vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.13. 

Hét nagyszínpadi bemutató Zalaegerszegen

Megpróbáljuk megszerettetni a színházat a fiatalokkal, ennek érdekében nagysikerű Tantermi deszka előadás-sorozatot hoztunk létre

A műsortervben népszerű családi musical, könnyed, francia vígjáték, operett-bohózat, klasszikus magyar regény színpadi adaptációja, valamint ifjúsági előadás egyaránt szerepel. Besenczi Árpád, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója elmondta: anyagiakban továbbra sem dúskálhatunk, de kellő profizmussal elérjük, hogy minden korosztály megtalálja a neki tetsző darabot.

Mielőtt rátérnék a következő évad bemutatóira, kérem, szóljon arról, hogy megoldódtak-e a színház anyagi gondjai? Hiszen korábban lapunkkal közölte, hogy a kiesett megyei támogatás miatt nehézségek adódtak.

 –A kiesett megyei támogatást átvállalta Zalaegerszeg város önkormányzata, tehát ez a probléma mára megoldódott. Erre a pénzre mi jogosultak voltunk, tehát ez nem egy plusz támogatás. 2015-től tehát a város biztosítja a színház számára az éves 60 millió forintot. Viszont a központi támogatásunk nem növekedett. A minimálbérek kötelező megemelése miatt bérkompenzációt kellett végrehajtanunk, majdnem 10 millió forintos értékben, de ehhez nem kaptunk többletforrást, így saját erőből kellett ezt megoldanunk. Tehát ezt a pénzt a színpadról, az előadások kiállításából kellett elvonnunk. Sajnos anyagiakban továbbra sem dúskálhatunk, és a tavalyinál kevesebb TAO-támogatást tudunk beszedni. Ettől függetlenül megpróbálunk úrra lenni a helyzeten, és jól működik a színház.

 Jelenleg mekkora összegből tudják finanszírozni évadonként a színházat?

 –200 millió forint a központi, és 150-160 millió forint a helyi támogatásunk, tehát összesen évente 350-360 milliót kapunk. Tudni kell, hogy nálunk mindenki közalkalmazott, s óriási a bértömegünk, hiszen 127-en dolgoznak a színházban, és ehhez hozzájönnek a járulékok. Így egyre kevesebbet tudunk színpadra; díszletre, jelmezre, zenekarra, tánckarra, vendégművészekre költeni, de kellő profizmussal fenn tudjuk tartani a színházat.

 Beszélhetünk-e magánmecénaturáról, szponzorokról?

 –Minden nagyszínpadi produkciónk színpadra állítását kiemelt támogatók segítik. A zalai cégek közül igen sok a visszatérő barátunk és támogatónk. Bizonyos összeggel támogatják az adott produkciót, s ezért reklámlehetőséget kapnak a molinón és a színház összes külsős reklámhelyén.

 A források is meghatározzák, hogy milyen darabot állítanak színre?  

–Csupán annyiban, hogy nagyobb musicaleket nem tudunk kiállítani, mert végesek a lehetőségeink. Ám minden évadban két zenés produkciót, egy családi musicalt játsszunk. Kiemelendő, hogy mi nívós előadások színrevitelére törekszünk. Ebben az évadban is játszottunk Brechtet, Shakespeare-t, kortárs magyar darabot, Todd Strasser: A hullám című művét- az utóbbi nem igazán közönségcsalogató mű, mégis nagy sikerrel megy a színházban. A minőségre mindig odafigyelünk. Ha kevés a pénz, akkor sem akarunk lemenni gagyiba.

 Milyen a teátrum színpadtechnikai állapota?

 –Siralmas, több mint 30 éve változatlan. Nincs forgószínpadunk, így a díszleteket vagy betoljuk, vagy leengedjük. A süllyesztő sem megfelelő. A gépi emelők, a ponthúzók sokszor meghibásodtak. Világítási parkunkat is ki kéne cserélni. Ráférne egy alapos felújítás a színházra gépészetileg és minden szempontból. Kaptunk 10 millió forintot a várostól, hogy az előcsarnokban, és a szervezési osztályon a régi, 30 éves padlószőnyeget ki tudjuk cserélni, így a közönséget megfelelő körülmények között tudjuk fogadni.

 Mire törekedtek a 2016/2017-es évad műsortervének összeállításakor?

