2016.06.17.
Piros betűs nap ünnep nélkül
2010-ben a
rendszerváltás egyik óriási mulasztását pótolta a hatalomra
kerülő Fidesz-kormány a kettős állampolgárság megadásával,
majd ezzel együtt június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává
nyilvánította. Nagyon helyesen, hogy ez a nap ne csak
a gyászé legyen, hanem összetartozásunknak és szétszakíthatatlanságunknak
is hangot adjunk.
Piros
betűs nap lett június 4-e, mégis úgy kellett utánajárnom,
hogy egyáltalán milyen ünnepi rendezvényen vehetnék részt.
Kisebb-nagyobb helyi megemlékezéseken kívül a központi
„eseményre” alig találtam rá az interneten. E szerint 9 órakor
volt zászlófelvonás, ami valljuk be, nem sok embert vonz, majd
délelőtt a Magyarság Házában mondott beszédet az egyik
nemzetpolitikáért felelős államtitkár, délután pedig a Városmajori
Szabadtéri Színpadon lépett fel a Créme de la pop, a Maszkura
és a Tücsökraj, valamint a Compact Disco. Az előadóknak nem
hogy a naphoz, de még a népzenéhez sincs közük.
Ha egyszer úgy
gondoltuk, hogy fontos ez a nap az életünkben, akkor miért
nincs igazi központi rendezvény, mondjuk a Kossuth téren? Miért
nem hirdetik ezt a napot plakátok, mint március 15-ét vagy október
23-át? Nagy szükség lenne arra, hogy Orbán Viktor ezen a napon
is kiálljon az Országház elé, és néhány lelkesítő szót
szóljon a magyarsághoz. A fent említett – egyébként a
legcsekélyebb nemzeti érzéstől is mentes – előadók helyett
pedig a Csík Zenekar és az Ismerős Arcok léphetne fel a
miniszterelnök beszéde után. Nem kellene sokat gondolkodni
ahhoz, hogy tömegeket megmozgató rendezvényt hozzunk össze június
4-re, amelyen megmutathatnánk összetartozásunkat egymásnak és
a világnak. Igen nagy szüksége lenne erre a magyarságnak.
Arról nem beszélve,
hogy amíg nem volt állami rendezvény, addig a Hatvannégy Vármegye
Ifjúsági Mozgalom felvonulást tartott Budapesten. Ha nincs
alternatíva, akkor nem csoda, hogy odacsapódnak a nemzeti érzelmű
fiatalok, és a Jobbikra szavaznak.
Märle Tamás
|