|
 2016.07.08.
A
kínai fél nyitott a magyar technológiák és termékek
behozatalára
Hazánk a kínai kultúra népszerűsítésével, illetve kínai
nyelvoktatással foglalkozó állami hátterű Konfuciusz Intézetek
világhálózatában is fontos szerepet tölt be
Magyarország
mezőgazdasági prémium termékekkel, a gazdaságfejlesztésben
és az okos városépítési programokban használható legkülönbözőbb
innovatív megoldásokkal, technológiákkal keresi a szorosabb
együttműködés lehetőségét a közép-kínai Hupej tartománnyal
–szögezte le Szabó László. Miniszterhelyettes urat arról is
faggattuk, hogy milyen a híre Hupejben a magyar áruknak, a
magyar kis-és középvállalkozások is tudnak-e kereskedni Kínával,
mi egy okosváros feladata, s hogy mennyi kínai regionális központ
működik Magyarországon.
Hazánkat
hogyan tartják nyilván Kínában?
Kínában
innovatív, kreatív és megbízható partnernek tartják hazánkat.
A számok is önmagukért beszélnek, hiszen 2016 első három hónapjában
– dollárban számolva – 23%-kal nőtt Kínába irányuló
exportunk 2015 azonos időszakához képest, a Magyarországra érkező
kínai befektetések összértéke pedig meghaladja a 3,5 milliárd
dollárt. A hazánkban működő legnagyobb kínai vállalatok,
melyek közép-kelet-európai elosztó központként funkcionálnak,
jelenleg már több mint 7500 embert alkalmaznak. Bár a magyar
jelenlét főként Shanghai és Peking térségére koncentrál,
arra törekszünk, hogy azok a tartományok is megismerjék a kiváló
minőségű magyar termékeket és szolgáltatásokat, technológiai
fejlesztéseket melyekben még nincsenek jelen a versenytársaink.
Ezért próbáljuk szorosabbra fűzni a gazdasági együttműködésünket
például Hupej tartománnyal is.
Milyen
a híre Hupejben a magyar áruknak, szolgáltatásoknak?
–A
magyar termékek ismertsége eltérő Hupejben, általában
ismerik a magyar borokat, húsipari termékeket és néhány szolgáltatást,
technológiát. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) irodája
2015 októberében kezdte meg működését Wuhan városában és
az elmúlt 6 hónapban számos prezentációt és termékbemutatót
tartott tartományi, valamint helyi kereskedő cégek vezetőinek.
A bemutatókat és termékeket kedvező fogadtatás övezte.
Lehetséges,
hogy a magyar kkv-szektor is kivegye a részét a Kínával folyó
kereskedelemben?
–A
magyar kormány fontos küldetése, hogy az exportképes kis- és
közepes vállalkozásoknak támogatást nyújtson abban, hogy a földrajzi,
nyelvi, kulturális távolságokat leküzdve sikeresen be tudjanak
lépni a hatalmas lehetőségeket jelentő kínai piacra. A kínai
fél nyitott a magyar technológiák és termékek behozatalára,
szívesen látják a magyar KKV-szektort. A partnerek egymásra
találásában, a konkrét üzleti együttműködés kialakításában
pedig komoly segítséget tud nyújtani a nagykövetség és a kibővített
külgazdasági attasé hálózat, valamint a Kereskedőház és a
Nemzeti Befektetési Ügynökség is.
Mi
lesz a feladata a Nemzeti Kereskedőház wuhani képviseletének?
–Bár
a hivatalos megnyitóra még csak június elején került sor, a
wuhani képviselet már intenzív kapcsolatokat épített ki a
tartomány és a nagyobb városok politikai vezetőivel. Több együttműködés
is körvonalazódik. A szeptemberi magyar termékek hete rendezvény
szervezése elkezdődött, nagy érdeklődés várja. A magyarországi
befektetésekkel kapcsolatos alapinformációk átadása, a magyar
gazdasági helyzet bemutatása folyamatos ezen a célpiacon. A képviseletnek
– szorosan együttműködve a nagykövetséggel és a főkonzulátusokkal
– emellett feladata a turisztikai és kulturális kapcsolatok és
együttműködések fejlesztése.
Ebben
a kereskedőházban csak olyanok dolgozhatnak, akik beszélik a kínai
nyelvet?