 –Az idei évadban kissé túl sok volt a fajsúlyosabb, komolyabb, gondolkodásra késztető darab, ezért könnyedebb évadot terveztünk Sztarenki Pál művészeti vezetővel. Az első bemutatónk premierjére ősszel kerül sor, ez pedig Francis Veber kortárs francia szerző Balfácánt vacsorára című vígjátéka, amit én állítok színpadra. A családi musical kategóriában A dzsungel könyvét mutatjuk be. A darabot Bal József rendezi, s produkció koreográfusa Ladányi Andrea lesz. Decemberben Sánta Ferenc Ötödik pecsét színművet mutatjuk be Csiszár Imre rendezésében. A regényt Hamvai Kornél alkalmazta színpadra. A 2017-es esztendő első bemutatója az Én és a kisöcsém című magyar operett-bohózat lesz, aminek Halasi Imre a rendezője. Ezt követi egy nagy vállalás, Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendája. A művet Mihály Péter, aki már rendezett nálunk, állítja színpadra. 20 évvel ezelőtt Zalaegerszegen volt már egy legendás Liliom előadás, amit az akkori ruhagyár üzemcsarnokában mutattak be az olasz Paulo Magelli rendezésében. Így sokak számára ismeret a darab, és úgy gondoltuk, feltétlenül be kell mutatni egy más típusú rendezésben ezt a remekművet. Évad végén egy ritkát játszott műfaj, a krimi kerül a színpadra; Agatha Christie Tíz kicsi néger darabja. Ezt a krimit És már senki sem, avagy a tíz kicsi néger címen játsszuk. A műsortervben szerepel ifjúsági előadás is; Edward Bond Széttört tál című történetét Bethlenfalvy Ádám rendezi. A darab 2077-ben játszódik egy furcsa világban, amikor nem tudjuk, mi van kint az utcán, s közben egy család története elevenedik meg a színen. A Tantermi deszka, vagy másképpen, színházi nevelési programunkban a Rómeó és Júlia alapján készült Verona 1301 –et mutatjuk be Madák Zsuzsanna rendezésében.

 A Tantermi deszka programon belül kimennek iskolákba?

 –Így van, s ez a programunk nagyok sikeres, országos szinten elismerik ezt a munkánkat. Megpróbáljuk megszerettetni a színházat a fiatalokkal, ennek érdekében Tantermi deszka előadás-sorozatot hoztunk létre. Főleg olyan témákat dolgozunk fel, amelyek a mai középiskolásokat foglalkoztatják, mint például a külföldre vándorlás, a kamaszodás, az egyedüllét, az internet veszélye, az öngyilkosság, a kábítószer fogyasztás, vagy az első szerelem. Játsszuk a Cyber Cyranót, a Kebabot, a Semmit, a Peter című egyszemélyes darabunkat, melyek közül több 50 és 100 közti előadásszámot ért meg. Ezeket a darabokat elvittük –többek között –Hévízre, Nagykanizsára, Siófokra, Százhalombattára, Budapestre, Szentendrére, ahová csak hívnak bennünket. Egy osztályteremnyi fiatalnak adjuk át a színház élményét, s a darabok közben, és utána interaktív foglalkozást tartunk a diákokkal a látottakról. Ezt a korosztályt nagyon nehéz megszólítani, de nekünk mégis sikerült, így ez a sorozat előkelő helyen áll színházunk repertoárjában.

 Akik látták a Tantermi deszka előadását, betértek a kőszínházba?

 –Így van; a diákok idővel megkedvelik a színházat. Lényeges, hogy színházi előadásokat viszünk ki a tantermekbe, és nem csupán felolvasóesteket rendezünk. A legtöbb iskola bérleteket vásárol a színház előadásaira, s elviszik azokra az érdeklődő diákokat.

 A 2015/2016-os évadban milyen jelentős szakmai és közönségsikereket könyvelhettek el?

 –Az évad elején, a Thália Színházban rendezett Vidéki Színházak Fesztiválján a Közellenség darabunk nyerte el a legjobb előadás díját. A darabot a X. debreceni DESZKA Fesztiválon is nagy sikerrel játszottuk. A legnagyobb közönségsikert pedig Kishont Ferenc A házasságlevél vígjátékával értük el. Ezzel a darabbal sokfelé jártunk, így Lendván, s nemrég a József Attila Színházban. Nagy sikert aratott a fiatal körében a Hullám című előadásunk. A Szecsuáni jólélek bár megosztja a közönséget, mert az első részt egyesek túl hosszúnak tartják, de aki végignézi, nagyon szereti. A közönségsikert jelzi, hogy az előadásainkra mintegy 10 ezer bérletet váltottak, s a nézőszámunk 70 ezres. Ez zalaegerszegi viszonylatokhoz képest nagyon jónak mondható.

Csak Zala megyéből érkezik a közönség?

 –Nem csak Zalából, hanem Somogy, Vas, Veszprém megyéből is sokan járnak hozzánk. Ez azért lényeges, mert mindhárom megyében működik színház. Szlovénia magyar lakta vidékéről 2-3 busznyi bérletes látogatja előadásainkat.

 Népszínház, vagy művészszínház a zalaegerszegi?

 –Minden korosztály színházi igényét megpróbáljuk kielégíteni, ami nagy kihívást jelent. Sztarenki Pállal olyan szerethető népszínházat működtetünk, amelyik minőségi, igényes, hiteles előadásokat nyújt a publikumnak.

 

Medveczky Attila