|
 2016.06.24.
Újabb milliárdok
a kertészeti ágazatnak
A benyújtott pályázatok minősége a mérvadó
Új Agrár-környezetgazdálkodási
pályázatot hirdet a nyár folyamán a Miniszterelnökség,
melynek keretében a szőlő- és gyümölcstermesztők számára
15 milliárd, az állattenyésztők részére 25 milliárd forint
áll majd rendelkezésre. Az új pályázati felhívás, új kiválasztási
szempontok alapján, újfajta pontozással kerül meghirdetésre,
melynek keretében a gazdálkodók a 2017 és 2021 közötti időszakra
tudnak kötelezettséget vállalni és pályázni – szögezte le
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért
felelős államtitkár, aki azt is kifejtette, hogy az agárvállalkozások,
a családi vállalkozások akkor lehetnek igazán sikeresek, ha
kiegészítő tevékenységet folytatnak.
Miért döntött úgy a Miniszterelnökség, hogy
új ötéves agrár-környezetgazdálkodási programot indít
2017-től a kertészeti ágazat számára?
–Annyira népszerű volt az agrár-környezetgazdálkodási
(AKG) program, hogy a rendelkezésre álló keret majdnem háromszorosára
érkeztek be az igények. 159 milliárd forintot biztosítottunk
az első körben az AKG-ra, ehhez képest 448 milliárdos igény
érkezett be. Az ökogazdák támogatására is több volt az igény,
mint amit az első körben támogatásként meghatároztunk. Ezért
több döntést is hozott a Miniszterelnökség. Egyrészt azt a
30 milliárd forintot, amit 2017-re különített el, hogy új
felhívást jelentessen meg az új belépők számára, előrehozta,
és a pénzeket már most felhasználta. A másik döntésünk,
hogy újabb körben támogassuk az ültetvényeseket és az állattenyésztőket,
mivel olyan anomáliák alakultak ki, amelyeket mindféleképpen
kezelni kell. Ilyen anomáliát jelentett, hogy három megye gazdálkodói,
kertészei az országos átlaghoz képest jelentősen kevesebb
sikerrel tudtak pályázni. Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyéről
van szó, és főleg az ottani szőlősgazdákról. Ennek az volt
az oka, hogy pályázati felhívás egyes kritériumait teljesen
objektív mutatószám alapján határoztuk meg, s a kiválasztási
kritériumokban olyan szempontok, mint például a nitrát-érzékenység
igen komoly hatással bírt egyes pályázatokra. Azokban a térségekben,
ahol nem volt nitrát-érzékeny terület, függetlenül attól,
hogy minden más kötelezettséget vállalt a pályázó, nem
tudta a szükséges pontszámot elérni. Mivel háromszoros volt
az igénylés, az a döntés született, hogy minden tematikus
csoportnál, akár ültetvényről, szántóról, vagy gyepterületről
van szó, pontozást kellett bevezetni. Ebből adódik, hogy nem
mindenki nyerhetett ezen a pályázaton. A rendelkezésekre álló
források és a lehetőségek figyelembevételével a Miniszterelnökség
úgy döntött, hogy még 40 milliárd forintot 2021-ig biztosít
a szőlő- és gyümölcstermesztők, illetve az állattenyésztők
számára. Az ültetvények számára 15 milliárd, az állattenyésztők
részére 25 milliárd forintot biztosítunk, amivel elérhető,
hogy új kiválasztási szempontok alapján, újfajta pontozással,
új pályázati felhívás keretében a 2017 és 2021 közötti időszakra
tudnak kötelezettséget vállalni és pályázni. Az új AKG pályázatot
a tervek szerint nyár végéig kiírjuk, és december végéig
meghozzuk a döntéséket. Tehát már januárban mindenki számára
ismerté válhat a pályázat eredménye.
Tehát nem csak azok pályázhatnak az új programra,
akik idén forráshiány miatt nem tudhattak?
