|
 2016.05.13.
Szívvel-lélekkel
való játék minden meccsen
Sportrovatunkban
a héten a válogatott vb-esélyeit vesszük górcső alá.
Nemzeti együttesünk
a 2008-as a szapporói divízió I-es vb megnyerésével 70 év után
szerzett ismét jogot arra, hogy a legjobbak között, az
A-csoportban szerepelhessen. Ezzel a sikerrel joggal érdemelte ki
az a korosztály az Aranygeneráció nevet. 2009-ben a svájci
vb-n több szoros meccsre is képes volt csapatunk, ám az igazi
bravúr, a bennmaradás elmaradt, így ismét a divízió I mezőnyének
tagjai lettünk. Azóta évről-évre sikertelenül próbálkoztunk
a visszajutással, mígnem tavaly, Krakkóban, felejthetetlen világbajnokságon,
a mindent eldöntő meccset üres kapus góllal megnyerve ismét
összejött a feljutás. Mivel a 2009-es csapatból a mai keretben
csupán néhány hírmondó maradt, és teljesen új válogatott
épült fel az elmúlt években, érdemes alaposabban szemügyre
venni a jelenlegi csapatot, valamint elemezni azt is, hogy
mennyire reális az A-csoportos tagságunk megőrzésében reménykedni.
Lezajlott a korosztályváltás
Az Aranygeneráció
tagjainak többsége már túl volt pályafutása zenitjén, mikor
2008-ban végül összejött a titkon álmodott feljutás. Ennek
okán az elmúlt években egyre-másra jelentették be visszavonulásukat
annak a csapatnak a tagjai. A válogatott mindenkori szakmai stábja
számára nem volt könnyű ez az időszak, hiszen a képzésben
annak idején a Kercsó-féle korosztály mögött több évig nem
tűntek fel újabb klasszisok. Így az Aranygeneráció tagjainak
folyamatosan zajló visszavonulásával egy időben szükségesnek
mutatkozott szétnézni a még junior korú játékosok között,
illetve azon külföldiek körében, akiknek ilyen-olyan okból számításba
jöhetett a honosításuk, és a válogatottban való bevetésük.
A mai válogatott tehát ebből a szempontból szöges ellentéte
az Aranygenerációnak. Míg az Aranygeneráció tagjainak
70-80%-a gyermekkorától együtt nevelkedett és együtt harcolt
a nemzeti színekért, egyben egy nagy létszámú baráti társaságot
is alkotva, addig a mai keret, összetételéből fakadóan igen
sokszínű egyveleget alkot. Megmaradt viszont valami, amit az
Aranygeneráció hozott be a magyar jégkorongsportba: a megalkuvást
nem ismerő, utolsó leheletéig küzdő hozzáállás és az
ehhez szükséges csapategység. Emiatt jégkorong-válogatottunk
népszerűsége továbbra is vetekedik a labdarúgó-, a kézilabda-
és a pólóválogatottéval, sőt a nagy világversenyek idején
le is hagyja azokat. A magyar jégkorongsport múltját ismerve
mindez önmagában is hatalmas eredmény.
A koros klasszisoktól a fiatal titánokig
Az oroszországi
A-csoportos vb-re készülő válogatott névsorát böngészve
találhatunk 41 éves (Banham Frank) és 19 éves játékost (Stipsitz
Bence, Garát Zsombor) is. Nemcsak az életkort tekintve nagy a szórás,
de abban is, hogy van a keretben NHL-múlttal rendelkező klasszis
(a már említett Banham), valamint olyan ifjú reménység (Galló
Vilmos) is, aki fiatal kora ellenére már a svéd élvonalban (Linköping)
játszik. Nagyon jó a csapat korösszetétele, mert a tapasztalt,
rutinos játékosok mellett arányaiban egyre több a fiatal, még
a húszas éveiben járó hokis. Az idei vb-keretben öt honosított
játékos van, ami 20%-os arányt jelent. Nem kevés, de ennyi még
belefér, pláne annak tükrében, hogy a hiányposztnak számító
védőpozíciókban Sille Tamás, Kangyal Balázs, Horváth András,
Szélig Viktor és Tokaji Viktor visszavonulásával bizony
alaposan ráfért a minőségi erősítés a válogatottra. Joggal
bízhatunk abban, hogy Kevin Whers, Kalvin Sagert és az
eredetileg egyébként is magyar származású Dudás Jesse jelentősen
stabilizálja majd együttesünk hátsó alakzatát. A mostani
keret legnagyobb ereje azonban abban rejlik, hogy immár négy
hasonlóan erős sorunk van. Ellentétben az Aranygenerációval,
amikor a meccsek eldöntését az első két sortól várhattuk
csupán, most a harmadik vagy a negyedig sorunk is képes lehet a
gólszerzésre. A négy hasonló erősségű sor azért is fontos,
mert az A-csoportban lévő kiemelkedő igénybevétel miatt az egész
csapat együttes teljesítményére, és a jégidő viszonylag
egyenlő megosztására lesz szükség.
