|
 2016.06.24.
Műfaji sokszínűség
a Gárdonyi Géza Színházban
A katarzis örök érvényű, soha nem évül el
Tizenhárom
bemutatót tervez a következő évadra az egri színház. A
megtartva - továbblépni elvét kívánom követni –
fogalmazott Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi
Géza Színház igazgatója, aki szólt a népszínházi színházeszményről,
a bérletesek számának kimagasló növekedéséről, az örökérvényű
katarzisról, a társulatépítésről és a műsortervről.
Idén kezdte meg második ciklusát az egri Gárdonyi Géza
Színház igazgatójaként. Továbbra is a hagyományokra szeretnének
építkezni?
–Második igazgatói pályázatomban
úgy fogalmaztam, hogy a megtartva – továbblépni elvét
szeretném a következő ciklusban folyatni. Hiszen az első periódusban,
amely 2011. február 1-jétől 2016. január 31-éig tartott,
megalapoztam, megalapoztuk a társulattal egy olyan népszínházi
színházeszmény lehetőségét, amely a gyakorlatban sikeres
lett. Első pályázatomban úgy fogalmaztam: klasszikus-konzervatív
értékeket sugárzó, eszközeiben modern, nemzeti népszínházat
szeretnék létrehozni. Ez sikerült is.
A közönség szereti és jelenlétével pártolja
színházeszményünket, s annak gyakorlati megvalósulását. Évados
műsorterveinkben a különböző műfajok sokszínűsége és
kiszámítható egymásutánisága jelenti azt a harmóniát,
amely vonzza nézőinket. A prózai-, s
a zenés műfajok, a tánc- a gyermek- és ifjúsági előadások
ritmusa, váltakozása kiegyensúlyozott, megfelel közönségünk
igényeinek. 2011 és 2013 között a színház életben maradásáért
kellett küzdeni, Demoklész kardjaként lebegett fejünk fölött
a „megszűnés réme”. A veszélyt elhárítottuk, megerősödtünk,s
kivívtunk egy nagyon karizmatikus és karakteres helyet magunknak
a magyar színházi palettán. Előadásaink más színházakéval
összetéveszthetetlenek, sajátos karakterük van, mely ízlésemet,
szemléletmódomat tükrözi. Azok a
mutatók, amelyeket a társulattal a nehéz kezdetektől a mai
napig elértünk, önmagukért beszélnek. Alig 6000 bérletes nézőről
indultunk, s most már 13.700 fölé nőtt a bérletesek száma. Látogatottságunk
tavaly 103,7 százalékos volt, a 2015-2016-os évad összegzése
után ez 95 és 100 százalék között várható. Előadásszámunk
a kezdeti 180-ról tavaly 350-re emelkedett, idén ez a szám megközelíti
a 320-at. Nem volt cél, hogy azokat a statisztikai mutatókat,
melyeket munkatársaink igen nagyfokú leterheltsége mellett
tavaly elértünk, túlszárnyaljuk, ezt a hozzávetőleges
szintet azonban mindenképpen tartani kell, s emellett tovább
emelni előadásaink minőségét, művészi és színpadtechnikai
értelemben egyaránt.
Lehet-e még hatni a nézőre a drámák erejével,
a katartikus véghatás eszközeivel, vagy ez már a múlté?
–Örökérvényű esztétikai fogalmat említett. A
katarzis olyan megrendítő, lelket formáló élmény, az örömnek
és a megtisztulásnak olyan elegye, amely mélyen emberi és soha
nem évül el. Azért szeretjük a színházat, mert erre a
felemelő érzetre vágyunk, amely boldoggá tesz. Nem kedvelem
azt a színházi megnyilvánulást, vagy gyakorlatot, amelyik a
katarzis kiiktatására törekszik. Sajnos van rá példa bőven.
S az efféle színházi, szakmai beállítottság egyeduralomra tör
és egyfajta ízlésterrort alkalmazva vindikálja magának a kizárólagosságot.
Ez a fajta színház csak az értelemre hat, és csak logikai úton
érinti meg a nézőt. Hiányzik belőle az érzelem, a megtisztító
örömérzet. Mi pedig éppen ezt a katartikus örömérzetet kínáljuk
nézőinknek. Ez a fő oka annak, hogy mára egri, s Heves megyei
nézőink mellett más megyékből, sőt, határon túlról is
vannak bérleteseink.
