2016.07.15.
Nagycsaládosnak
lenni életforma
A
CSOK előtt nem vállalt szerepet az állam az otthonteremtés területén,
a devizahitelezés jellemezte az időszakot
Nem győzködéssel, hanem tartalmi, valós és működő példánkkal
szeretnénk bíztatni azokat, akik gyermekvállalás előtt vagy a
több gyermek vállalásának döntése előtt állnak: van okuk a
bizalomra –szögezte le Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok
Országos Egyesületének elnöke. Elnök Asszonyt megértük, közölje
olvasóinkkal, miért érdemes csatlakozni egyesületükhöz,
mennyire erős az anyaság, a házasság és az élet értékének
tisztelete társadalmunkban, s elégedettek-e a kormány népesedés-és
oktatáspolitikájával.
Mennyiben változott meg a NOE feladata tavasztól,
mikor önt választották az egyesület elnökének? A cél eléréséhez
szükséges eszközökben sem lesz változás?
–A NOE fő feladata változatlan:
a nagycsaládos értékek képviselete, az anyaság, a házasság,
és az élet értékének tisztelete, a jövő generációiért érzett
felelősség, valamint a nagycsaládok
egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. A
hangsúlyok és az eszközök azonban változnak. Fontos, hogy a
NOE minden esetben valamiért és nem valami ellenében végzi tevékenységét.
Nem gondoljuk, hogy bárkinél különbek lennék azért, mert több
gyermeket vállaltunk, azt azonban igen, hogy érdemes ennek örömét,
valóságát megmutatnunk, annak érdekében, hogy mindazok, akik
ezt megtehetik, egyre többen válasszák a nagycsaládos életformát.
Az egyesületen belül – úgy érzem – hogy annak az ideje jött
el, hogy egyre többet legyünk egymás társaságában, egyre többet
figyeljünk egymásra, hogy minél élőbb, minél izgőbb-mozgóbb
közösség legyünk, hiszen a gyermekvállalás, a gyermekek
szeretete köt össze bennünket, s ez egy nagyon erős kötelék,
nagyon erős kohézió. Ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a
közösségi programok, hogy ne csak a vezetők érezzék, hogy érdemes
ide tartozni, hanem minden tagunk.
Mi indokolja az
idősügyi munkacsoport létrehozását?
–Jövőre lesz harminc éves a NOE. Azok közül,
akik már az induláskor is velünk voltak, többen már elérték
a nyugdíjkorhatárt, illetve elértek ahhoz az életszakaszhoz,
amikor már a legkisebb gyermekeik is „kiröpültek a fészekből”,
így az a sok-sok tennivaló, ami a gyermekek felnevelésével járt,
immár nincs. Az elmúlt két hónapban már nagyon sok szervezetünknél
megfordultam az ország különböző pontjain, és ezeken a beszélgetéseken
egyre többen vetették fel, hogy úgy érzik, rájuk már nincs
szükség, pedig még bőven van erejük és energiájuk tenni,
segíteni. Hetvenezer tagunk van, ebből adódóan egyre többen
vannak, és lesznek a jövőben ebben a léthelyzetben, s úgy
gondolom, hogy az a minimum, hogy e munkacsoport révén is megpróbáljuk
megszólítani, aktivizálni őket. Biztos vagyok abban, hogy számtalan
módon hozzá tudnak járulni a sikeres működéshez, ami azt
jelenti, hogy egy valóban élő, egymásra figyelő és segítő
közösségként tekinthetünk magunkra.
Miért érdemes csatlakozni önökhöz? A közösségi
programok miatt, vagy azért, mert bizonyos helyeken olcsóbban vásárolhatunk
a tagkártyával?
–A NOE egy személyes kötődéseken alapuló befogadó közösség,
így talán nem is elsősorban a megfontolások játszanak
szerepet belépéskor, sokkal inkább a természetes emberi igények,
a közös élethelyzetek megélése. Ugyanakkor valóban komoly
figyelmet fordítunk a közösségépítésre, azokra a
programokra, amikor találkozhatunk egymással, akár régión belül,
akár azokat átívelően. Ez egyre fontosabb számunkra, s ezért
ezen alkalmak számát növelni is szeretnénk a közeli jövőben.
