vissza a főoldalra

 2016.07.15. 

A polgárőrség aranykora

A határ védelmére vendégpolgárőr szolgálatot szervezünk

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a lakosság döntő többsége elismeri a polgárőrök munkáját – közölte a Magyar Fórummal Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, s hozzátette: az elmúlt 4-5 évben több költségvetési támogatást kapott a polgárőrség, mint összesen az azt megelőző 20 esztendőben.

 Június 18-án tartották a XXII. Országos Polgárőr Napot. Miért éppen Sopronra esett a választásuk?

 –A helyszínre pályázatot írtunk ki, s ezt Sopron nyerte meg. Idén 25 éves a polgárőrség, s ennek jegyében szerveztük meg ezt a rendezvényt. Kedveskedni is szerettünk volna a „leghűségesebb városnak”. Sopronban nagyon erős polgárőr egyesület működik, melynek köszönhetően sokkal jobb az átlagosnál a város közbiztonsága. Ezek azok a tényezők, amelyek Sopront kiemelték a pályázók közül.

 Ekkor ünnepelték szövetségük 25 éves születésnapját?  

–Zártkörű születésnapi ünnepséget már tartottunk április végén, ahol a rendőrkapitányok és a polgárőrség megyei vezetői vettek részt. Megemlékeztünk az elmúlt 25 évről, a fejlődésről, és azokról az alapítókról, akik még közöttünk vannak, és akik már nincsenek – külön Kopácsi Sándor alapító elnökről. Belügyminiszter úrnak azt javasoltuk, hogy a soproni rendezvényen vegyen részt, mert létszámában, üzenetében az lenne a 25. évforduló fő ünnepsége.

 Ünnepi beszédében Dr. Pintér Sándor belügyminiszter külön köszöntötte azokat az önkéntes bűnmegelőzőket, akik negyed százada tesznek az ország jobb közbiztonságáért. A rendőrséggel nem volt felhőtlen a viszonyuk a kezdetekkor. Hogyan változott a két szervezet viszonya?

 – Szerencsére kedvezően. 1991-ben több száz egyesülettel indult a polgárőrség, s így nyilvánvalóan nem volt konfliktusmentes a rendőrséggel az együttműködés. A rendőrségnek is meg kellett tanulni egy új típusú civil szervezettel együttműködni, bekapcsolni azt a bűnmegelőzésbe, és a közbiztonság védelmébe. Ahogyan a jogszabályok megjelentek a polgárőrséggel kapcsolatban, könnyebb lett a helyzet, mert a polgárőrségről szóló törvény világosan előírja, hogy polgárőr egyesületek, polgárőr szövetségek, többek között az Országos Polgárőr Szövetség nem működhet rendőrségi, dokumentált együttműködés nélkül. Tehát a jogszabály kötelezően előírja az együttműködést mindkét fél irányába. Mostanra a rendőrséggel teljesen korrekt az együttműködés. A rendőrség minden egyes vezetője felnőttként kezeli a polgárőrséget; felkészítik őket, nagy gondot fordítanak a képzésre, és a folyamatos együttműködésre. Anyagilag, technikailag, infrastruktúrával is támogatja a rendőrség a polgárőrséget. Csak az elmúlt két évben több mint 600 új kerékpárt, 50 segédmotoros kerékpárt adományozott a rendőrség. Több száz olyan gépjárműt kaptunk, melyeket a rendőrség kivont, de polgárőrszolgálatra alkalmasak.

 Olvasóinkat is érdekli, hogy milyen jogosítványokkal rendelkeznek a polgárőrök.

 –A polgárőrség ereje, hogy „nagybetűs” civil szerveződés. A polgárőrök nem rendelkeznek hatósági jogkörrel. Így nem igazoltathatnak, kényszerítő eszközöket sem alkalmazhatnak, nem is büntethetnek. A polgárőr a közterületen való jelenlétével, járőrözésével előzi meg a jogsértéseket. A jogsértő személyeket, bűncselekmények elkövetőit tettenérés esetén a polgárőrök elfoghatják, akár testi kényszerrel is visszatarthatják, majd átadják a tetteseket a hatóságoknak. A jogi szabályozás új eleme, hogy míg eddig csak a bűncselekmény elkövetőjét foghatta el a polgárőr, már a vagyon elleni szabálysértésen tetten ért személyt is elfoghatja. Ezt a módosítást a külterületeken, szántóföldeken, erdőkben történő lopások indokolták. A polgárőr megfigyelheti a térfigyelő rendszereket, így esettől függően riaszthatja a kollegáit, vagy a rendőrséget. Nem is szeretnénk hatáskört a polgárőrök számára, mert akkor munkaviszonyt is kellene teremtenünk. A polgárőrnek ugyanakkor megvan a lehetősége arra, ha jogtalan támadás éri, akkor a rendőrségnél használatos gázsprayvel védekezhet.

