|
 2016.07.15.
Vádat emeltek Călin Popescu-Tăriceanu
ellen
Vádat emelt Călin
Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök ellen a korrupcióellenes ügyészség
(DNA), a házelnököt hamis tanúzás és bűnpártolás gyanújával
állítják bíróság elé – közölte a vádhatóság. Tăriceanut
tanúként hallgatta ki áprilisban a brassói DNA két, Bukarest
közelében fekvő, államosított telek feltehetően illegális
visszaszolgáltatása ügyében, amelyben azóta vádat emeltek
Paul herceg (a román királyi család egyik el nem ismert sarja),
valamint több román és izraeli üzletember ellen – írja az
MTI. A vádhatóság azt állítja: az elkövetők jogtalanul
szerezték meg a snagovi erdő egy részét és a băneasai királyi
farmot (növénytani kutatóállomást), több mint 145 millió
eurós kárt okozva az államnak.
A DNA szerint a házelnök
eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a
korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a
vádlottakkal, köztük volt tanácsadójával, Tal Silbersteinnel
és Dan Andronic befolyásos lapigazgatóval. Az ügyészek
szerint Tăriceanu – állításával ellentétben – tudott arról,
hogy a bűnszövetkezet tagjai megvásárolták a szóban forgó
telkek tulajdonjogát Paul hercegtől, sőt beszélgetett is egy másik
vádlottal, Remus Truicával, a fizetendő közjegyzői illetékekről.
Tăriceanu a bűnvádi
eljárás elindítása után úgy nyilatkozott: abszurdum azt feltételezni
róla, hogy társadalmi pozícióját hamis tanúzással veszélyeztette
volna olyanok kedvéért, akikhez semmi köze. Azt állította,
hogy a visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás,
amikor őt tanúként kihallgatták, és az ügyészek csak ürügyet
kerestek meghurcolásához.
A politikus, aki rendszeresen bírálta a DNA-t – amely
szerinte titkosszolgálati és politikai megrendeléseket teljesít,
„ügyészállammá” változtatva Romániát –, elhallgattatását,
megfélemlítését célzó hatósági visszaélés áldozatának
tekinti magát. A házelnök a jogállamiságot és demokráciát
védelmező, „kényelmetlen" politikusként jellemezte magát,
és többször is arra utalt, hogy az „elnöki hivatalnak"
áll útjában.
A szenátus elnöke a második legfőbb közméltóságnak
számít Romániában az ország elnöke után, aki – meghatározott
ideig, vagy akár a választásokig – ideiglenesen átveszi az
államfői hatásköröket az elnök akadályoztatása, felfüggesztése
vagy halála esetén. Romániában a bűnpártolást három hónaptól
hét évig terjedő börtönnel, míg a hamis tanúzást hat hónaptól
három évig terjedő börtönnel büntetik.
MTI
|
