|
 2016.05.07.
A minőségrontás
az élelmiszerhamisításhoz vezet
Az uniós agrártámogatási rendszer nem biztosít a termelők számára
stabil jövedelmet
A klímaváltozás
következményeit, az élelmezés-biztonság kérdéseit és az élelmiszerveszteséget
nevezte a XXI. század legjelentősebb kihívásainak Nagy István
földművelésügyi miniszterhelyettes a Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezet (OECD) mezőgazdaságért felelős
minisztereinek párizsi értekezletén. Miniszterhelyettes urat az
élelmiszerbiztonságról, az élelmiszerpazarlásról, s a hazai
mezőgazdasági rendszer fenntarthatóságáról kérdeztük.
Milyen témák szerepeltek a tanácskozás napirendjén?
–A viták célja a kormányzatok közös szakpolitikai
prioritásainak előtérbe helyezése, ennek során a növekvő
világnépesség élelmezésének, a természeti erőforrásokkal
való gazdálkodás és a klímaváltozás kezelésének lehetőségeivel
és kihívásaival való szembesítés volt. Ezekre a kihívásokra
csak közös erőfeszítéssel, a szakpolitikák összehangolásával
lehet hatékony választ találni. Ezért a fejlettség különböző
fokán álló országoknak közös érdekük együttműködni az
egészséges élelmiszert előállító, termelékeny és ellenállóképes
globális mezőgazdasági termelésfejlesztése érdekében.
Azonban az még a jövő kérdése, hogy a kormányok milyen mértékben
és milyen gyorsan készek szakpolitikáikat azokhoz igazítani,
amelyek a leginkább biztosítják e közös célok elérését.
Mégis miként lehet hatékonyabban elősegíteni
azt, hogy ellenállóképes globális élelmezési rendszer
alakuljon ki?
–Az ülésen a tagországok egyetértettek abban, hogy
ehhez olyan integrált szakpolitikai válaszokra van szükség,
amelyek egyidejűleg javítják a gazdálkodók termelékenységét,
növelik versenyképességét, kiegyensúlyozottabbá teszik jövedelmüket,
javítják a hazai és külföldi piacokhoz való hozzáférését,
és elősegítik azt, hogy fenntarthatóbb módon gazdálkodjanak
az erőforrásokkal. A fenti komplex célok elérése érdekében
szükség van többek között a termelőeszközökbe és az
infrastruktúrába való beruházásra, az oktatás fejlesztésére,
az innováció és annak gyakorlatban való hasznosulásának támogatására,
hatékony struktúrapolitikára, valamint a kockázatkezelés, és
jövedelem stabilizálását szolgáló intézkedések kibővítésére.
Magyarország 20 éve tagja az OECD által képviselt értékközösségnek.
A szervezet ajánlásainak figyelembe bevétele mennyiben járult
hozzá hazánk mezőgazdaságának eredményeihez?
–A rendszerváltozást követően az OECD volt az első
nemzetközi szervezet, amely befogadta hazánkat a fejlett nyugati
országok családjába. Magyarország az OECD tagjaként részese
lehet a globális gazdaságpolitikai egyeztetési fórumoknak. Az
OECD az EU-n kívüli fejlett világgazdasági szereplőkkel való
gazdaságpolitikai párbeszédünk és együttműködésünk kitüntetett
színtere, de egyszerre terepe a keleti és déli nyitásnak is.
Az elmúlt években – az OECD ajánlásait is figyelembe véve
– sikerült a magyar gazdaságot kiegyensúlyozott növekedési
pályára állítani.
Miniszterhelyettes úr felszólalásában említette az
élelmiszerveszteségeket, az élelmiszerhulladékokat. Hazánkban
mekkora mennyiségben keletkezik élelmiszerhulladék, és mi lesz
annak a sorsa?
–A nem megfelelő agrotechnológia és betakarítási
gyakorlat, a helytelen tárolás, a kevésbé hatékony feldolgozás,
vagy a szigorú eladási határidők miatt a világban egyre több
élelmiszerhulladék keletkezik. Magyarországon becslések
szerint évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki, amelyből
mindössze 2000 tonna kerül ismét élelmiszerként a rászorulók
asztalára. Az élelmiszerpazarlásból és veszteségből eredő
kár több mint 1 millió tonnára becsülhető hazánkban. A
lakossági élelmiszerhulladék értéke a becslések szerint elérheti
a 200 milliárd forintot. Ezek a számadatok önmagukért beszélnek.
A Földművelésügyi Minisztérium közgazdaságilag, környezetvédelmileg
és erkölcsileg is kulcsfontosságúnak tartja a problémát. A
szaktárca és az Élelmiszerbank Egyesület ezért létre hozta
az Élelmiszer Érték Fórumot az élelmiszerpazarlás és
-veszteség csökkentésére. A Fórum létrehozásának és működtetésének
fő célja a magyarországi élelmiszerhulladék jelentős csökkentése.
Miként érhető el igazi eredmény az élelmezésbiztonságban?
–Áttörő eredményt az élelmezésbiztonságban, amint már
említettem csak akkor tudunk elérni, ha megfelelő hangsúlyt
fektetünk a tudásalapú fejlesztésre, az innovációk
gyakorlati hasznosulására. Az élelmezés-biztonság fontos feltétele
a mezőgazdasági termelők kiszámítható, stabil jövedelemhez
jutása is.