–A
Kereskedőház wuhani irodájában a kínai nyelvet anyanyelvi
szinten beszélő kolléga is dolgozik. Fontos azonban, hogy a
kereskedelmi párbeszéd kialakítása és fenntartása érdekében
az irodában mind a magyar, mind pedig a helyi viszonyokat, gazdasági
szereplőket is jól ismerő kollégák lássák el a feladatokat.
Többször
hallani a magyar-kínai közös okosváros-megoldásokról. Mi egy
ilyen okosváros feladata?
–Az
okosváros koncepció egy nagyon komplex tudomány. A város
"okos" irányítását, üzemeltetésének egyszerűsítését,
a hatékonyság növelését és a költségek csökkentését értjük
alatta. A kereskedőház egy komplex „Smart City” koncepciót
dolgozott ki, mely magába foglalja a közlekedéshez, egészségügyhöz,
közigazgatáshoz, oktatáshoz és lakókörnyezetekhez kapcsolódó
intelligens megoldásokat. Ezt, a főleg külföldi önkormányzati
partnereknek kínált portfóliót az aktuális igényeknek
megfelelően rugalmasan lehet változtatni, így az MNKH képes akár
zöldmezős beruházásban egy teljes okos város rendszerhez
megoldásokat szállítani. Azonban arra is lehetőség van, hogy
a külföldi partner a teljes kínálatból kiválassza azt az
egy, vagy néhány terméket vagy szolgáltatást, amire éppen szüksége
van. A kereskedőház jelenleg több mint 80 olyan magyar céggel
áll partneri kapcsolatban, melyek működő okos város megoldásokkal
rendelkeznek. Számos területen lehet együttműködés a kínai
vezetéssel, amelyek informatikai, technológiai, logisztikai és
várostervezési feladatok is lehetnek. Előzetesen a szennyvízkezelő
rendszerek, magyar várostervező cégek rendszerei és
informatikai megoldások transzferéről folynak a tárgyalások a
helyi vezetőkkel.
Az
ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy semmire nem kötelező
megállapodások tömkelegét kötötte az utóbbi időben a kínaiakkal,
a kazahokkal vagy a szaúdiakkal. Mi erről a véleménye?
–Az
együttműködési megállapodások nagyon is fontosak és
hasznosak. Kína esetében például a kultúra sajátosságaiból
adódóan a konkrét eredményekhez, a kapcsolat kiépítéséhez,
szektorális vagy üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez szükség
van a politikai támogatásra ahhoz, hogy később a konkrét megállapodások
megkötése is létrejöhessen. A keleti és déli nyitás egyik fő
célkitűzése pontosan az, hogy a politikai és gazdaságdiplomáciai
feltételek megteremtésével konkrét üzleti lehetőségekhez
segítsük a magyar kkv-kat. A Kazahsztánnal létrejött stratégiai
viszony biztosítja azt, hogy a különböző projektek létrehozására
és végrehajtására kellő politikai figyelem irányuljon. Ennek
egyik legutóbbi példája a Magyar-Kazah Pénzügyi Alap létrehozásra,
amely a mezőgazdaság területén történő befektetéseket támogatja.
De említhetnénk itt a különböző egyetemeink közötti
csereprogramok beindulását is. Magyarország és Szaúd-Arábia
közötti kapcsolatok fejlődése az elmúlt években komoly lendületet
vett. Ennek alapjait a kormányközi együttműködési
keretegyezmény tette le. A
kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének köszönhetően ma már
konkrét szervezeti együttműködés van az MTA több kutatóintézete
(köztük a Wigner), illetve a Szegedi Tudományegyetem, valamint
szaúdi partnere között. Az utóbbi év sikerei közé tartozik
továbbá a nukleáris energia békés célú felhasználása
kapcsán kötött egyezmény, melynek révén a Királyság – képzési
és nukleáris biztonság területén – szeretne a magyar szakértelemre
támaszkodni. Azt azonban mindenképpen szeretném hangsúlyozni,
hogy a Magyarország és Szaúd-Arábia közötti intenzív gazdasági
kapcsolatok nem tekintenek vissza évtizedes múltra.
Szisztematikus építkezéssel, évek alatt lehetett eljutni arra
bizalmi és a méreteinkhez képest megbecsült szintre, ahol ma
állunk, illetve mely révén elmondhatjuk, hogy a világ egyik
legnagyobb gazdasága, és egyetlen arab G20 tagországa több, akár
szenzitív területen is számít Magyarországra, mind az államközi,
mind a céges együttműködés keretében.
