|
 2016.06.03.
Új fejlesztéspolitika
Célunk, hogy a magyarországi gazdaság a saját lábára álljon
Olyan fejlesztéseket
kell támogatnunk, amelyek hosszabb távon hozzájárulnak a
magyar gazdaság fejlődéséhez, ezáltal újabb munkahelyek létrehozásához,
illetve olyan adóbevételek megteremtéséhez, amelyek lényegesen
csökkentik a magyar fejlesztési politika külső függőségét
– közölte szerkesztőségünkkel a Miniszterelnökség
miniszterhelyettese. Csepreghy Nándort arról is kérdeztük,
hogy milyen feltételek mellett tudnak a hazai vállalkozások
felzárkózni nyugat-európai versenytársaikhoz 2020-ig.
Májusban vitanapot tartottak a parlamentben a
2007 és 2013 közötti kohéziós források felhasználásáról.
Ki kezdeményezte a vitanapot?
– Miniszterelnök úr kezdeményezte a vitanapot. Aktualitását
az adta, hogy lezárult a 2007–2013-as uniós fejlesztési időszak,
ezt értékelni kellett, hiszen a ciklusnak egyaránt voltak pozitív
és negatív tapasztalatai. Fontos konszenzusra jutnunk annak érdekében,
hogy az új fejlesztési ciklus hatékonyabb legyen az ország számára.
Ne csak a forráslehívás képességét produkáljuk ismételten,
hanem valóban olyan fejlesztéseket finanszírozzunk, amelyek
hosszabb távon hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez,
ezáltal újabb munkahelyek létrehozásához, illetve olyan adóbevételek
megteremtéséhez, amelyek lényegesen csökkentik a magyar
fejlesztési politika külső függőségét. Hiszen a 2014–2020
közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó
felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra,
amikor már várhatóan nem lesznek – a mostanihoz hasonló –
beruházási támogatások.
2007 és 2010 között a baloldal kormányzott Magyarországon.
Kellett-e változtatni az Orbán-kormánynak a szocialisták által
pályára állított rendszeren?
– Sok mindenen kellett volna, de nagyon kevés dolgon
lehetett változtatni, mert költségvetési szempontból az Európai
Unió nem olyan rendszerben működik, mint maguk az egyes országok,
amelyek évente tervezik meg a költségvetést, és döntenek –
lehetőségeikhez képest – arról, mit szeretnének
fejleszteni. A hétéves ciklusok elején meghatározzák a fő irányokat.
Hiába történt 2010-ben kormányváltás, és adtak a választók
bizalmat az ország vezetésére – a 2007–2013-as tervezést végző
kormányhoz képest – egy teljesen más politikai erőnek, arra
nem kaptunk lehetőséget, hogy az EU-s forrásokat a gazdasági
fejlesztést célzó mederbe tereljük úgy, hogy azok ne a
fejlesztési források elaprózódását jelentsék. A 2010-es
kormányváltáskor már három év eltelt az akkori uniós
fejlesztési ciklusból, ennek ellenére a források kifizetési
aránya nagyon alacsony volt. Körülbelül 970 milliárd forint
volt addig kifizetve a rendelkezésre álló 8600 milliárd
forintos keretösszegből. Ráadásul nagyon rossz költségvetési
helyzetet örököltünk a szocialistáktól, ezért mindenképpen
az volt a célunk, hogy minél gyorsabban megérkezzenek az uniós
pénzek. Ezért a tartalmi átalakítással együtt járó időt
nem tudta a kormány felvállalni, mert akkor 1000 milliárd
forinttól is elesett volna az ország. Azok a változások,
amelyek 2010 óta történtek, alapvetően azt a célt szolgálták,
hogy – bár egy rossz keretrendszerben – mégis lehetősége
legyen Magyarországnak minden pénzt hazahoznia. Ez volt a
fejlesztéspolitika célfüggvénye 2010 és 2014 között, amit
teljesítettünk is. Úgy készültünk, hogy amikor elindul az új,
2014–2020-as időszak, akkor nemcsak a pénzlehívást formailag
befolyásoló kérdéseken fogunk jelentősen változtatni – például
a bürokrácia csökkentésével –, hanem tartalmilag is módosítjuk
a fejlesztéspolitikát, és olyan keretrendszert építünk föl,
amelyben elsődleges cél az ország gazdasági szuverenitásának
megteremtése, és minden mást ez alá rendelünk.
Igaz, amit a szocialisták állítanak, hogy 2014 óta
szinte egyáltalán nem jött forrás Magyarországra?
– Megszoktuk, hogy a szocialisták össze-vissza beszélnek,
sokszor maguk sem tudják, hogy miről. Amit állítanak, finoman
szólva, nem felel meg a valóságnak. Több százmilliárd forint
értékű kifizetés érkezett. A szocialisták szerintem összekeverik
a 2007–2013-as időszak – 2015, illetve 2016 végéig tartó
– és a 2014–2020-as ciklus kifizetéseit. De mivel még
rendesen a vádjaikat sem képesek megfogalmazni, nem szeretném
éppen én kijavítani nyilatkozataik tárgyi tévedéseit.
