vissza a főoldalra

 2016.06.03. 

Sokat nyer a baromfiágazat az áfa-csökkentéssel

A fogyasztók 87%-a választja a Magyar Baromfi Védjeggyel ellátott termékünket

A Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója megkeresésünkre közölte: az adómérséklés javíthatja a hazai baromfi- és tojástermelés értékesítési pozícióit, mivel hozzájárulhat a piac tisztulásához és visszaszoríthatja az árletörő hatású importot, főleg az étkezési tojás esetében. Csorbai Attila többek közt azt is elmondta, hogy hazánk elég nagy baromfihús előállító ország ahhoz, hogy saját ellátásán túl exportra is termeljen.

 Miként fogadták, hogy a sertéshús mellett a tojás és a baromfi általános forgalmi adója is 5 százalékra csökken jövőre?

 –Mindenképpen kedvező lépés az áfa-csökkentés. A baromfihús esetében várta is termékpálya az intézkedést, a tojás vonatkozásában pedig nagy szükség volt rá. Az egyenlő versenyhelyzet okán a baromfihúsnak úgymond „járt ez az intézkedés”, hiszen a sertés tőkehúsok 2016. január elsejétől már ebbe a kedvezményes adósávba tartoznak. Az adócsökkentés hatására csökkent a sertéstermékek fogyasztói ára, s ezzel részben megváltoztak a fogyasztási tendenciák is, a baromfitermékek kárára. E lépéssel megtörténik az a korrekció, ami a mi termékpályánknak is megadja egyrészt az egyenlő versenyfeltételeket, de egyben megteremti bővülés, növekedés lehetőségét is. Az étkezési tojás esetében rendkívül magas szürke-és feketegazdaság aránya, ez gátja volt a növekedésnek, a legális szereplők fejődésének. Meggyőződésem, hogy a forgalmi adó csökkentése e szektorban hozza majd a leglátványosabb eredményeket. Összegezve tehát különböző okok miatt, de egyértelműen pozitívan és nagy várakozással fogadjuk ezeket az intézkedéseket.

 Az áfa-csökkenéssel a fogyasztó is nyerhet?  

– Az adócsökkentés hatására csökkenni fog a fogyasztói ár. Ez tény, hiszen a fogyasztó ár nem más (legális esetben), mint a nettó ár és a forgalmi adó összege. Ha a jelenlegi 27% -os adó lecsökken 5%-ra, akkor matematikailag 20% körüli árcsökkenés következik be. Például egy eddig 1000 Ft nettó áru termék, mely jelenleg legálisan 1270 Ft fogyasztói áron került értékesítésre, ugyanez az adócsökkentés után 1050 Ft ért kerülhet majd a fogyasztóhoz. Az alacsonyabb áru termékből valószínűleg többet vásárolnak, ami ösztönzőleg hat majd a keresletre. E kereslet a vágóüzemek felé, mint új igény jelenhet meg, s ennek kielégítésére nagyobb mennyiségben rendelhet a termelőktől elő alapanyagot, mely fejlesztésekre, beruházásokra ösztönözheti a termelőket.

Az élelmiszer áruházak is haszonra törekednek. Ez az 5%-os adócsökkentés miként érzékelhető a kereskedelemben?

–A kereskedelem a nettó árban már eddig is érvényesítette az elvárt hasznát. Ez a haszonkulcs nem hiszem, hogy változik a jövőben, hiszen komoly a konkurenciaharc a kereskedelmi láncok között, ezért az áfa csökkentése biztosan jelentős fogyasztói ár csökkenésével jár majd együtt.

 Az ár, vagy a származási hely befolyásolja jobban a vásárolói döntéseket?