A tagsággal járó előnyök között persze meg kell említeni
azt a számtalan módot, amelyek az Operaháztól a kisgépszerelőn
át, az utazási irodákig vagy a strandokig, nyári táborozási
lehetőségekig tagjaink rendelkezésére állnak. Az előnyök
sora azonban itt még nem ér véget, mert emellett pótolhatatlan
értékünk egymás segítése. Ha valakinek a gyermeke az ország
másik végében kerül kórházba – ahogy ez nemrég meg is történt
– akkor biztosan számíthat rá, hogy lesz olyan nagycsaládos
a közelben, aki meglátogatja, visz neki ajándékot, vigasztalja
és odafigyel rá, amíg a szülők meg nem érkeznek. Egymás
miatt érdemes a NOE tagjának lenni.
Hogyan látja, az anyaság, a házasság és az élet értékének
tisztelete mennyire erős társadalmunkban, amikor sokan a válások
miatt sem mernek családot alapítani?
–Létezik egy nagyon fontos fogalom, ami az alapját képezi ezeknek
az értékeknek: a bizalom. Én úgy látom, hogy amikor egy társadalomban
erősödik az egymásba, a másikba, és egyáltalán a jövőbe
vetett bizalom, akkor ezek az értékek is jobban érvényesülnek,
maguktól értetődőkké válnak. Nem gondolom, hogy az emberek
nem mernek családot alapítani, egész egyszerűen több időre
van ahhoz szükség, hogy társadalmunkban a jelenleginél többen
érezzék ezt a bizalmat és éljenek is vele. Hajlamosak vagyunk
elfelejteni, hogy akár csak 1981-től – amikor először csökkent
hazánk lakossága –hány és hány traumán ment át társadalmunk.
Nem sorolom fel őket, biztos vagyok abban, hogy akik megélték
ezeket, emlékeznek is azokra. Abban is biztos vagyok, hogy a
magyar társadalom tagjaiban egyre növekszik azok száma, akikben
– amikor egy ilyen sorsdöntő kérdésről döntenek, mint a
gyermekvállalás – a felelős döntés során ez a bizalmi tényező
egyre erősebbé válik. A statisztikák is azt mutatják, hogy az
elmúlt években már lassult a népességcsökkenés mértéke.
Az első biztató jelek tehát már megmutatkoznak. Amikor mi
nagycsaládosok kiállunk a társadalom többi tagja elé, akkor már
csupán a jelenlétünkkel is azt üzenjük, hogy lehetséges
nagycsaládban élni, működik ez az életforma. Nem győzködéssel,
hanem tartalmi, valós és működő példánkkal szeretnénk bíztatni
azokat, akik gyermekvállalás előtt vagy a több gyermek vállalásának
döntése előtt állnak: van okuk a bizalomra.
Miként tudnak pozitív mintákat felmutatni azok számára,
akik még nem vállaltak gyermeket?
–Nagyon egyszerűen: önmagunkat adjuk, s ezt mutatjuk meg minél szélesebb
körben. Nem hiszem, hogy annál a boldogságnál, annál az örömnél,
ami a gyermekekkel együtt jár, jobbat kellene kitalálni.
Nagycsaládosnak lenni életforma, amit csak őszinte, értő
szavakkal és tettekkel lehet és érdemes megmutatni. Nagyon
fontos, hogy nem sürgetünk senkit: minden nagycsaládos
gyermektelenként, majd egygyermekesként kezdi, mi csupán arra hívjuk
fel a figyelmet, hogy a több gyermek vállalása nem őrültség,
és nem is túlzott tehervállalás, mert a mérleg másik serpenyőjében
azt találjuk, hogy gyermekeink kiapadhatatlan szeretet és
energiaforrások. Aki gyermeket nevel, az jól tudja: a gyermek
jelentősen élesíti a látást, a reumatikus panaszokra fittyet
hányva képes bennünket mozgásra bírni, és mintha a
csontjaink is többet bírnának. Nem állítjuk azt sem, hogy
mindez könnyű, csak azt, hogy nekünk örömünk telik benne.
Ennek érdekében programjaink szinte kivétel nélkül nyilvánosak,
azokra eljöhet bárki, aki szeretne ott lenni. Ezért vállalunk
közösségi feladatokat és – végső soron – ezért adunk
interjúkat, ezért mondjuk el véleményünket minden lehetséges
fórumon. A nyilvánosság a mi legfőbb eszközünk mások megszólítására,
elérésére. Elsősorban a közvetlen, személyességen alapuló,
lakókörnyezeti nyilvánosság, de a média által kínált
csatornákra is szükségünk van, s ezért örülünk annak, ha
megkeresnek bennünket egy-egy kérdéssel.
