|
 2016.05.07.
Elszabotált
vagyon-visszaszolgáltatás
A szlovák püspökök összejátszanak a nacionalista szlovák állammal
Április 5-én Csáky
Pál, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának alelnöke Tőkés
Lászlóval, az Emberi Jogi Albizottság alelnökével közösen
meghallgatást szervezett Brüsszelben a bencés kongregáció
csehszlovák állam által elkobzott oroszvári tulajdona és a Székely
Mikó Kollégium ügyében. A komáromi
bencés vagyon tulajdonának ügye a háború utáni legszörnyűbb
nacionalizmusra emlékeztet – közölte szerkesztőségünkkel
Csáky Pál.
Mi jellemzi Felvidéken az egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatását?
–Két egyház szempontjából
kell ezt a témát vizsgálni. Az első a református, amelyet a
volt csehszlovák állam magyar intézményként kezelt.
Dokumentumok tanúskodnak arról, hogy 1945 és 1949 között a
református keresztyén egyház vagyonának egy részét, mint
magyar szervezet vagyonát kobozták el. A reformátusok kérték
az elkobzott vagyonok visszaadását, ami csak részben történt
meg különböző törvények alapján a ’90-es, és a 2000-es
években, amikor a MKP is a kormánykoalíció tagja volt. Mivel
nem minden jogos tulajdont kaptak vissza, ezért felajánlottam a
püspök úrnak, hogy ő is vegyen részt a brüsszeli meghallgatáson.
Fazekas püspök úr arról tájékoztatott, hogy az egyházban
felmérik a tisztázatlan vagyonokat, s amíg ezt a munkát nem
fejezik be, addig nem tud konkrét adatokkal szolgálni a
jelenlegi állapotokról. Nyáron megpróbálják a felmérés
eredményét az új szlovák kormány elé tárni, és egyeztetni
a vagyon-visszaszolgáltatásról. Amennyiben a kormány elutasítja
a restitúciót, úgy 2016 második félévében ők is kijönnek
Brüsszelbe. A katolikus egyház nemzetek feletti egyháznak
deklarálja magát, s a hívek, a papság körében magyarok és
szlovákok is vannak. A kommunista rendszer az ’50-es években
sok római-és görög-katolikus tulajdont elkobzott, melyek
visszaszolgáltatása nagyjából megtörtént. Az első
Dzurinda-kormány idején én voltam a felelős azért, hogy a görög-katolikusok
és a pravoszlávok közti megállapodást létrehozzuk, amit
hosszú tárgyalások után, jelentős kártérítés mellett
sikerült véghezvinnünk. Viszont a szlovák katolikus egyház összejátszik
a szlovák nacionalista állammal. Megpróbálják a maradék
magyarországi kapcsolatokat is megszüntetni két vonatkozásban.
Az első: a ’90-es években vitát váltott ki, hogy több
felvidéki ingatlannak, földterületnek a hivatalos és eredeti
tulajdonosa az Esztergomi Főegyházmegye. Gondolhatunk arra, hogy
a Nagyszombati Egyházmegyét az Esztergomi Főegyházmegyéből
szakították ki. A Vatikán nem akarja ezt a kérdést rendezni,
mert nem világos számára, hogy lesz-e politikai megoldás az üggyel
kapcsolatban. A főegyházmegye földjeit Jan Sokol érsek használatba
adta különböző gazdálkodóknak, és így állítólag elég
jelentős pénzekhez jutott. Mindez annyira érzékeny kérdés a
Vatikánban, hogy Robert Bezák nagyszombati érseket, aki
kijelentette, hogy elődjei az érsekség vagyonáról, főleg a
restitúció során visszakapott földterületekről sem vezettek
rendes nyilvántartást a könyvelésben, nem végeztek adott dátumok
szerinti leltározást, vagyis ellenőrizni sem lehetett az egyes
tételek mozgását, s csak az aktuális helyzetet tartották
nyilván, a múltbéli változásokat egyáltalán nem – leváltották.