Lebonyolítás, ellenfelek, esélyek
Az A-csoportos világbajnokság
lebonyolítási rendje értelmében a 16 résztvevőt két 8-as
csoportba sorsolták. Két okból is mondhatjuk, hogy Magyarország
sajnos a nehezebbik csoportba került. Egyrészt a világ hét
vezető hokihatalmából a miénkbe jutott 4 csapat (Kanada, Egyesült
Államok, Finnország, Szlovákia), másrészt a papíron gyengébb
válogatottak közül kettővel (Franciaország, Németország) is
„baj” van. Mivel jövőre Németország és Franciaország közösen
lesz a házigazdája az A-csoportos vb-nek, így ez a két válogatott
úgynevezett védett státust élvez, vagyis a jégen elért eredményeitől
függetlenül biztosan bennmarad a legjobbak között. Emiatt nekünk
még akkor is komoly esélyünk van kiesni, ha – végrehajtva a
páratlan bravúrt – több meccsen is sikerülne pontot vagy
pontokat szereznünk.
Ami az
ellenfeleket illeti, Kanada bombaerős kerettel érkezik a tornára.
Kizárólag NHL-játékosok alkotják a címvédő keretét, és jégre
lép majd a juharleveleseknél a kétszeres olimpiai bajnok Corey
Perry, az olimpiai és világbajnok Matt Duchene, valamint a szintén
világbajnok Taylor Hall, Ryan O'Reilly is. A juharlevelesekhez
hasonlóan Finnország is rendkívül erős csapattal érkezik
Szentpétervárra. Névsorukban Mikko Koivu és Jossi Jokinen a
legnagyobb név, de összesen 15 olyan kerettagjuk van, aki az
NHL-ben vagy a KHL-ben játszik. A harmadik nagyágyú, az USA
csapatában ugyan jócskán lesznek egyetemi bajnokságokból érkező
játékosok is, ám azért a keretben lévő 15 NHL-hokis jelzi: a
jenkik is komolyan veszik a vb-t. Az elithez tartozó negyedik
csoportellenfelünk, Szlovákia – akik ellen a nyitómeccset játsszuk
május 7-én – az elmúlt évekhez képest kissé gyengébb
kerettel érkezik. Csupán 4 NHL-játékosuk van, s bár hét
KHL-ben szereplő hokisuk is jégre lép majd Szentpéterváron,
idén minden bizonnyal nem fognak beleszólni az érmek sorsába.
Fehéroroszország sötét lónak tekinthető. A legjobbakat
aligha előzik meg, ám mivel szinte minden játékosuk KHL-résztvevő,
így egy-egy meccsen bárkit meglephetnek. Nekünk a franciák és
a németek elleni párharcokban kellene a legjobb formánkat
hozni. Nem csupán azért, mert ezt a két csapatot megelőzve
szinte biztosan bennmaradnánk, hanem azért is, mert a pontszerzésre
– beleértve ebbe a győzelmet is – csak ezen a két meccsen
mutatkozik komoly esély.
S ha már az esélyek
szóba jöttek: ilyen ellenfelek társaságában már a jelenlét
és az ebből fakadó játéklehetőség is óriási siker a
magyar jégkorongsport számára. Ismét megmutathatjuk magunkat a
világ vezető hokihatalmai előtt, ismét jelezhetjük, hogy mi
is rajta vagyunk a nemzetközi hokitérképen. A bennmaradásra reálisan
megítélve nem igazán van esélyünk, hiszen a franciák és a németek
elleni ki-ki meccseken is az ellenfeleink az esélyesebbek, ha másért
nem, már csak az A-csoportos tapasztalataik miatt is. A tagságunk
megőrzése csodával érne fel, ám a magyar hokiban már többször
is láthattunk csodát, vagy csodával határos teljesítményt.
Ebben bízunk az oroszországi vb-n is!
Majoross Gergely: Kihozni magunkból a maximumot
A magyar jégkorong-válogatott
segédedzőjével, Majoross Gergellyel közvetlenül az oroszországi
indulás előtt sikerült szót váltanunk.
