|
 2016.06.10.
Két pályázat
az önkormányzatok számára
A támogatásokból ingatlant is lehet vásárolni
Idén is 12,5
milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre az adósságkonszolidációban
nem részesült önkormányzatoknak – közölte a Belügyminisztérium
önkormányzati államtitkára. Pogácsás Tibor a Magyar Fórumnak
elmondta: a lakosságszámtól függ, hogy egy-egy önkormányzat
mekkora támogatást kap.
2011-ben döntött a kormány az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról.
2014-ig mennyi önkormányzat adósságát vállalta át az állam
és milyen mértékben?
–Több mint kétezer önkormányzat 1369 milliárd
forintnyi adósságát vállalta át az állam. Négy ütemben történt
a konszolidáció. Először a megyei, később a települési önkormányzatok
adósságának átvállalása történt meg. 1176 – többnyire
kisebb– települések hitelfelvétel nélkül gazdálkodtak, ezért
döntött úgy a kormányzat, hogy ezek összességében 50 milliárd
forintos keretet erejéig juthassanak fejlesztési támogatáshoz.
Ezt hirdetjük meg évről évre 12,5 milliárd forintonként.
Működési, vagy
fejlesztési hitelről van szó?
–Az önkormányzati adósságállományban a
fejlesztési hitelek domináltak. S a hitelátvállalást követően,
a törvényi szabályozásnak megfelelően az önkormányzatok költségvetési
éven túli hitelt már csak kormányzati engedéllyel vehetnek
fel, és azt csak fejlesztésre fordíthatják. Egy éven belüli,
úgynevezett rövid lejáratú hitelt vehetnek föl likviditási
helyzet javítására, fejlesztési hitelt azonban kizárólag az
állam jóváhagyásával. Tehát nem használhatják föl ezt a pénzt
működésre. Az összeg, amelyre most pályáznak, a fejlesztésekben
kell, hogy megjelenjen.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének
elnöke a következő nyilatkozta: „ha valaki a hitelt a kötelező
feladatok ellátására, bevétel növelésére, kiadás csökkentésére
használta föl, azt okosan tette. Volt, ahol pénzintézeti tevékenységet
is folytattak a felvett hitellel, ami tilos. A MÖSZ javaslata ezért
az volt, hogy a konszolidációt csak a teljes hitelállomány átvilágítása
után kezdjék meg. Javaslatunkat nem fogadták el.” Mi erről a
véleménye?
–Amikor a hitelátvállalásról döntött a kormányzat,
akkor két alapvető célt fogalmazott meg. Az első: vissza kell
adni az önkormányzatok „szabadságát”. Hiszen 2008-2010-ben
a rendkívül nagy hitelállomány miatt sem a pályázati önrészek
előteremtésére, sem önerőből történő fejlesztésekre nem
volt az önkormányzatoknak 2008-2010-ben erejük és lehetőségük.
Másfelől a nagy arányú hitelkamatok – sok esetben svájci
frank, vagy euró alapú adósságteher volt a jellemző – és
az árfolyamveszteség miatt a működés is egyre nehezebbé vált
az önkormányzatoknál. Így a fejlesztések szabadságságának
visszaadása és a működés megkönnyítése volt a célunk. Az
egész országra kiterjedő egyértelmű közgazdasági cél pedig
az volt, hogy a deviza alapú hitelek az önkormányzatoknál is
kivezetésre kerüljenek. Annak a vizsgálata, hogy a hitelek felvétele
mennyire volt célszerű vagy szakszerű felvetődött, de a kormányzat
megállapította, hogy alapvetően az önkormányzatok igyekeztek
a törvények betartásával és a települések érdekében működni.
Az Állami Számvevőszék évről évre leírta, hogy a 2003 és
2010 közti időszakban mintegy 1500 milliárd forintot vont el az
állam az önkormányzatoktól. Ez nagyjából megegyezik az 1360
milliárdos hitelállománnyal. Mindez azt mutatja, hogy az önkormányzatok
hitelfelvételből azt próbálták meg pótolni, amit az állam a
mindennapi működésüktől vett el. Éppen ezért döntött úgy
a kormányzat, elfogadva azt, hogy felelős települési vezetők
gazdálkodnak az országban, hogy csak néhány kirívó esetben
vizsgálja a hitelfelvétel célját, és annak hasznosulását.
Ezzel azt is el kívántuk kerülni, hogy bárki azzal vádolhassa
a kormányzatot, hogy politikai alapon szelektál a hitelek átvállalásakor
Így összességében elmondhatjuk, hogy egységesen, minden
magyarországi eladósodott település hitelét átvállalta az
állam.
Térjünk vissza a támogatásra. Mitől függ, hogy egy
adott település mekkora forrást kaphat?
– A lakosságszámtól függ, hogy egy-egy önkormányzat
mekkora támogatásban részesülhet.
Konkrétan mire
fordíthatják az önkormányzatok az elnyert forrást?
–Például önkormányzati utak, járdák, hidak építésére,
önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására, bővítésére,
korszerűsítésére, emellett vízelvezetésre, csatornahálózat
építésére, településfejlesztésre is fordítható. Tehát
minden olyan feladatra, ami a lakosság kiszolgálásának érdekében
szükséges, működési célra azonban nem.
Több önkormányzat megvásárolandó ingatlanra
szerette volna a pénzt felhasználni. Erre nincs lehetőség?
–Még ebben az évben változik a szabályozás, így
lehetőség nyílik majd olyan idegen ingatlan megszerzésére is,
amely a későbbiekben önkormányzati feladat ellátását szolgálja.
Térjünk rá egy másik pályázatra. Idén 5 milliárd
forintos keretet szánnak az önkormányzati feladatellátást
szolgáló fejlesztések támogatására. Tudtommal ez a pályázat
három részből áll. Mit kell erről tudni?
–Ez szintén a Belügyminisztérium elsőhelyi szakmai
felelősségébe tartozó forrás, a belügyminiszter és a
nemzetgazdasági miniszter közösen határozta meg a pályázat
feltételeit. Erre minden önkormányzat pályázhat, így nincs
területalapú kizárás. A pályázat a szükséges feladatellátást
segítő, illetve a minőségét javító fejlesztéseket támogatja.
A kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó
ingatlanok, létesítmények fejlesztésére legfeljebb 30 millió
forintot nyerhetnek el az önkormányzatok. Ez az első rész. A pályázat
második részeként óvodai, iskolai sportterületek, sportlétesítmények,
utánpótlás-sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére
lehet pályázni, erre a célra legfeljebb 20 millió forintot
kaphatnak az önkormányzatok. A keret harmadik elemeként településméret
függvényében belterületi utak, járdák, hidak fejlesztésére
lehet pályázni. Ebben az esetben a tízezer alatti lélekszámú
települések 15 millió, az ennél nagyobb lakosságszámmal
rendelkezők 30 millió, a megyei jogú városok 50 millió, míg
a budapesti kerületek 100 millió forintra pályázhatnak..
Medveczky Attila
|