 Többször megtámadják a polgárőröket?

 –Nem jellemző, évente 6-10 ilyen eset fordul elő. A polgárőrök támadói közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekményét követik el, ezután elég szigorú bírósági ítéletek születnek, így komoly büntetőjogi védelmet kapnak polgárőreink.

 Elnök úr Sopronban kijelentette, hogy a polgárőrség az utóbbi fél évtizedben aranykorát éli. Ezt mivel tudja alátámasztani?

 –2010-től a polgárőrség monopolhelyzetbe került a közterületeken. Kizárólag az Országos Polgárőr Szövetséghez tartozó polgárőr egyesületek tagjai járőrözhetnek, végezhetnek közterületi bűnmegelőzési tevékenységet. Emellett olyan jogi szabályozás lépett hatályba, amely világossá tette a polgárőrség működését. Az aranykort főleg az jellemzi, hogy 2010-től évente a Kormány több mint 1 milliárd forinttal támogatja működésünket. Így az elmúlt 4-5 évben több költségvetési támogatást kapott a polgárőrség, mint összesen az azt megelőző 20 esztendőben. Továbbá 600 új gépjárművet nyertek el polgárőreink a Kormány által kiírt pályázaton. Tehát megújultak a gépjárműparkjaink. Egységes formaruhát alakítottak ki, és a napokban osztanak ki 33 ezer láthatósági mellényt. Összességében a megújult jogi környezet és a támogatási rendszer miatt nevezzük a jelen állapotot aranykornak, s reméljük ez nem ér véget.

 Mit tudnak tenni a migrációs válság kezelése érdekében?

 –Ezt a munkát szakaszolni kell. Mielőtt nem érkeztek nagy számban migránsok, a polgárőr egyesületek a határmenti településeken, mint végvárakon álltak helyt. Tavaly ősztől a polgárőrök főleg a tanyavilágot ellenőrizték. Sok olyan migránst találtak, akik elhagyott tanyákon bújtak meg, s őket átadták a hatóságoknak. Jelenleg egy tucat lovas polgárőr szolgál a magyar-szerb határ mentén és segíti a rendőrség munkáját. Nemrég arról döntött a parlament, hogy az idegenrendészeti hatóság nem utasíthatja ki azokat a jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó személyeket, akiket a külső határ szerinti határvonaltól, illetve határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül tartóztatnak fel. Ezért a belügyminiszter úr javaslatára ebben a 8 kilométeres sávban úgynevezett vendégpolgárőr szolgálatot szervezünk. Tehát más megyékből vezényelünk oda a feladat ellátására megfelelő polgárőröket.

 Minden szervezet életében elékezik a generációváltás időszaka. Sikerül minél több Ifjú Polgárőrt bevonni az egyesületekbe?

 –Erőteljesen foglalkozunk a fiatalítással, mert 25 év alatt polgárőreink többsége nagyszülői életkorba lépett. Ezért is kértük a jogszabály-módosításban, hogy 14-18 évesek is lehessenek polgárőrök. A középiskolások közül toborozzuk az ifjú polgárőröket. Jelenleg még nem sok, de már 650 ifjú polgárőre van az országnak. A fiatal felnőtteket, és a friss, jó erőnlétben lévő nyugdíjasokat is megszólítjuk. A fiatalok szívesen jönnének és csatlakoznak is hozzánk, de a munka és a család mellett nem érnek rá annyi időt járőrözni, mint a nyugdíjasok. A jogszabály előírja kötelező érettségi előfeltételként az 50 órás iskolai közösségi szolgálatot, s ebből mi tudunk profitálni, mert egyre többen töltik le a polgárőrségnél ezt a szolgálatot. Reményeink szerint többen ifjú polgárőrök lesznek.

 Mennyire ismeri el a társadalom a polgárőrök munkáját?

 –A Kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség felsőfokon elismeri tevékenységünket, s az önkormányzatok többsége is. Tavasszal megrendeltünk egy közvélemény-kutatást, melynek eredményén mi is meglepődtünk, mert 1000 megkérdezett 83%-a szükségesnek és indokoltnak tartja a polgárőrség működését. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberek többsége elismeri a polgárőrséget, és támogatását kérik.

Medveczky Attila