|
 2016.07.15.
Az
orosz embargó az export közel felét érintette
Magyarországnak sikerült az egyéb piacokon adódó lehetőségek
kihasználásával az agrártermékek kivitelének növelése
A
magyar–orosz mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés
helyzetét, valamint a további együttműködés lehetőségeit
vizsgálta meg Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium
miniszterhelyettese és Jevgenyij Vasziljevics Gromiko, az
Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériumának
miniszterhelyettese Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban.
Dr. Nagy István miniszterhelyettes leszögezte: az élő állatok,
a gabona és olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek,
a zsír, az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány nem
esnek az embargó alá. Az oroszok a magyar vetőmagok, kertészeti
szaporítóanyagok, illetve tenyészállatok iránt érdeklődnek.
A bor, az élő pulyka, kacsa és liba
esetében Oroszország potenciális felvevőpiac lehet.
Az EU-orosz
embargót nem érinti az, hogy hazánk Oroszországgal mezőgazdasági
és élelmiszeripari együttműködéseket köt?
–Nem, az embargós termékek kereskedelmét ez nem
érinti. A két ország közötti gyümölcsöző együttműködés
töretlen az érvényben levő kereskedelmi korlátozások mellett
is. Az a célunk, hogy a közös munkánkat elmélyítsük és elősegítsük
a kereskedelmi forgalom növekedését a törvényileg adott
kereteken belül. A tilalmi listán nem szereplő termékek
kereskedelme továbbra is szabad. Az élő állatok, a gabona és
olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek, a zsír,
az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány nem esnek az
embargó alá. Az oroszok a magyar vetőmagok, kertészeti szaporítóanyagok,
illetve tenyészállatok iránt érdeklődnek. A bor, az élő
pulyka, kacsa és liba esetében Oroszország potenciális felvevőpiac
lehet.
Mennyire ért egyet azzal, hogy az orosz embargó
ráadásul megmutatta, mennyire egyoldalúan exportfüggő az EU
mezőgazdasága, és mennyire fenntarthatatlan a jelenlegi közös
európai agrárpolitika, egy olyan kontinensen, ahol csökken az
agráriumból származó termékek iránti kereslet?
–Az
EU a világ egyik legnagyobb élelmiszer exportőre, Oroszország
jelentős exportpartnere. Az EU mezőgazdasági termékeinek
Oroszországba irányuló kiviteléből kiindulva kijelenthetjük,
hogy a tilalom életbe lépése az export közel felét érintette,
így ezeknek a –több milliárd euró értékű kivitelt jelentő
– termékeknek hirtelen más piacot kellett találni. Ez egyrészt
elkerülhetetlen árcsökkenéshez vezetett a Közösség belső
piacán, ugyanakkor megnyitotta az export diverzifikáció előtt
a lehetőséget. Az embargó bevezetése óta átrendeződött az
EU export iránya is, nagyrészt kiváltva az embargós orosz
piacot. Az embargó miatt kialakult árcsökkenést részben mérsékelték
az Európai Bizottság közvetlen piaci intézkedései, illetve az
ebből fakadó tagállami kiegészítő intézkedések, továbbá
a hosszú távú stabilizáció szempontjából fontos, az EU
Bizottság általi, agrárpromóciós intézkedésekre fordítható
összegek emelkedése. Ez utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy az
EU tagállamainak – köztük Magyarországnak is – sikerült
az egyéb piacokon adódó lehetőségek kihasználásával az agrártermékek
kivitelének növelése.
Többen azt mondják, hogy az unió
belső piacán megjelentek azok az áruk, amelyeket az embargó
miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. Ez a túlkínálat
mekkora gondot okozott a magyar gazdálkodóknak?
–Az orosz behozatali korlátozás
óta az orosz piacról kiszoruló mezőgazdasági és élelmiszeripari
termékeket el lehetett helyezni új piacokon is. A kormány és a
Földművelésügyi Minisztérium az embargó bevezetése óta még
fokozottabban törekedett a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari
termékek exportpiacainak kiterjesztésére. Folyamatosan
dolgoztunk és dolgozunk a beviteli korlátozások által érintett
termékkör alternatív piacainak elérésével. Az exportból
kieső termékkör számára, és más termékkörök esetén is
az Európán kívüli térségekben látunk lehetőségeket, elsősorban
azon közel-keleti és távol-keleti piacok irányában, amelyek
fellendülőben vannak és a magyar termékek tekintetében fogadó
készek. Az Európai Bizottság által hozott válságintézkedések
és a magyar válságkezelésre vonatkozó intézkedések hatására
az embargó hatásai fokozatosan gyengülnek. Persze a belső
piacon továbbra is érezzük a hatásokat, különösen a tejágazat
esetében.
Miért lényeges az állategészségügyi és növény-egészségügyi
felügyelettel kapcsolatos kérdések?
–Ezek a kérdések azért lényegesek, mert a nemzetközi
előírások alapján az élő állatok és az állati termékek,
illetve a növények és növényi termékek exportja kizárólag
az importőr országok állat- és növényegészségügyi
importelőírásainak történő megfelelése esetén lehetséges.
Jelenleg számos korlátozó intézkedés sújtja a magyar állati
és növényi eredetű termékek orosz piacra irányuló exportját.
Emellett a politikai embargó következtében állati és növényi
eredetű élelmiszerek kiszállítása tiltott. Az embargó nem állat-
és növényegészsügyi jellegű korlátozás, ettől függetlenül
számos állati és növényi eredetű élelmiszer kereskedelmét
akadályozza.
Oroszország nagy ívű importkiváltási programot
hirdetett. Ebbe miként tudnak bekapcsolódni a hazai termelők?
–Oroszország sokat fordít
a belső kapacitásbővítési intézkedésekre. Ebben a
magyar vállalkozások befektetésekkel, illetve az orosz
partnerekkel vegyes vállalati formában tudnak részt venni,
melyekre Oroszország nyitott, sőt, kezdeményező. A Magyar –
Orosz Mezőgazdasági Munkacsoport ülésén kértük az orosz
felet, hogy az együttműködni kívánó magyar cégek esetében
vizsgálja meg a kooperáció lehetőségét.
Tehát a minőségi termékekre vevők?
–Az orosz vásárlók az évtizedek óta ismert,
megszokott, kiváló minőségű magyar borokat, pezsgőket, kolbászokat,
szalámikat keresik. Az Oroszországgal szembeni embargó megszűnésével
a hungarikum jellegű élelmiszerek piacának élénkülésével
számolunk.
Felkészült Magyarország arra, hogyha egyszer véget
ér az embargó, akkor rögtön megjelenjünk az orosz piacon?
–Az orosz piac nagy hangsúlyt helyez az élelmiszeripari
termékek minőségére. Csak a jó minőségű termékek képesek
megmaradni a prémium termékek terén igényes orosz vásárlók
miatt. Kitűnő minőségű prémium borokat, mézet, gyümölcsöket
termelünk, ezért a minőséggel nincs probléma, inkább az
orosz piac által igényelt mennyisége miatt fontos, hogy a
jellemzően kis üzemméreti keretekben működő magyar gazdálkodók
konkrét, célzott elképzelésekkel rendelkezzenek a termékek
elhelyezésekor. Ebben sokat segítenek a szakvásárok, kiállítások,
ahol lehetőség van egy-egy kereskedőlánc vagy régió képviselőivel
közvetlenül tárgyalni.
Medveczky
Attila
|
