vissza a főoldalra

 2016.06.17. 

Van, ahol a fagy az egész termést elvitte

De nem szorulunk rá behozatalra, átlagos évnek nézünk elébe

A legnagyobb kár az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A szántóföldi zöldségek esetében a fagy kártétele jóval kisebb volt – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Ledó Ferenc közölte: áruhiánytól nem kell tartani, de szinte bizonyos, hogy kismértékben emelkednek az árak.

 Milyen mértékben károsították a termést a tavaszi fagyok?

 – A fagykár nem az egész ország területét érintette, hanem 30-35 ezer hektárt. Az első kárt, áprilisban, a nyírségi területek szenvedték el. Ott elképzelhető, hogy 100 százalékos a fagykár. A következő hideghullám Pest megye déli és Bács-Kiskun megye északi részét – Kecskemét, Lajosmizse, Dánszentmiklós körzetét –, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala gyümölcstermesztő régióit érintette és Vas megye nyugati felét. Országos szinten a gyümölcskiesés 25-30%-ra becsülhető, ami azt jelenti, hogy 250-350 ezer tonnával lesz kevesebb gyümölcs 2016-ban, mint lehetett volna. Fagykár nélkül megismételhettük volna a 2014-es rekordévet, amikor 1 millió kettőezer tonna gyümölcs termett Magyarországon. Ezzel szemben 850-900 ezer tonnát várunk.

 Melyek azok a gyümölcsök, melyek a legjobban károsultak?

 – Az említett körzetekben szinte minden növényt érintett a fagykár. A legnagyobb kár az alma- és a meggyültetvényeket érintette. Somogyban a már virágzó szabadföldi szamóca 70-80%-át elvitte a fagy.

 Mindennek milyen kihatásai lesznek?

 – Áruhiánytól nem kell tartani, de az szinte bizonyos, hogy kismértékben magasabbak lesznek az árak, a jó termésévekhez viszonyítva. A feldolgozók valószínűleg nehezebben és drágábban tudnak alapanyaghoz jutni. Hiszen aki minőséget termel, először a friss piacra próbál értékesíteni, ahol általában magasabb árakat tud elérni.

 Szántóföldi zöldségekből is kevesebb lesz idén?

 – Nem, mert a szántóföldi zöldségek esetében a kár országosan minimális. Ugyanakkor voltak kisebb térségek, ahol a kiültetett paprikában, a korai zöldborsóban, valamint a tolnai dinnyetermő területen keletkezett kár. Szerencsére Békés megyét, ahol a korai dinnyének a 80%-a található, elkerülte a fagy. Igaz, ott „fáztak” a dinnyék, tehát nehezebben fejlődtek. A zöldborsó nem fagyott ki teljesen, hanem a fagyás után újra kihajtott. Emiatt „csak” 20-30%-os termésveszteséggel kell számolni.

 Nem szorulunk rá behozatalra bizonyos, hazánkban is honos gyümölcsfajtákból?

 – Importra nem szorulunk rá, mert még ezzel a terméskieséssel is az öt év átlagának megfelelő termésmennyiséget érjük el. Tehát nem lesz olyan nagy hiány, mint például 2007-ben, az országos fagy évében. A jelenlegi állás szerint a gyümölcstermesztésben a 2016-os átlagos év lesz. Ha a fagy nem okozott volna kárt, akkor meggyből rekordtermést értünk volna el. 90 ezer tonnát takarítottak volna be, tavaly ez a mennyiség 62 ezer tonna volt, de így csak 55 ezer tonnára lesz lehetőség. Drasztikus csökkenésről tehát nincs szó, a friss piaci fogyasztás területén sem lesz probléma. A dinnyetermesztés kapcsán azt becsüljük, hogy mivel növekedett a termőterület is, és több az oltott dinnye, aminek magasabb a hozama, ezért a tavalyi 206 ezer tonnával szemben, hacsak valami rendkívül nagy probléma nem történik, akár 240-250 ezer tonna dinnyénk is lehet. Tehát lesznek helyettesítő növények, melyek bizonyos gyümölcsöket pótolhatnak. Úgy vélem, az exportalap is elfogadható lesz azokból a termékekből, melyekből eddig tudtunk szállítani.

 Milyen segítséget kaphatnak a termelők?