A másik: a szerzetesrendi tulajdonhoz kapcsolódik. Főleg a
magyarországi bencésekhez, hiszen ez a rend nagyon aktív munkát
végzett a Felvidéken. Komáromban voltak ingatlanjaik, rendházuk,
és hozzá kapcsolód földterületek, illetve örököltek a Lónyai
–családtól a Pozsony melletti Oroszvár községben egy kastélyt
a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, földekkel. Azok a fölterületeket,
melyek jelenleg Ausztriában vannak, a rend a közelmúltban
visszakapta. A szlovák állam viszont erre nem volt hajlandó. Ráadásul
az állam nem hajlandó egy centet sem költeni erre a kastélyra
éppen a tisztázatlan tulajdonviszony miatt. A kastély, a gazdasági
épületek állaga így egyre jobban romlik, a park világa az enyészeté.
Dr. Várszegi Asztrik főapát úr elmondta, hogy ők nem
ragaszkodnak a kastélyhoz, de a tulajdonjog rendezéséhez igen.
Szívesen átengedik az intézményt valamilyen európai célú
felhasználásra a szlovák állammal együtt, ha erről megállapodnak,
és kártérítést kapnak érte. A komáromi bencés vagyon
tulajdonának ügye a háború utáni legszörnyűbb
nacionalizmusra emlékeztet. Összejátszott az állam, a földhivatal,
a mezőgazdasági minisztérium és a szlovák püspöki kar. A
nagyszombati érsek, akiben ráadásul magyar vér is csörgedez
arra való hivatkozással, hogy a komáromi ingatlant a bencések
nem használják rendszerszerűen, kérte a tulajdonjog átruházást
az egyházmegyére. A Vatikán első körben ebbe beleegyezett.
Jelenleg egyházi bíróság vizsgálja a komáromi bencés
ingatlan ügyét. A kolostor melletti földek tulajdonjogát már
a szlovák földhivatal átírta a nagyszombati érsekségre. Ezt
nagyon szerencsétlen dolognak tartom, mert megsértették a
tulajdonjog szentségét, és ezután az érsek vajon mennyire
hiteles, amikor a tízparancsolat „ne lopj!”- tiltásáról
beszél.
Mit gondol, az új szlovák kormány másként
viszonyul majd a restitúció ügyéhez?
–Biztos vagyok, hogy nem,
mert az új szlovák kormányt ugyanaz a miniszterelnök vezeti,
aki korábban, és meghatározó erő az a posztkommunista párt,
amelyiknek ő az elnöke. A megoldást nem Szlovákián belül
keressük, azért is szerveztem ezt a meghallgatást. A bencések
az Európai Parlamenthez fordultak, és az Európai Unió
luxemburgi bírósága elé vitték az ügyet. Legkésőbb 2017
első félévében hoz a bíróság ítéletet a Lónyai-kastély
tulajdonjogával kapcsolatban ítéletét. S utána dől el,
hogyan lépjünk tovább. Mindent megteszek annak érdekében,
hogy ezzel a témával az EP-ben foglalkozzanak, ezért is
tartottam fontosnak azt, hogy Brüsszelből is üzenhessen a főapát
úr a szlovák köztársasági elnöknek és miniszterelnöknek,
hogy ő kész a peren kívüli megállapodásra.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott
ügye is petíció formájában került az Európai Parlament Petíciós
Bizottsága elé. Ott a román állam akadékoskodik?
–A Székely Mikó Kollégium
ügyében a román államvezetés féligazságokkal és hazugságokkal
próbálja meg befolyásolni az európai döntéshozatalt. Ez a téma
Románián belül nem oldható meg, tekintettel arra, hogy a
ploiesti táblabíróság 2014 novemberében jogerős ítéletben
érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított
sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását
a református egyháznak és felfüggesztett börtönbüntetést
szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő testület három
tagjára. Jellemző, hogy a román EP-képviselők erőteljes
lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele és
annak visszautasítása érdekében. A román diplomácia egy
olyan összefoglaló dokumentumot is köröztetett az Európai
Parlamentben, amely a romániai egyházi ingatlanok restitúcióját
próbálja szembeállítani a magyarországi tulajdon-visszaszolgáltatás
vélt hiányosságaival. A romániai magyar történelmi egyházak
az elmúlt 25 év alatt a kommunista diktatúra idején államosított
ingatlanaik csak mintegy felének a tulajdonjogát kapták vissza,
de ténylegesen az ingatlanok egyharmada került vissza a használatukba.
2010 után teljesen leállt a romániai visszaszolgáltatás
folyamata. A Petíciós Bizottság a hivatalos jelentés elkészülte
után foglalkozik majd ismét a kérdéssel.
Medveczky Attila
|
