós tagságáról. Az indítványt a többség leszavazta, de a
párt biztosra veszi, hogy hamarosan eléri a célját, s a kormány
kiírja a referendumot.
Nem mindenki gyűlöli annyira az EU-t. Sőt, miközben sok
párt legszívesebben azonnal hátat fordítana neki, néhány inkább
beléptetné a közösségbe az országot vagy azt a területet,
ahol meghatározó a szerepe a politikában.
Aleksandar Vučić kormányfő jelezte is, hogy Szerbia távlati
célja az uniós tagság. Alighanem Albánia vagy épp Macedónia
sem bánná, ha mielőbb csatlakozhatna.
A legkülönösebb
helyzetben azonban mégis a skótok és az északírek vannak.
Nagy-Britannia részeként nekik akaratuk ellenére kellene
elhagyni az EU-t.
Ebbe azonban nem akarnak belenyugodni. A brit tagságról június
23-án tartott szavazáson ugyanis Skóciában a választók 62 százaléka,
Észak-Írországban 56 százaléka támogatta a bennmaradást.
Mindkét területen ezért már jelezték: visszatérnének
az Unióba. Előbb azonban elszakadnának az Egyesült Királyságtól.
A különválásról referendumot szerveznének.
Ha a többség támogatná
a függetlenséget, az önálló Skócia csatlakozna az EU-hoz, Észak-Írország
pedig egyesülne az uniós Írországgal, így rendezve a problémát.
Az utóbbi ötlet azonban egyelőre vágyálomnak tűnik, hiszen
az egyesítést mind Arlene Foster északír kormányfő, mind
Enda Kenny ír miniszterelnök elutasítja. London is úgy ítéli
meg, hogy nem adottak az ír referendum feltételei.
Skóciában
viszont egész más a helyzet, s a politikai vezetés is eltökéltebb.
A helyi kormány már a Brexit-döntés után két nappal eldöntötte:
megkezdi a függetlenségi népszavazás kiírásának jogi (törvényi)
előkészítését. Ha a parlament támogatja a kezdeményezést,
mielőbb szavaztatnák a népet.
Skócia a 2014-es sikertelen függetlenségi referendum után
most abban bízik, hogy az angolokkal – jó 300 éve – kényszerből
kötött szövetség után végre visszanyerheti önállóságát,
utána pedig belép az EU-ba, otthagyva a felbomló Egyesült Királyságot.
Magyar Szó Online
|