 – Azoknak, akik egy hektárnál nagyobb területen termelnek, kötelezően be kellett lépniük a kárenyhítési alapba. Nekik május 23-áig kellett bejelentkezniük az alaphoz, ha termésveszteségük meghaladta a 30 százalékot. A kárenyhítési igényt falugazdászok mérték fel, jegyzőkönyveket vettek föl. A kárenyhítés összegét pedig jövőre utalják ki a jogosultaknak a jegyzőkönyv és egy képlet általi számítás alapján. Hacsak valami rendkívüli katasztrófa nem történik a mezőgazdaság területén, akkor bőségesen rendelkezésre áll a kárenyhítési alap forrása. Az pedig egyértelmű, hogy minél intenzívebb egy kultúra, annál több termelő köt magánbiztosítást, ők tehát nem hazardíroznak. Ennek a mértéke pedig az önrésztől függ. Így aki magasabb biztosítást kötött fagykárra, adott esetben a kárának 70-80%-át is megkaphatja két helyről, az alapból és a magánbiztosítótól.

 Másik témánk: új növényvédelmi előírások jelentek meg az agráriumban. Mit hozhat a szakma számára, hogy 2016 végéig minden permetezőgépet felül kell vizsgáltatni?

 – Kétséges, hogy év végéig ezt végre lehet hajtani, mert tudomásom szerint nem megfelelő ütemben halad ez a munka, nagyon sok növényvédő gépet kell felülvizsgálni, s erre nincs elegendő kapacitás. Szerencsére az elmúlt években a kertészeti géppályázatok keretében lehetőség nyílt permetezőgépek vásárlására. A profibb termelők jelentős része így a régi gépeket kivonta a forgalomból, s újakat vásárolt. A régi gépeket rossz idő esetére tartják meg, amikor gyorsan kell permetezni. Az új gépek előnye, hogy használatukkal minimálisra lehet csökkenteni a permetezési veszteséget, jobb a szerborítottság. A korszerűtlen technológia jelentős költségekkel jár, így a magas árak miatt nem kifizetődő a túlzott vegyszerhasználat a növénytermesztésben. Ezért a gépek felülvizsgálata indokolt, s ha ez idén nem történik meg, az még nem jelent gondot, csak jövő áprilisig, a következő szezon kezdetéig, végezzék el ezt a munkát. Az új gépek vásárlásakor pedig kötelezően előírják, típustól függően, azok 3-5 évenkénti felülvizsgálatát.

 Mi éri meg jobban, a gépek felújítása, vagy egy új megvétele?

 – Ez függ az üzem méretétől, hiszen egy kisebb gazdaság nehezebben tud új gépet megvásárolni, ezért kénytelen a régit felújíttatni. Aki fejleszteni akar, és korszerűbben szeretne dolgozni, inkább új gépet vásárol, ami hatékonyabb és megbízhatóbb.

 Olvastam, hogy egyes szerek megvételéhez növényorvosok engedélye szükséges. Kik is azok a növényorvosok, és milyen szerepet látnak el?

 – A növényorvosok a növényvédő szakmérnökök, vagy szaküzemmérnökök. A növényvédő szereket három kategóriába sorolják. A hármas kategóriába tartozó szereket bárki megvásárolhatja, s azokat általában otthoni kiskertekben használják. A kettes kategóriájú szereket azok vásárolhatják meg, akik úgynevezett zöld könyvvel rendelkeznek. Ehhez 80 órás növényvédelmi képzést kell elvégezni. A sikeres vizsgázó ötévenként egynapos tanfolyamon vesz részt okmánya megújításához. Az egyes kategóriájú szerek veszélyesek a felhasználóra, a környezetre és élelmiszer-ipari szempontból is. Ezért ezeket csak növényorvosok felügyelete mellett lehet használni. Így ezeket a veszélyes szereket csak a növényvédő szakmérnökök által kiállított vénnyel, tehát recepttel lehet megvásárolni. Az engedélyezett hatóanyagoknak körülbelül 5-7%-a tartozik ebbe a kategóriába. Megoldható úgy is a növényvédelem, ha nem használunk egyes kategóriájú növényvédelmi szert. Főleg a nagyobb gazdaságok használnak ilyen szereket, de akkor szerződést kell kötniük a növényorvossal, amelyben vállalják, hogy egy évig az adott növényorvos, a növényvédő szakmérnök látja el az érintett területet növényvédelmi munkáinak felügyeletét.

Medveczky Attila