A Jobbik azzal vádolta a kormányt, hogy a versenyszférában
sem valósult meg a tervezett bővülés, sőt az elmúlt években
ezzel ellentétes lépések történtek, és presztízsberuházásokat
valósítottak meg a munkahelyteremtés helyett. Mi erről a véleménye?
– Az a tény, hogy a fejlesztési források mind megérkeztek
Magyarországra, és nem maradtak a brüsszeli kasszában, mindenképpen
támogatta a gazdasági növekedést. Abban igaza van a szocialistáknak,
hogy ezt lehetett volna jobban is csinálni. Mire 2010-ben a
Fidesz-kormány átvette a terület felügyeletét, addigra a
fejlesztési források 70 százalékát már lekötötték. Tehát
ebben a politikai felelősség a Jobbiktól – a parlamenti patkó
tekintetében – jobbra ülő MSZP-t terheli. Talán ők meg tudják
magyarázni a jobbikos képviselőknek, hogy miért így történt.
2010-ben nekünk azokat a fejlesztéseket kellett beindítanunk,
amikre a szocialisták a források nagy részét már lekötötték,
de addig különböző okok miatt nem működtek. A fejlesztések
nagymértékben hozzájárulnak az ország fejlődéséhez. A
2007–2013-as uniós ciklus támogatásainak felét, több mint
3300 milliárd forintot, a közlekedésfejlesztési projektek (
236 km
új és felújított vasútvonal,
1066 km
kerékpárút,
3385 km
új és felújított közút) és – mintegy 1570 milliárd
forint értékben – a környezetfejlesztési projektek teszik
ki. Jelentős támogatásban részesültek az oktatási,
foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztési és egészségügyi
projektek is. Mintegy 200 milliárd forintot fordítottunk a közigazgatás
korszerűsítésére és több mint 360 milliárdot kutatás-fejlesztésre.
314 milliárd forintból fejlesztettük a turizmust, amely a hazai
GDP mintegy 12%-át adja. Ez a szektor közvetlenül 200 ezer család
megélhetését biztosítja. A településfejlesztési projektek több
mint 190 milliárd forintnyi támogatást kaptak. Jelentős összeget,
mintegy 1650 milliárd forintot fordítottunk a vállalkozások
saját versenyképességének javítására. 28 ezer kis- és középvállalkozás
kapott támogatást. 521 iskola és 20 egyetem újult meg vagy
kapott új, korszerű oktatási eszközöket. A fejlesztéseknek köszönhetően
163 kórházban jobb ma az ellátás színvonala. Mintegy 5 millió
ember (1,7 millió család) lakásának szennyvízkezelését
oldottuk meg. 3 millió ember (1 millió család) él ma biztonságosabb
körülmények között annak köszönhetően, hogy lakókörnyezete
közelében árvízvédelmi beruházás valósult meg.7,9 millió
ember jut ma hozzá egészségesebb ivóvízhez a közüzemi
fejlesztések eredményeként. A 2010 óta létrejött mintegy 500
ezer új munkahelyből ezek a fejlesztések több mint100 ezer
munkahelyet teremtettek.
Említette a vállalkozások támogatását. Miként
tudnak a hazai vállalkozások felzárkózni 2020-ig nyugat-európai
versenytársaikhoz?
– Ennek egyik feltétele, hogy a fejlesztési forrásokat
a gazdaságfejlesztésre kell szánni. A magyar gazdasági érdekképviseletekkel
– többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a
KAVOSZ-szal – lezajlott előzetes konzultációk alapján döntöttünk
arról, hogy a 2014–2020-as keret 60%-át gazdaságfejlesztésre
fordítjuk, szemben a korábbi 16%-kal. A másik feltétel, hogy a
vállalkozásoknak egyszerűbben kell hozzájutniuk a pályázati
pénzekhez annak érdekében, hogy érdemi feladataikkal
foglalkozzanak többet, nagyobb bevételre tegyenek szert, és
fizessenek több adót, amit a kormány vissza tud forgatni a
fejlesztésekbe. A harmadik feltétel, hogy az államnak meg kell
oldania a magyar vállalkozásokra nézve a legkomolyabb
feladatot, mégpedig a tőke és a hitelezés problémáját. Az
államnak garantálnia kell, hogy a hitelezés versenyképes
kamatteher mellett történjen. Az alacsony jegybanki alapkamat is
ezt az intézkedést szolgálja. Itt nem a kormány által indukált
folyamatokról beszélünk, hanem olyan gazdaságpolitikáról,
amit a jegybanknak is komolyan kell támogatnia az ország gazdasági
stabilitásának érdekében. Fontos, hogy a gazdasági, fejlesztési
célokat elérjük, ebben a magyar bankrendszernek nagyon komoly a
felelőssége.
Medveczky Attila
|