Akkor Egerben nem a zenés produkciók a leglátogatottabbak?
–Egy népszínházként működő vidéki teátrumban
minden nézői réteg igényét ki kell elégíteni.
Zenés előadásainkban
is műfaji hűségre törekszünk, s igen látogatottak. Ám a prózai
előadásokat hasonló sikerrel játsszuk, mint a zenéseket – már
ez önmagában rendkívüli eredmény. Természetesen a közönség
leginkább a zenés műfajok iránt érdeklődik, de ez nem jár a
prózai előadások nézőszámának csökkenésével.
Mit vettek figyelembe a következő évad műsortervének összeállításakor?
–Az elmúlt időszakok sikeres gyakorlatát. Kiegyenlített
az arány a prózai-, a zenés-, a tánc-, a gyermek-
és ifjúsági előadások tekintetében. Mindez a stúdiószínpadra
is vonatkozik.
Hány bemutatót tartanak?
–Tizenhármat. A nagyszínpadon Shakespeare Hamlet
c. tragédiáját mutatjuk be elsőként, október 7-én – az előadást
én rendezem. Szintén októberben kerül sor Huszka Jenő Lili
bárónő c. operettjére, amit Dávid Zsuzsa állít színpadra.
Ezt gyermekelőadás követi: Az ördög három aranyhajszála,
Grimm meséje, Baráth Zoltán rendezésében, a Babszem Jankó
Gyermekszínházzal koprodukcióban. Decemberben, nagyszínpadunkon
Peter Shaffer Black Comedy című vígjátékát mutatjuk
be Kiss József, a szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetőjének
rendezésében. A 2017-es évet ifjúsági előadással nyitjuk. A
Legyetek jók, ha tudtok c .ismert filmet Vajda Katalin
dolgozta át színpadra, s a színmű rendezője Moravetz Levente
lesz. Február elején újra a legkisebbeknek kedveskedünk Hedry
Mária Tündér Míra című zenés mesejátékával, Baráth
Zoltán rendezővel és a Babszem Jankó Gyermekszínházzal együttműködve,
ahogy az Öreg néne őzikéje c.
előadás esetében is. Február második felében tánctagozatunk,
a GGTánc Eger, a Miskolci Balettel közösen állítja színpadra
Velekei László koreográfiájában, Lev Tolsztoj műve alapján
az Anna Kareninát. Az évadot a nagyszínpadon Dale
Wassermann, Mitch Leigh és Joe Darion musicalja, a La Mancha
lovagja zárja, rendezésemben.. A Stúdióban Kocsis István Tárlat
az utcán című drámáját Beke Sándor állítja színpadra,
ősbemutató lesz a Kamaszok c. táncjáték, melynek
koreográfiáját Grecsó Zoltán készíti. Székhelyen kívüli
gyermekelőadásaink is lesznek; Szőke Andrea Eredeti eredet című
mesejátékával és Arany János A fülemüle című zenés
tréfájával járjuk – mobil színpadtechnikával – az iskolákat,
községeket. Így olyan nézőkhöz is eljutunk, akik nem tudnak
eljönni hozzánk.
Említette, hogy két darabot is
rendez. Színészként is láthatjuk?
–Az új évadban továbbra is műsoron marad az
általam rendezett Görgey című dráma, melyben Kossuthot
játszom. Az igazgatói és rendezői feladataim mellett elég nehéz
a következő évadban folyamatos színpadi jelenlétet elképzelni.
A színpadi lét felfogásom szerint egész embert kíván, s egy
előadásra egész nap kell
készülni.
A jövő évadban új színészek is szerződnek az egri színházhoz?
–A következő évadban
a társulatunkban idén vendégként szereplő színészkollegák
lesznek színházunk állandó tagjai, például Nagy Lóránt,
aki a József és a színes szélesvásznú álomkabát
egyik narrátora volt, és a másik narrátort játszó Nagy
Szilvia. Folytatódik a társulat építése, új fiatal tagokat
is szeretnék szerződtetni. S a későbbiekben olyan alkotó-
teameket szeretnék kialakítani, amelyben egy-egy rendező köré
dramaturg, díszlet-és jelmeztervező munkatárs kapcsolódik.
Ezeknek a teameknek a felkutatása és a társulatba építése a
következő évek feladata.
Medveczky
Attila
|
