2016.05.18.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVIII. évfolyamának
20. száma!
A tartalomból:
Csorja Gergely:
Miért legyünk hálásak? (címlapon)
Nem akarjuk a
szabadságot. Nem akarjuk a szabadságot, pedig Amerika megadta
nekünk – mondta Bill Clinton, felesége egyik kampánygyűlésén.
A pontos idézet így hangzik: Lengyelország és Magyarország
– két ország, amelyik nem lenne szabad az Egyesült Államok
és a hosszú hidegháború nélkül – most úgy döntött, hogy
a demokráciával túl sok a baj, ezért most egy Putyin-féle
vezetést akarnak. Vajon miért ne lennénk ennyire szabadok, ha
az Egyesült Államok ma is Indiánország lenne, vagy ha soha
egyetlen amerikai katona sem hagyta volna el az ország határait,
vagy ha nem lett volna hidegháború? Mit köszönhetünk pontosan
Amerikának? Hogy elvesztettük területünk kétharmadát, vagy
hogy odaadta Magyarországot Sztálinnak, vagy hogy 56-ban nem
avatkozott be, vagy hogy aztán 34 évig asszisztált
az életképtelen kommunizmus agonizálásához?
Csurka István: Kommunikációs háború
Ezeket a
jegyzeteket 1987. végén kezdtem írni Győri Béla felkérésére.
Előzőleg oldották fel eltiltásom, de nem keresett meg senki,
nem rohantak meg a szerkesztőségek munka ajánlatukkal. Akkor már
utána voltunk az első lakiteleki találkozónak és javában
szerveztük az MDFet. Az irodalmiból keményedő politikai küzdelem
lett, a hatalom számon tartotta minden lépésemet és én is számon
tartottam azokat az embereket, akik vették a bátorságot, hogy a
hallgatólagos rosszallás ellenére ami esetenként veszélyesebb
lehetett rájuk nézve megkerestek. Számot tartottak rám,
mint íróra. Mert úgy kezdtem jegyzetírói szereplésem. Noha már
politizáltam. Ezt a hangütést soha nem igyekeztem megváltoztatni.
Akármennyire is aktuális volt az a kérdés, amelyhez hozzászóltam,
az írói megközelítést soha nem adtam, nem adhattam fel.
Emiatt sokan megszóltak később. Írásaim, hangom, indulataim
sok ellentétes érzelmet váltottak ki. Ennek örülök, mert az
volt a célom: írói szóval buzdítani, védeni, nagyobb részvételre
és cselekvésre bátorítani azokat, akik a nagyon nehéz esztendőkben
is kívül és alul maradtak és ostorozni, leleplezni azokat,
akik ugyanennek a küzdelemnek a vámszedői voltak és azok ma
is. Azt hiszem, nyugodt lélekkel tárhatom most az olvasó elé
ebben a formában is elhangzott gondolataim, mert így ellenségeim
és barátaim egyaránt láthatják, hogy mennyire egyszerű dolog
mindez: egy ember él a megszerzett szabadsággal és azt mondja,
amit gondol. Ettől egyegy pillanatra védtelenné válik, de ez
a védtelenség erőnek bizonyul később.
Haditudósítók már
az első világháborúban is működtek. A közvélemény félrevezetése
és a hadihelyzet kellemetlen tényeinek letagadása, avagy a
sikerek felnagyítása is elkezdődött már akkor... A második
világháborúban a hazudozás, a propaganda esztelenségig fokozódott.
Azóta a hidegháború kisebbnagyobb helyi háborúiban egyetlen
egyszer sem fordult elő, hogy a felek veszteséglistája egyezett
volna. A hazugság napi paranccsá vált.
A huszonegyedik század legnagyobb kihívása
A transzatlanti
birodalom teljesen elhülyült vezetői a tényleges okok feltárása
és orvoslása helyett kitalálták a befogadás intézményének
kötelező kvótáját, vagyis a százszor kudarcot vallott
idiotizmust erőltetik tovább. Ezt a hozzáállást felismerve működnek
együtt a csempészbandák és a terrorszervezetek. Az angolszász
típusú demokrácia hiányára való hivatkozással robbantották
ki az arab tavasz gyűjtőnévbe sorolt polgárháborúkat is,
noha pontosan tudták, ott sem a demokráciára volt a legnagyobb
szükség. Fokozottan igaz ez a sokat szenvedett feketeafrikai
országokra, ahonnan a tervek szerint inkább több százmillió
embert utaztatnának Európába, ahelyett hogy megfelelő haderő
bevetésével a békességet megteremtenék majd mezőgazdasági
és közigazgatási szakembereket, orvosokat, mérnököket küldenének
oda.
Hármas védelmi rendszert építünk ki
Kontrát Károly a
Magyar Fórummal közölte: az országgyűlés által elfogadott
jogi védelmet a leginkább érintett határszakaszokon műszaki
határzárral és élőerős védelemmel tettük teljessé. A rendőrségen
belül határvadász századok jöttek létre. Több ezer egyenruhást
vezényeltek délre, hogy megvédjék a magyar államhatárt. A
belügyi tárca miniszterhelyettese kiemelte, hogy Brüsszel nem védett
meg bennünket, sőt kiszolgáltatottá akart tenni.
CSÍKSOMLYÓI ZARÁNDOKLAT 2016
Märle Tamás:
Erőforrás
Idén újból a
zetelaki keresztaljához csatlakozva zarándokoltunk Csíksomlyóra.
Az időjárás a korábbi éveknél is változékonyabb volt, a
borongósesős időt hol tűző napsütés, hol jégeső tarkította,
péntek estére azonban a gyalogos zarándokok nem mindennapi
jutalomban részesültek, Csíksomlyó határában kettős szivárvány
fogadott bennünket. A másnapi búcsús mise szónoka, Csintalan
László csíkdelnei plébános mellett megosztott néhány
gondolatot a zarándokokkal Jakubinyi György gyulafehérvári érsek
és a mise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök is.