–Elméletileg, aki eddig az AKG-ban nem pályázott,
beadhatja a kérelmét. Egyértelmű, hogy akinek nincs állatállománya,
az nem nyerhet támogatást a pályázat keretében. Természetesen
a pályázati felhívásban közöljük, hogy mekkora állatállomány
szükséges a sikeres pályázathoz, és új területekkel is be
lehet lépni a programba.
Eddig a kertészeti ágazat számára négy pályázati felhívást
jelentettek meg, melyik volt a legnépszerűbb, és melyikre
jelentkeztek a legkevesebben, és szükséges-e átcsoportosítani
az összegeket?
–Mivel még folyamatosan adhatják be a pályázatokat,
ezért korai lenne átcsoportosításról beszélnünk. A pályázatok
népszerűségéről az áprilisban lezárult első szakasz értékelése
után tudok beszámolni. A gyógy- és fűszernövények termesztésére
kiírt támogatásra viszonylag kevesen érdeklődtek. Április
11-éig összesen 24 kérelem érkezett be 215 millió forint értékben,
ami elenyésző összeg a 3 milliárdos kerethez képest. Április
12. óta mindössze három támogatási kérelem érkezett a gyógynövénytermesztésre.
Ennél jóval népszerűbb volt az üvegházak, fóliaházak létesítésére
megnyitott pályázat, hiszen április 15-éig körülbelül 200 kérelmet
adtak be, és az addig igényelt támogatási összeg meghaladja a
31,6 milliárd forintot. Látható, hogy ezen intézkedéshez szükségessé
válik részben forrásokat átcsoportosítani, és a pályázatokat
pontozás alapján értékeljük, ahogy az Európai Bizottság előírja
kötelező jelleggel minden tagállam számára. Tehát a legértékesebb
pályázatokat támogatjuk. Szintén nagy sikere volt a gombaházak,
hűtőházak létrehozására, korszerűsítésére kiírt pályázatnak.
Az első szakaszban több mint 160 pályázat érkezett be körülbelül
20 milliárd forint értékben. A második szakasz óta is beérkezett
hét pályázat. Az ültetvénytelepítésre is várjuk még a pályázatokat,
erre 19 milliárd forint áll rendelkezésre, eddig 334 kérelem
érkezett be, összesen 9,4 milliárd forint összegű igénnyel.
Fontos kiemelni, hogy az ültetvénytelepítés esetében mindenki
számára kötelező az öntözés. Magyarországon a klimatikus
viszonyok annyira megváltoztak, hogy öntözés nélkül korszerű
gyümölcsültetvények telepítését nem szabad támogatni. Az
öntözéshez viszont elvi engedélyezés is szükséges.
Egyeztettünk a Belügyminisztériummal, s a tárca komoly segítséget
nyújtott annak érdekében, hogy a vízügyi hatóságok időben
és gyorsan kiadják az engedélyeket, valószínűleg voltak még
olyanok, akik nem kapták meg ezt az elvi engedélyt, így további
pályázatok érkezésére számítunk. Összességében a kertészet
korszerűsítésére ebben a négy pályázati felhívásban
mintegy 66 milliárd forintot biztosít a Miniszterelnökség, és
ehhez képest a mai napig 62 milliárd forintot igényeltek a gazdálkodók.
–A pályázat benyújtásához
szükséges mellékelt dokumentumok számát tekintve nem volt
nagy változás. Az igazi változás az eljárásrendet érinti, a
pályázatok kezelését. Az is egyszerűsítés, hogy eleve olyan
pályázati felhívásokat is megjelentetünk, amire korábban nem
volt lehetőség, mert egy általány támogatást nagyon egyszerűen
el lehet majd számolni, nem kell számlákkal igazolni, a tevékenységet
kell bemutatni és a végeredményt, egy üzleti terv bemutatása
mellett. Tehát egyes felhívásaink viszonylag könnyen kezelhetőek.
Amikor viszont több százmillió forintokat lehet elnyerni az EU
költségvetéséből, akkor nekünk is ragaszkodni kell, ahogy a
többi tagállamnak, ahhoz a minimumhoz, amit az elbíráláshoz
be kell nyújtani.
Medveczky
Attila
|