A
keleti nyitás politikájának meghirdetése óta több kínai
regionális központ működik Magyarországon?
–Igen,
így van, és úgy gondolom, hogy erre büszkék lehetünk. Két
rendkívül jelentős vállalat, a telekommunikációs óriáscég,
a Huawei, és a világ tíz legnagyobb bankja között található
Bank of China Magyarországon hozta létre regionális központját.
2015-ben továbbá a Kínai Központi Bank a Bank of China hazai
regionális központját jelölte ki a közép- és kelet-európai
régió renminbi elszámolási központjául. A közelmúlt nagy
sikere továbbá, hogy március elején a Kínai Nemzeti
Turisztikai Hivatal (CNTA) Budapesten nyitotta meg első irodáját
a közép- és kelet-európai régióban, és innen koordinálja
majd térségbeli tevékenységét. A fentieken túlmenően
Budapest ad otthont Kína és 16 közép- és kelet-európai országot
tömörítő multilaterális együttműködés keretében legelsőként
megalakult, a 2014-ben létrehozott Kína–Közép- és Kelet-Európai
Országok Turisztikai Koordinációs Központjának.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy hazánk a kínai kultúra
népszerűsítésével, illetve kínai nyelvoktatással foglalkozó
állami hátterű Konfuciusz Intézetek világhálózatában is
fontos szerepet tölt be. Magyarországon már négy Konfuciusz
Intézet működik és egyedülálló módon 2014-ben az ELTE 2006
óta működő Konfuciusz Intézete került kijelölésre a közép-
és kelet-európai térség Konfuciusz Intézeteinek Regionális
Továbbképző Központjaként. Mindezeken kívül fontosnak
tartom azt is, hogy a magyar-kínai két tanítási nyelvű általános
iskola mellett Magyarországon már magyar-kínai két tanítási
nyelvű gimnázium is megkezdhette a működését.
A
külképviseleti hálózat és a politikai kapcsolatok megerősítése
terén sikeresnek tekinthető a keleti nyitás?
–A
keleti nyitás jegyében sikeresen megerősítettük jelenlétünket
a kelet-európai, dél-kaukázusi és közép-ázsiai térségekben.
Bár a keleti nyitás eredményeit sok kritika éri az ellenzéki
sajtóból, le kell szögezni, hogy 2015-ben a teljes keleti reláció
tekintetében annak ellenére növekedett a magyar export, hogy
Oroszországba 28 százalékkal, Ukrajnába 20 százalékkal csökkent
a magyar kivitel a szankciók és az árfolyamhatások miatt.
A
Magyarországon megtelepedni, itt beruházni kívánó keleti vállalatok
mennyire találnak hazánkban pénzügyileg stabil környezetet?
–Teljes
mértékben, hiszen a magyar kormány 2010 óta tudatos munkával
törekszik a kedvező befektetési környezet kialakítására. Az
fDi Magazine, amely a Financial Times csoport kéthavonta megjelenő
befektetési melléklete, a tavalyi év után továbbra is
kiemelten vonzó beruházási helyszínként tartja számon
Magyarországot. A Site Selection magazin legjobb beruházási célpontokról
készült összeállítása szerint pedig Magyarország mind az
abszolút rangsorban, mind az egy főre jutó külföldi működő
tőke alapján összeállított listán az első helyen végzett a
kelet-európai régióra vonatkozóan. A számok is önmagukért
beszélnek, hiszen a 2014-es éves beruházási adatokat forint
alapon (5.464 milliárd forint) sikerült túlszárnyalni, ezáltal
pedig 2015-ben új csúcsot (5.582 milliárd forint) felállítani.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség még soha nem tárgyalt le
sikeresen annyi beruházást, mint tavaly. A HIPA támogatásával
ugyanis 67 befektetési projekt esetében született pozitív döntés,
amelynek köszönhetően 21 új beruházás jöhet létre
Magyarországon, közel 13 ezer munkahelyet teremtve. Az pedig,
hogy a beruházók kétharmada újrabefektetést valósít meg azt
bizonyítja, hogy a külföldi vállalatok elégedettek a magyar döntéshozatali
rendszerrel, a magyar gazdaságpolitika irányával.
Medveczky
Attila
|