– Elég volt-e a
rendelkezésre álló idő, sikerült-e eljutni arra a felkészültségi
szintre, amelyet a szakmai stáb elképzelt?
– Különleges
felkészülési időszak áll mögöttünk. Mivel a Fehérvár nem
jutott be az EBEL rájátszásába, így lényegesen hosszabb időt
tudtunk együtt készülni, mint ahogyan egy divízió I-es vb-re
szoktunk. Erre azonban szükség is volt, hiszen az április elején
megkezdett közös munkára a legkülönbözőbb erőállapotban
érkeztek meg a játékosok, ráadásul a külföldről érkező légiósaink
is eltérő időpontban csatlakoztak a kerethez. Az erőnlét egységes
szintre hozása úgy érzem sikerült, a csapat megfelelő erőállapotban
utazhat Szentpétervárra. Ugyanilyen fontos, hogy a játékosok
mostanra elsajátították azt a játékrendszert, amelyet a vb-n
alkalmazni kívánunk. Ami még hátravan az utolsó napokban, az
emberelőnyös hatékonyság növelése, valamint az emberhátrányos
védekezés gyakorlása. Ezek jelentősége különösen nagy az
A-csoportban. Emellett tartunk még egyéni elbeszélgetéseket
is, amelyek alkalmával a rendelkezésünkre álló videofelvételek
segítségével igyekszünk még felhívni a figyelmet a gyakorlómeccseken
látott helyezkedési hibákra.
– Milyen szereplést
vár a csapattól? Mire számíthatunk a vb-n válogatottunktól?
– A végső
helyezésre vagy a bennmaradásra vonatkozóan nem szeretnék jóslásokba
bocsátkozni, mert a felkészülési meccseken is fehéren-feketén
kiderült: ezen a szinten már nüanszokon múlhat a végeredmény.
Két dolog van, amit fontosnak érzek, és amit a magam részéről
nagyon szeretnék látni a csapattól. Az egyik a fegyelmezettség,
az előzetesen megbeszéltek tudatos betartása a mérkőzések
során. A másik a lelkesedés, és a szívvel-lélekkel való játék
minden meccsen. Ez utóbbival legalább 15-20 éve nincs gond a
magyar hokisok esetében, biztosra veszem, hogy most sem lesz. A
fegyelmezettség pedig azért fontos, mert ezen a szinten csak a következetes,
az előre megbeszéltekhez magát tartani tudó csapatoknak lehet
győzelmi esélye. Azt gondolom, ennél több elvárást nem
szabad a csapat vállára rakni. Ha az imént mondottakat megvalósítják,
és kihozzák magukból a maximumot, akkor a végeredménytől függetlenül
emelt fővel térhetnek majd haza a vb-ről.
A magyar válogatott világbajnokságra utazó kerete:
Kapusok: HETÉNYI
Zoltán, RAJNA Miklós (Fehérvár AV19), VAY Ádám (Debreceni HK)
Hátvédek: DUDÁS
Jesse, SAGERT Kalvin, (DVTK), GARÁT Zsombor, MESTYÁN István,
STIPSICZ Bence (MAC), SZIRÁNYI Bence, WEHRS Kevin (Fehérvár),
VAS Márton (Fassa, olasz).
Csatárok: BANHAM
Frank, BARTALIS István, BENK András, KOVÁCS Csaba, KÓGER Dániel,
NAGY Gergő, SARAUER Andrew (Fehérvár), ERDÉLY Csanád (Sioux
Falls, amerikai), GALLÓ Vilmos (Linköping, svéd), MAGOSI Bálint
(Briancon, francia), NAGY Krisztián, (MAC), SEBŐK Balázs (KalPa,
finn), SOFRON István (Klagenfurt osztrák), VAS János (Slavia
Praha, cseh).
Szövetségi kapitány:
Rich CHERNOMAZ
Segédedzők:
MAJOROSS Gergely, SILLE Tamás, TOKAJI Viktor, Diego SCANDELLA.
Az A-csoportos világbajnokság magyar mérkőzései:
Május 10. (kedd)
19.15: Magyarország–Franciaország
Május 11.
(szerda) 19.15: Magyarország–Finnország
Május 13., (péntek)
15.15: Magyarország–Egyesült Államok
Május 14.
(szombat) 15.15: Magyarország–Fehéroroszország
Május 16. (hétfő)
19.15: Magyarország–Németország
Kovács Attila
|