Kik vállalnak tudatosan több gyereket?
–Azt biztosan állíthatom, hogy a NOE tagcsaládjaiban felnövő
fiatalok igen. Van olyan tagegyesületünk, ahol már három generáció
is tagunk valamennyi családból.
Július 11. a Népesedés Világnapja. Az előrejelzések
szerint az egy nőre jutó átlagos gyermekszám a világban a
reprodukciós szint alá, 1,99-ra csökken a század végére. Ez
automatikusan a népességnövekedés megállását jelenti? Az
említett előrejelzés hazánkra is érvényes?
–A világ népessége rohamosan növekszik, már hét milliárdnyian
élünk itt a földön. Ez a statisztika – úgy tűnik – inkább
csak a föld egyes részeinek számait mutatja. Magyarországon ez
a szám nagyon alacsony, ha jól emlékszem 1,34.
Mennyire elégedettek a kormány népesedéspolitikájával,
főleg a családi otthonteremtési kedvezménnyel?
–Az egyik legfontosabb minden család életében a kiszámíthatóság,
a tervezhetőség. Úgy tűnik, hogy ebből a szempontból -–a
családtámogatások más területeihez hasonlóan -–egyre
kedvezőbb a népesedéspolitikai klíma a családok számára. A
CSOK kapcsán egy mondat erejéig felidézném a múltat. A CSOK
előtt nem vállalt szerepet az állam az otthonteremtés területén,
a devizahitelezés jellemezte az időszakot, amelynek hatásait
senki számára nem kell ma már bemutatni. Tehát egyrészt már
az a tény, hogy a magyar állam újra szerepet vállal, és ismét
fontosnak tartja ezt, fontos és értékelendő, ugyanakkor az állami
szerepvállalás egyfajta garanciát is jelent a tekintetben, hogy
a CSOK igénylői nem járhatnak úgy, mint sok devizahitelesek.
Ismét előkerült a bizalom fogalma, amely azért is fontos, mert
az otthonteremtés az önálló családi lét kezdetét jelenti,
vagyis hosszú távon meghatározza egy család lehetőségeit az,
hogy milyen mértékű támogatást kap ehhez. A bankok együttműködése
is szükséges ahhoz, hogy ez sikeresen működjön, hiszen rajtuk
is sok múlik.
Elképzelhetőnek tartja, hogy valaki csak azért
vállal majd több gyereket, mert azzal nagyobb lakáshoz juthat?
–Úgy gondolom, hogy főként azok vállalnak e támogatás megszerzése
érdekében több gyermeket, akik egyébként is szerettek volna még
egy vagy két gyermeket, de nem vállalták, mert nem volt arra
lehetőség, hogy nagyobb házba, nagyobb lakásba, vagy családtagjaikhoz,
esetleg munkahelyeikhez közelebb költözzenek. Mára már a
magyar társadalom tagjai jobban tudatában vannak annak, hogy ez
egy hosszú távú elköteleződés, mind a gyermek, mind pedig a
támogatás okán, és talán tudatosabban mérlegelik lehetőségeiket.
Ugyanakkor ne legyünk álszentek: várhatóan lesznek, akiknél
ez a kérdésében megfogalmazottak szerint működik.
Az egyedülálló szülőknek mennyivel lett nehezebb a
megélhetés, s ha igen, hogy tudnak rajtuk segíteni?
–Családszervezeti konferenciát szerveztünk június 15-én, ahova
elhívtuk az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány vezetőit
is, épp azzal a céllal, hogy őket is bevonjuk az együttgondolkodás
folyamatába. Nekem erről személyes tapasztalataim is vannak,
hiszen szüleim útjai elváltak, így egyszülős családban nőttem
fel. Ezért tudom azt is, hogy milyen komoly segítséget
jelentenek a barátok, és az olyan támogató közösségek, mint
a NOE. Az adománygyűjtéstől, a baráti odafigyelésen, a hiányzó
szülő „helyettesítéséig”, számtalan módon segíthetünk
ilyen esetekben. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy a másik szülőt,
a társat, a férjet vagy feleséget, semmilyen közösség sem pótolhat.
Ezek személyes emberi viszonyok, amelyek épp ez okból is változékonyak.
A legfontosabb ebben az esetben is a gyermek. Én nagyon tisztelem
azokat az anyukákat és apukákat, akik egyedül nevelik
gyermekeiket: számíthatnak ránk.