 –Különböző preferenciákról beszélhetünk. Mindenki a legjobb ár/érték arányú terméket keresi, ám ez mindenkinél egy kicsit mást jelent. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi években egyre fontosabbá vált a fogyasztóknak – azaz értéket jelent – ha a terméket Magyarországon állítják elő. Baromfihús és tojás esetében is rendelkezünk olyan ágazati védjegyekkel, melyek garantálják a hazai eredetet, a fogyasztók pedig hitelesnek, megbízhatónak tartják azokat. Ugyanakkor csak akkor lehet sikeres egy termék (főleg ha alapélelmiszer), ha magyarságán túl, az árában is versenyképes. Baromfihúsok esetében, azonos tulajdonságok és azonos fogyasztói ár mellett a fogyasztók 87%-a választja a Magyar Baromfi Védjeggyel ellátott termékünket. Ez kitűnő eredmény, különösen annak figyelembe vételével, hogy a hazai agrár-élelmiszer exportból a baromfihús export az egyik legnagyobb értékű hazai termékünk. Az ágazat tehát mind bel-, mind külföldön megállja helyét.

 Ezzel az intézkedéssel fehéredik az ágazat?

 –Természetesen, mert a 27%-os elcsalható adómennyiség minimális értékre esik vissza, tehát nem éri meg csalni. A fehéredés szempontjából a leglényegesebb hatást az étkezési tojás esetében érzékelhetjük a jövőben. Szakmai becslések szerint jelentős mennyiségű, akár évi egymilliárd darabot is elérő importtojás érkezik az országba, amelynek jelentős része átcsomagolva, „magyarként” jelenik meg az üzletekben, és drasztikusan rontja a hazai gazdálkodók piaci esélyeit. Az 5 %-os áfa kulccsal viszont el lehetne érni, hogy a tojásimport, illetve a feketegazdaság jelentősen csökkenjen.

 Nemrég együttműködési megállapodást kötöttek az Eurázsiai Baromfi Szövetség. Ez azt jelenti, hogy több magyar baromfi kerül ki az ázsiai országokba?

 –Az orosz embargó óta rendkívül kevés az információ a volt szovjet tagköztársaságok, valamint Oroszország gazdaságáról, termeléséről. Mivel sajnos e kereskedelmi helyzetre nincs ráhatásunk, ezért az együttműködés nem kifejezetten erre vonatkozik. Alapvetően adat és információ cseréjéről van szó, melyeket szakmai látogatásokkal, programokkal kiállításokon, rendezvényeken való részvétellel, valamint tudományos életben kialakítható együttműködésekkel is ki kívánjuk egészíteni.

 Az említett orosz embargó miként érintette az ágazatot?

 –Az embargó a magyar baromfihús piacot kevésbé érintette. Leginkább a vízi szárnyas termékek voltak jelen az orosz piacon. Körülbelül 4-5 ezer tonna fagyasztott árut vittünk régebben Oroszországba. Amikor a blokádot kihirdették, akkor ez árletörő készletként jelentkezett a piacon. Szerencsére a piaci szereplők találtak olyan értékesítési lehetőségeket, amelyek átvették az orosz piac szerepét.

 Mennyire tartja eredményesnek a keleti nyitás politikáját?

 –Alapvetően sikeres ez a politika; az ázsiai országok közül a Japánba, Koreába, Tajvanba, irányuló exportlehetőségeket nagyra értékeljük, s jónak gondolom a kereskedelemfejlesztés ezen irányát. Kínával kapcsolatban sajnos még a 2015-ös madárinfluenza miatti korlátozó intézkedések feloldásán fáradozunk, de a tervek között szerepel a baromfihús protokoll kidolgozása is, mely komoly lehetőséget jelenthetne számtalan magyar vállalkozásnak. Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy hiába a minisztérium munkatársainak több éve tartó állhatatos munkája, rendszerbeli és kulturális különbségek miatt csak nagyon nehezen és lassan alakítható ki tényleges együttműködés. Fontos, hogy a baromfiprotokollt kidolgozva konkrét, valós üzleti kapcsolatok létesüljenek a két ország között.