|
2016.05.13.
A HAZARDŐR
Ez a szó nem azt
jelenti, hogy a hazardőrként megnevezett személy kockáztat,
hanem hogy esztelenül kockáztat, csekély valószínűségű
nyereséggel, nagyon nagy veszteség lehetőségével. Gyurcsány
a típusos hazardőr, regnálása alatt a forintot gyakorlatilag
azok a piaci szereplők mentették meg a teljes összeomlástól,
akiknek kiárusította a maradék országot. Kivéreztetett,
rekordösszegű költségvetési hiányt felhalmozó, és
lehetetlen helyzetbe kormányozott országot vett át saját magától
2006 nyarán. Ez volt a „rendszer nem váltás” utáni hetedik
kormány. Ennek a kormánynak a feje mondta volt: Hazudtunk reggel
délben meg este, átvertünk mindenkit, akit lehetett, nem kormányoztunk.
A nem kormányzó, helyette hazudozó kormányfőből, az MSZP-ből,
valamint a néhai Horn Gyula nyakára már 1994-ben ráülő „szövetségesből”
állt össze ez a kormány.
Az SZDSZ, az ávós
körömletépők valamikori Gorkij óvodában cseperedő utódai
által fémjelzett párt 2008. április végén bedobta a törölközőt,
kilépett a koalícióból, mert Gyurcsány menesztette Horváth
Ágnes egészségügyi minisztert. A kormányfő azonban – az időközben
az MSZP elnöki székét is megszerző – Gyurcsány Ferenc
maradt. Látszólag az MSZP, ám valójában a Gyurcsány klán és
a vele családilag összefonódott, titokban továbbszolgáló
SZDSZ kormányzott a gyakorlatban. Konkrétan Magyar Bálint
mostani feleségének korábbi férje, Demszky Gábor és Mesterházy
Ernő (Mécs Imre veje) vezette Budapesttel nagy egyetértésben.
A 2008-as, csúfos népszavazási vereség után a nyilvánosság
előtt játszották a „haragszom rád”-ot: Fodor Gábor lemondásra
szólította fel Gyurcsányt. Horn Gábor pedig „Feri, menj a
pi…ba, azt üzeni a nép!” kezdetű örökbecsűjével került
a címlapokra.
Gyurcsány csodát
ígért, helyette az államháztartás katasztrófáját idézte
elő. Amit hétfőn mondott, azt már kedden korrekció követte.
2006-ban Magyarország az uniós deficitcsúcstartó, kitüntetőnek
nem mondható címet kapta, a nagy hitelminősítő cégek sorra
visszaminősítették a magyar gazdaságot.
A népnek soha nem
adott, mindig elvett. Amikor a korrupció, a tékozlás, a tolvajlás
és a felelőtlenség összeomlással, fizetésképtelenséggel
fenyegetett, megnyirbálta az adókedvezmények körét, felszámolta
a lakáshitel-rendszert, a nyugdíj mellett szerzett jövedelmekhez
nyúlt, megvonta a gáz- és az áramtámogatást, megemelte az
energia fogyasztói árát és az általános forgalmi adót,
bevezette a kamatadót, megemelte a járulékokat és az evát,
megadóztatta a cégtelefont, megszavaztatta a tandíj bevezetését.
A tárcák
rendszeres civakodásától volt hangos a közélet, mert elvileg
az ország rendelkezésére álló hatalmas uniós pénzek felett
marakodtak.
Az operatív
programokat és az irányító testületeket a gyakorlatban végül
a Gyurcsány bizalmasa által irányított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
kaparintotta meg.
A rengeteg uniós
pénz ellenére az ország gazdasága döglődött.
Elmaradtak a
fejlesztések az állami beruházások. A főváros és a kormány
a négyes metró körüli anomáliák miatt és egyébként is véget
nem érő vitákba keveredett az unióval. A kormánypárti
politikusok panaszaikat csak háttérbeszélgetéseken merték
hangoztatni, mondván Gyurcsány alatt rendszeressé vált, hogy a
parlamenti képviselők az utolsó percben kapták kézhez a törvénytervezeteket,
miközben a pártelnöki széket gyanús módon megszerző
miniszterelnök „a frakciófegyelem mindenek felett!” felkiáltással
a tervezetek gondolkodás nélküli, gyors áterőszakolása érdekében
a zsarolástól sem riadt vissza. Így Gyurcsány mint a
klasszikus bolseviki hatalomgyakorlás megszállottja, a szűk
kabinetjével hozta a rendeleteket, az ellenzéket semmibe vette.
Az Érdekegyeztető Tanács egy emberként fordult szembe vele,
alig volt kabinetjének tárgyalópartnere.
A soha fel nem mért
munkaerő-piaci igényekre hivatkozva jelentősen csökkentette az
államilag finanszírozott helyek számát az agrár-, a pedagógus-,
a bölcsész- és a jogi képzésben.
Két órával
emelte a pedagógusok kötelező óraszámát, mely elbocsátásokhoz
vezetett. Elnöklete alatt az MSZP népszerűsége 15 százalékra
zuhant. Tüntettek ellene, s történetek keringtek arról, hogyan
és hova menekíti kifele a vagyonát. Gyurcsány Ferenc legyen
fegyenc! Zengte a nép, ha csak meglátta. Ez GY. F. kormányzati
pályaképe.
Korábbi nagyon is
gyümölcsöző kapcsolati tőkéjéből származó gazdasági tevékenységének
legjellemzőbb tulajdonsága: a személyéhez köthető fehérgalléros
bűncselekménygyanús esetek az idő múlása miatt elévültek.
Milliárdosként szállt be a politikába a jogilag igen, de erkölcsileg
tiszta múltúnak nehezen minősíthető figura. A magánvagyonát
sikeresen gyarapító alak, kormányzati tevékenysége káros és
kudarcos minősítést kapott, tevékenységével káoszba és
anarchiába taszította az országot. Május 1-jén felcsapott
komikusnak.
– Ha szegény a
pereputty, azt tisztességgel kell vállalni – kábította városligeti
gyér közönségét –, ez illik egy olyan szegény párthoz,
mint amilyen a DK – mondta. És nem szakadt rá az ég.
czyla
|