Milyen többlettel jár, hogy június 15-én stratégiai
együttműködési megállapodást kötöttek az Emberi Erőforrások
Minisztériumával?
–A többlet elsősorban az elvégzett munkában és ránk
háruló felelősségben jelentkezik. Ez nem egy protokoll-megállapodás.
Nagyon konkrétan lefektetésre kerültek az együttműködés témakörei
és annak módjai. Mi egy civil szervezet vagyunk, s most a
legszorosabb együttműködésre kért fel minket a minisztérium.
Nekünk nincsenek háttérintézményeink, főosztályaink, de van
hetvenezer olyan „szakértőnk”, akik elsőként érzik meg
egy-egy intézkedés hatásait. Természetesen tagjaink között
nagyon sok szakember is van, akik aktivizálására az eddigieknél
nagyobb szükségünk lesz. Újjászerveztük munkacsoportjainkat,
s bízom benne, hogy ennek rövidesen láthatjuk majd előnyeit.
Ez nem csupán megtiszteltetés számunkra, de kihívás is,
aminek igyekszünk maximális mértékben megfelelni, mert erre
predesztinál bennünket alapszabályunk és az abban
megfogalmazott alapértékek is.
Mely területeken működnek együtt?
–Gyermek- és ifjúságpolitika, a gyermek- és az ifjúságvédelem tárgykörén
belül a gyermekek napközbeni ellátása, valamint az örökbefogadás,
a családpolitika, a nőpolitika, és az idősügy.
Civil szervezetekkel is szeretnék felvenni a
kapcsolatot?
–A kapcsolatfelvétel fázisán már túl vagyunk, a NOE már korábban
is számos civil szervezettel működött együtt. Ahogy már
utaltam rá, ez év június 15-én
kezdeményezésünkre tizenöt hazai családokkal foglalkozó
szervezetet hívtunk tanácskozásra, amelynek legfőbb célja az
operatív, gyakorlati együttműködés feltételeinek kialakítása,
egymás munkájának mélyebb megismerése. Úgy tapasztaltuk,
hogy mindenki nagyon komolyan vette megkeresésünket és örömmel
jött el. Minden szervezet részéről pozitív visszajelzést
kaptunk ezen együttműködés működtetésére. Mi ezt nagyon
komolyan gondoljuk itt a NOE elnökségében, és hamarosan több
konkrét együttműködésre is lesz alkalom.
Ha már az EMMI szóba került; a köznevelési kerekasztal
munkájában is részt vesznek. Több javaslatukat is elfogadta a
kormány?
–A köznevelési kerekasztalon
annak hat munkacsoportjában veszünk részt a szülői oldal képviseletében.
Megkértük a munkacsoportok tagjait, hogy az eddig eltelt időszak
eredményeit foglalják össze. Nem egyenletes az egyes
munkacsoportokban elért eredmények eloszlása, ezért, miután
az új elnökség átnézte az eddigi eredményeket egyes
esetekben újragondolja a képviselet fontossági pontjait.
Ugyanakkor az esélyegyenlőség, a tanodák, az iskolaigazgató
mozgásterének bővítése kapcsán sikerült eredményeket elérnünk.
A kerekasztal munkája még nem ért véget, így több
javaslatunk is még tárgyalási szakaszban van.
Idén elnök asszony családja – melyben hat gyermeket
nevelnek -– kapta az érdi „Év Családja Díjat”, amihez szívből
gratulálunk! Hogyan képes a gyermekek mellett eleget tenni az
elnöki tisztségből adódó feladatoknak?
–Nagyon sokan segítenek ebben a munkában. Köszönet illeti minden
nap a családomat, a férjemet, a gyermekeimet, akik megértették,
hogy ez szolgálat és mellettem állnak, hogy ezt a szolgálatot
be is tudjam tölteni. Mellette pedig csodálatos az a nagycsaládos
közösség, ami körbevesz. Gondolok itt az elnökség tagjaira,
a NOE munkatársaira és arra a mintegy 1500 önkéntesre, akikkel
együtt dolgozunk a családokért.
A NOE 1987-ben alakult. Milyen rendezvényekkel készülnek
a jövőre, a 30 éves születésnapra?
–Most alakítjuk ki a nyár folyamán a születésnappal
kapcsolatos teendőinket, ez egy hosszabb tervezési és döntési
feladat, még korai lenne erről nyilatkozni.
Medveczky Attila
|