vissza a főoldalra

 2016.07.08. 

Fő célunk az etnikai vonatkozású politizálás

Mi vagyunk az egyetlen olyan felvidéki párt, mely a magyar érdekeket képviseli

A Magyar Közösség Pártja (MKP) érsekújvári tisztújító kongresszusán Menyhárt Józsefet választották a párt új elnökévé. Berényi József utódja 180 szavazatot kapott a leadott 196-ból (a meghívott 200 küldöttből 198 jelent meg, ketten nem szavaztak az elnökjelöltre). Az új elnököt a magyar-magyar párbeszédről, a nyelvhasználatról és a magyar tannyelvű kisiskolák sorsáról is kérdeztük.

 Mekkora kihívást jelentett a sorozatos országgyűlési választási fiaskók után elvállalni az MKP elnöki posztját?

 –Komoly kihívást jelent számomra az MKP elnöki posztja, nem csak azért, mert harmadik alkalommal nem kerültünk be a parlamentbe, hanem, mert regionális szinten nagyon sikeres a pártunk; az önkormányzatokban számos polgármesterünk, képviselőnk dolgozik, ahogy a megyékben a képviselőink, alelnökeink, és európai parlamenti képviselettel is rendelkezünk. A parlamenti szintet nem sikerült elérnünk, aminek több okai is van. Emellett nem kis kihívás egy jól szervezett, jelentős tagságú, és a Felvidéken 18 járásban működő 4%-os pártot vezetni. Hiszem, hogy etnikai politizálásunk mentén mi vagyunk az egyetlen olyan felvidéki párt, mely a magyar érdekeket képviseli.

 Hogyan fogadta, hogy Őry Péter úgy határozott, visszalép az elnökjelöltségtől? Ezt megbeszélték előre?  

–Szó sincs megbeszélésről, vagy titkos paktumról. Őry úr számára megadott a lehetőség, hogy ha elindul, és többségi szavazatot szerez, akkor ő legyen az MKP elnöke. Az ő elgondolása és döntése annak az elvnek a mentén valósult meg, hogy a Magyar Közösség Pártjának egységesnek kell lennie, s az ő politikai tapasztalatait –hiszen önkormányzati alelnök volt – magasabb szinten, az Országos Tanács elnökeként jobban tudná kamatoztatni, s ezáltal a pártmunkát és az országos elnököt is segíteni.

 Tudtommal ön is kikötötte, hogy csak akkor vállalja az elnökséget, ha Őry Péter lesz az OT elnöke.

 –Ez igaz. Amikor visszalépett a javamra, mindenképpen szerettem volna kifejezni az egységbe vetett hitet, a töretlen tenni akarást, ezért is közöltem a kongresszuson, hogy szeretnék Őry Péterrek közösen dolgozni a Magyar Közösség Pártja sikere érdekében.

 Az idei választás után többen felvetették a fiatalítás gondolatát. Fiatalok lettek az elnökség új tagjai, mellettük ott vannak az idősebbek, mint Farkas Iván, Berényi József, Bárdos Gyula, Csáky Pál. De azért felvetem a régi mondást: „a kor nem érdem, hanem állapot.” A rátermettséget is vizsgálták?

 –Természetesen ez is feltétel volt. Az MKP alulról építkező párt. Azok a jelöltek, akik az OT-be, vagy az országos elnökségbe bekerültek, a helyi szervezetek és a járási konferenciák tisztújító gyűlésein keresztül, egy folyamat eredményeként jutottak el az országos kongresszusra. Az eddig elvégzett munkát is bizonyítani kellett. Annak is örülök, hogy az elmúlt hat év meghatározó arcai, Farkas Iván, Szigeti László, Berényi József, Bárdos Gyula az új elnökség tagjai. Így egyszerre beszélhetünk kontinuitásról, politikai tapasztalatról, és erőről, mely a pártot működtetni akarja.

 Lényeges, hogy ne csak a választások előtt, hanem folyamatosan kampányoljanak olyan ügyekben, mint a nyelvhasználat, a magyar tannyelvű iskolák, a kettős állampolgárság kérdése?

