|
 2016.05.13.
A csíksomlyói búcsú liturgikus
programja
Zarándok Testvérem,
aki a 2016-os csíksomlyói pünkösdszombati nagybúcsúra készülsz
elzarándokolni, az Úr adjon neked békességet! Szentatyánk,
Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévében
szorgalmazza, hogy az egyes egyházmegyékben is nyissák meg az
irgalmasság kapuit. Ez a nyitott szent kapu fogad a csíksomlyói
kegyhelyen is, amelyen keresztülhaladva jutsz el az irgalmasság
anyjához, akit idén így köszöntesz Csíksomlyón: „Üdvözlégy,
Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!”
Ezek a nyitott
kapuk jelzik számodra, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten
irgalmasságának megtapasztalásától. Ezen a kapun nemcsak az
igazak, a jók, a tiszták léphetnek be, hanem mindazok, akik vágynak
arra, hogy az Atya átölelje őket. A zarándoklatod ideje alatt
szánjál időt arra, hogy élettörténetedet átgondolva gyűjtsd
össze azokat a jeleket, eseményeket, amelyek az irgalmas Atya
cselekvésére utalnak életedben! Saját üdvtörténetedet írod
meg, eljutva hálás szívvel annak belátására, hogy veled is
számtalanszor irgalmat gyakoroltak. Ez a tapasztalat tesz képessé
arra, hogy irgalmas legyél, mint az Atya, tudjál megbocsájtani
és irgalmazni felebarátodnak és önmagadnak. Az irgalomnak a
jele és gyümölcse a kölcsönös bizalom lesz, amely minden
kapcsolatnak az alapja.
Az irgalmasság szentévében történő zarándoklatod képessé
tesz arra is, hogy kiengesztelődjél a teremtett világgal és a
történelemmel, hiszen naponta számos olyan esemény vesz körül,
amelyekre irgalommal kell tekintened. A fizikai út, amely elvezet
a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az
irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült
imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét. Majd sorra
teljesítve a búcsú elnyerésének feltételeit, átlépve az
irgalmasság kapuját, ha szükséges, elvégzed szentgyónásodat,
szentáldozáshoz járulsz, megvallod hitedet, és a Szentatya szándékára
imádkozol.
Zarándok Testvérem! Az irgalmasság szentéve a kegyelem különleges
ideje, ezért testileg-lelkileg már otthon készüljél a zarándoklatra!
Legyen benned a vágy, hogy az „ölelésben” megtapasztalva
Isten irgalmasságát, amely Jézus Krisztusban öltött arcot, a
búcsúról otthonodba hazatérve légy ennek az arcnak a visszfénye
felebarátaid számára, gyakorolva az irgalmasság testi és
lelki cselekedeteit, amelyek aktuálisak, konkrétak, vagyis legyél
életed minden napján irgalmasan igazságos!
Urbán Erik csíksomlyói templomigazgató
A zarándoklat liturgikus programja
• Május 13-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő
szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A
szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó
virrasztás kezdődik.
• Május 14-én, szombaton a délután fél 1-kor kezdődő
ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió
élőben közvetít – Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye
érseke mutatja be. Szentbeszédet mond a búcsú egyetlen meghívottja,
Csintalan László kanonok, főesperes, csíkdelnei-csíkpálfalvi
plébános.
A búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai
kisbazilika-jelvényt kísérő menet délelőtt fél 11-kor indul
a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére,
a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom-oltárhoz.
Reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek
szentmisék a kegytemplomban. Az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti
szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás
lesz.
• Május 15-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmisék
a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és
este 7 órakor lesznek.
• Május 16-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a
szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek:
reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.
A pünkösdi búcsú szónoka
Csintalan László tiszteletbeli kanonok és főesperes, csíkdelnei
és csíkpálfalvi plébános 1950. április 11-én született Csíkszépvízen
ötgyermekes családban. Általános és középiskolai tanulmányait
a
mai Márton
Áron Gimnáziumban végezte. 1969-ben érettségizett, és
ugyanebben az évben jelentkezett a Gyulafehérvári Római
Katolikus Hittudományi Főiskolára. 1975-ben szentelte pappá
Isten szolgája Márton Áron püspök.
Papi pályájának állomáshelyei a következők voltak:
1975–1978 között a brassó-belvárosi, 1978-tól 1980-ig a
kolozsvári Szent Mihály-plébánián szolgált segédlelkészként,
1980-ban Brád plébánosa lett, 1981–1987 között a
Csernakeresztúrhoz tartozó Piskitelepen a madéfalvi
veszedelemkor Bukovinába került és onnan 1911-ben visszatelepített
székelyeknek volt a lelkipásztora. 1987–88-ban Besztercén,
’88–89-ben Madéfalván volt plébános. 1989-ben Bálint
Lajos érsek úr (akkor még segédpüspök) előbb a Gyulafehérvári
Római Katolikus Kántoriskola magyartanárának, majd a
kommunista rendszer bukása után, 1990-ben az iskola igazgatójának
nevezte ki, 1991-ben pedig az induló római katolikus líceumi
szemináriumok tanfelügyelője is lett. 1996–2007 között
Sepsiszentgyörgyön a Szent Gellért-plébánia plébánosa volt,
közben 2002-től 2007-ig a sepsi-barcasági főesperesi kerület
főesperesi tisztségét is betöltötte. 2007-től 2009-ig a
marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia lelkipásztora,
egyben a maros-küküllői főesperesi kerület főesperese volt.
2009-től Csíkdelne és Csíkpálfalva plébánosaként szolgál.
Papi jelmondata: „Szeretettel szolgáld Istent és embertársaidat!”
Forrás és fotó:
Erdélyi Ferences Sajtóközpont
|