Fontos, hogy az emberek biztonságos, tápláló és
megfizethető élelmiszerekhez jussanak hozzá. De mégis milyen módon
tudják megkülönböztetni a vásárlók a biztonságos és az egészségre
káros élelmiszereket?
–Egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarországon a legálisan
forgalomba kerülő élelmiszerek biztonságos élelmiszerek. Az
egyes élelmiszer termékek esetében jogszabályi, élelmiszerkönyvi
követelmények megalkotása során mindig előtérbe kerülnek a
pontos minőségi előírások meghatározása. Az egyes gyártók
által alkalmazott minőségrontás (értékes alapanyagok
helyettesítése olcsóbb, kevésbé értékes alap- illetve adalékanyagokkal)
felfogható hamisításnak is. Ezért elengedhetetlen, hogy a
jogalkotó a minőségi terméket gyártani kívánó előállítókkal
karöltve határozzon meg jól definiálható és mérhető termékparamétereket,
amelyet a hatósági ellenőrzés objektíven képes minősíteni,
és eljárni a nem megfelelő termék előállítójával,
forgalmazójával szemben, ideértve a külföldről beözönlő
áruk vizsgálatát is, amelyek feliratozását a magyar hagyományos
élelmiszer és termékkategóriákhoz társítják. A NÉBIH az
élelmiszerlánc-biztonsági célellenőrzéseken túl elindította
a minőség – kedveltségi – biztonsági vizsgálatait is,
melyekben kiemelt hangsúlyt helyezett az érzékszervi vizsgálatra,
illetve a kedveltségi tesztre is. A biztonságos, jó minőségű
és megfelelő élvezeti értékű élelmiszerek fogyasztása össztársadalmi
érdekünk. E paraméterek ismeretében tud a fogyasztó helyesen
dönteni arról, hogy mi kerüljön az asztalára. Ezek együttes
és egyidejű vizsgálatára, azaz az élelmiszerek minőségi-biztonsági-kedveltségi
vizsgálatára, valamint a vizsgálati eredmények fogyasztókkal
és vállalkozókkal történő megosztására a Minisztérium és
a NÉBIH kiemelt figyelmet fordít. Mindezeken túl azt is kiemelném,
hogy az élelmiszereken kötelezően fel kell tüntetni azokat az
információkat, amelyek alapján a fogyasztók egyértelműen el
tudják dönteni, hogy az adott élelmiszer az igényeiknek és szükségleteiknek
megfelelő-e.
Miniszterhelyettes úr szerint nem megfelelő a jelenlegi
uniós agrártámogatási rendszer. Min kéne változtatni, s a cél
elérése érdekében tudunk –e szövetségeseket találni?
–A jelenlegi agrártámogatási rendszer a jövedelemingadozást
nem képes megfelelően kezelni, ezért új agrárpolitikai megközelítés
szükséges. Magyarország felismerte, hogy egyre nagyobb hangsúlyt
kell fektetni a kockázat-megelőzési és kockázatkezelési eszközök
alkalmazására, ezért 2012 óta kétpilléres mezőgazdasági
kockázatkezelési rendszert működtet (a növénytermesztés időjárási
és természeti kockázataira kiterjedő kárenyhítést és
biztosítási díjtámogatást), mely a jövőben tovább bővül
egy harmadik pillérrel, az állattenyésztők kockázatait,
valamint a piaci kockázatokat (árat, árfolyamot, költséget)
is kezelő mezőgazdasági jövedelemstabilizáló rendszerrel.
Hogyan tudjuk megőrizni a hazai mezőgazdaság
fenntarthatóságát?
–Annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság gazdasági,
társadalmi és környezeti szempontból is fenntartható legyen,
fontos az innováció, a modern környezetkímélő és hatékony
technológiák és szervezési megoldások eljuttatása a termelőkhöz,
a versenyképességet növelő beruházások támogatása,
valamint a gazdálkodók jövedelmének stabil növekedése.
Emellett szintén kiemelt szerepe van munkaerőigényes ágazatok
fejlesztésének, a fiatal gazdák támogatásának, valamint a környezetkímélő
gazdálkodói gyakorlatok nagyobb mértékű alkalmazásának. A
kormány az elmúlt években több intézkedést is hozott ennek
érdekében, többek között ennek megfelelően alakította át
az agrártámogatásokat: bevezette a zöldítést, a termeléshez
között támogatásokat és a fiatal gazdák támogatását, növelte
a munkaerőigényes ágazatok nemzeti támogatását, elindította
az új a vidékfejlesztési programot (agrár környezetgazdálkodási
programot indított, beruházási támogatásokat hirdetett meg),
valamint új integrált agrárkutatási rendszert, és innovációs
programot hozott létre.
Novemberben második alkalommal rendezik meg a Budapesti
Víz Világtalálkozót. Mi ennek a rendezvények a lényege?
–A kormány és Víz Világtanács együttműködésben, a
magyar köztársasági elnök védnöksége mellett megvalósuló
Budapesti Víz Világtalálkozó mottója „A víz összeköt”.
Célja, hogy előmozdítsa a 2030-ig szóló ENSZ Fenntartható
Fejlődés Keretrendszer és a Párizsi Klíma Megállapodás vízzel
összefüggő fenntartható fejlődési célkitűzéseinek végrehajtását,
hozzájáruljon a vízügyi együttműködést támogató intézményi
reformok végrehajtásához, és gyakorlatias, megoldás-orientált
megközelítéseket, innovatív és költséghatékony technológiákat
és módszereket mutasson be.
Medveczky Attila
|