 –Ezek mind nagyon fontos kérdések. Mi most egy „félkampány”-üzemmódba kapcsolunk, mert 2017. novemberében lesznek a megyei választások. Ezen a választáson meg kell erősítenünk pozícióinkat. Ezt csak úgy érhetjük el, hogy azokat a témákat, melyek abból erednek, hogy kisebbségi sorban élünk, állandóan napirenden tartjuk, és jogainkat szeretnénk az MKP segítségével, hiszen a párt eszköz, nem a cél, érvényre juttatni. Lényeges a nyelvhasználat a hivatali ügyintézésben és a mindennapokban, ezt kell a legtöbb szintérre kiterjeszteni. A kisiskolák és a kis létszámú iskolák ügye most nagyon forró téma, ahogy a középiskolák kérdésköre is, hiszen a zárt elemszám sok kisebbségi iskola létét fenyegeti. Mindemellett a leszakadó régiókról, az elszegényedésről, és minden egyéb olyan témáról, amivel a párt eddig is foglalkozott, nagyobb hangsúllyal, nyomatékosabban akarunk beszélni.

 Hogyan látja, az MKP-s vezetésű önkormányzatok elszigetelve, vagy egymással együttműködve végzik tevékenységüket?

 –Járási szinten nagyon jól tudjuk, melyik településen dolgoznak MKP-s polgármesterek. De ki kell lépnünk saját berkeinkből, meg kell szólítanunk a hozzánk közel álló független polgármestereket, akik sokat tudnak tenni a közösségért, hogy bevonjuk őket ebbe a munkába. Divat lett független polgármesterként indulni, mert ebben az esetben minden párt felé adott a lehetőség a nyitásra. Arra törekszünk, hogy ezekkel a polgármesterekkel aktív, élő kapcsolatot létesítsünk. Ez a magyar-magyar párbeszéd alsó szintje. A tágabb nyitással összefüggésben a magyar-magyar párbeszédet a felvidéki magyarság színeiben politizáló polgármesterek, önkormányzati és politikai képviselők mellett a civil szférához köthető, akár kulturális szervezetekbe tömörülő csoportokkal képzeljük el.

 Bele tud-e szólni parlamenten kívüli pártként az MKP a tárcaközi egyeztetésekbe?

 –Erre is van lehetőség, ha megszólítjuk a megyékben és a parlamentben dolgozó magyar ajkú képviselőket, és ezáltal olyan fórumot kialakítani, mely az egyes témákkal kapcsoltban állást foglal, és javaslatokat tesz a kormány felé az adott problémák orvosolása érdekében. Főleg azért, mert bizonyára lesznek olyanok, akik a jövőben úgy akarják elfogadtatni a magyar választókkal kormányzati szerepüket, hogy a minimális eredményeket is hatalmas nagy sikerként próbálják eladni. Ezért lényeges az átgondolt, konstruktív tervezés és annak végrehajtása.

 A magyar-magyar párbeszéd azt is jelenti, hogy más kapcsolatot alakít ki a Most-Híddal, mint elődje?

 –Szükség lesz kommunikálni a Most-Híddal. Ez nem jelenti a két párt egybeolvasztását, nem is ez a szándék egyik párt vezetésének sem. A kommunikációt azért kell elkezdeni, mert a felvidéki magyarok megosztottsága nem kedvez közösségünknek. A megosztottság gyengíti az érdekképviseletet. Nem bilaterális, pártok közötti beszélgetésre, ne adj Isten sárdobálásra gondolok, hanem a cél határozza meg azokat az eszközöket, melyekkel el akarjuk érni a magyar közösség megerősödését.

Miként képzeli el pártja jövőjét a következő öt évben?

 –Folyamatos és átgondolt munkával, a struktúráink megerősítésével, rugalmasabbá tételével és továbbfejlesztésével, ifjúságpolitikánk felerősítésével elindulunk egy olyan úton, ami a Magyar Közösség Pártját erős, a felvidéki magyarságot méltó módon képviselő párttá növeszti.

Medveczky Attila