Mindhárman kiemelten foglalkoztak a magyar megmaradás kérdésével,
Bíró püspök atya arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak
a csíksomlyói Szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem
árvák. „Ne engedjük, hogy az egyház árvaházzá legyen, ne
engedjük el a Szűzanyát. Ne engedjük, hogy nemzetünk árvaházzá
legyen.”
Jancsó Badacs Károly: NYELV ÉS RÖG
A FELVIDÉKI
MAGYAR HABITUS ÉS FEJLÕDÉSÉNEK HÁTTEREI (I. rész)
Az utolsó, 2011es
népszámlálás szerint Szlovákia 5 397 036 lakosából 458 467en
vagyunk magyarok. Mennyire és miként van jelen e magyar elem
Szlovákia lakosságának anyagában? Mennyire képes belakni önnön
atyai rögét, a Szlovákiában lévő Felvidéket? Mennyire van
jelen Szlovákia társadalmi színterén? Hogyan nyilvánul meg
saját közössége felé, az összmagyarság és a világ felé?
Huszadik századbeli felmenőink kellően helytálltak. Márai Sándor,
Kassák Lajos, Eszterházy János, millió kenyérteremtő kéz
igazolta létünket önmagunk, szlovák testvéreink, az össznemzet
és a világ előtt. Az utóbbi két és fél évtized mit szült
meg a felvidéki magyarság anyagából a köznek?
Adják vissza a fővárosiaknak az Alstom-pénzeket
Szocialisták,
szabaddemokraták, liberálisok – egy kalap alá valók. Együtt
tették tönkre az országot és sodorták Budapesttel együtt a
szakadék szélére
Nagy-Britannia bűnüldöző
intézményétől, a Jelentős Csalások Elleni Hivataltól információ
érkezett arról, hogy a 2002 májusa és 2004 szeptembere között
hivatalban lévő magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter cége
feltűnően nagy összegű pénzátutalásokban részesült 2007
és 2010 között az Alstom nevű, franciaországi központú
multinacionális nagyvállalattól. Demszky Gábor volt
szabaddemokrata főpolgármester mennyire érintett ebben az ügyben?
Elképzelhetőnek tartja, hogy Demszky és több egykori budapesti
vezető még csak nem is tudott a vesztegetési botrányról?
Igaz, hogy a főváros jelentős összeget fizetett még az első
szerelvény leszállítása előtt, vagyis kifejezetten rossz
szerződést kötött a francia céggel? Simon Gábor érintettségét
is tisztázni kéne? Aki válaszol: Dr. Kocsis Máté, a Fidesz
budapesti elnöke.
Külföldön keresett cikk a magyar bárány
A Magyar Juh- és
Kecsketenyésztő Szövetség nemrég ünnepelte megalakulásának
25. évfordulóját. A jubileumi küldöttközgyűlésen mintegy
200 fő vett részt: a Szövetség küldöttei, alapító tagjai,
kitüntetettjei, jelenlegi dolgozói és meghívott vendégei. A
juhtartóknak közösen, nagy tételben, egyöntetű bárányokat
kellene előállítaniuk a piacnak megfelelő időszakokban, úgy
tudnák előnyösen értékesíteni termékeiket – tudtuk meg
Hajduk Péter ügyvezető igazgatótól, aki elmondta, hogy nem
valósult még meg a hazai tenyésztők összefogása.
300 millió a zártkertek újjáélesztésére
A 2015ben indult
zártkerti revitalizációt célzó nemzeti program idén újra pályázható
az önkormányzatok számára. Az idei program keretében olyan
mentorálással kísért mintaprogramok juthatnak vissza nem térítendő
támogatáshoz, amelyek során zártkerti fekvésű földrészlet
revitalizációja valósul meg igazoltan őshonos vagy tájfajta növény
telepítésével, közösségi termelés mellett – közölte V.
Németh Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért,
agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárát
a zártkerti ingatlanok állapotáról és a tavalyi eredményekről
is kérdeztük.
Több ezer közfoglalkoztatott kerülhet át a versenyszférába
Február óta már
közel hatszázan helyezkedtek el a versenyszférában a „Közfoglalkoztatásból
a versenyszférába” program segítségével. Az érintettek –
havonta – a közfoglalkoztatotti jogviszonyuk fennmaradó részére
további 22 800 forintot kapnak a bérükön felül pluszjuttatásként
– közölte érdeklődésünkre Simon Attila István munkaerőpiacért
felelős helyettes államtitkár s megerősítette; nélkülözhetetlen,
hogy az érintett az elhelyezkedését követő 30 napon belül
jelezze a járási hivatalnál, hogy már a versenyszférában
dolgozik és igényt tart a támogatásra.
Magyar katonasírok Kárpátalján
Elkezdődött Kárpátalján
a huszti világháborús magyar katonatemető felújítása a Vigyázók
Had- és Kultúrtörténeti Egyesület irányításával. A munkálatok
– amelyben más civil és egyházi szervezet önkéntes segítői
is részt vesznek – a fák kivágásával kezdődtek meg. Hangácsi
Istvánt, az egyesület elnökét a katonasírok felkereséséről,
gondozásáról kérdeztük. Az elnök számára az jelenti az
igazi elégtételt, ha egy hozzátartozót sikerül felkutatniuk,
és a rokon ír egy köszönőlevelet.
A verseny, a siker, a hatékonyság és egyéb élet rontó
körülmények
A modern társadalmak
központi kérdése ma a fenti hármas. Hogyan állja meg az egyén,
a szervezet, az állam, az ország a helyét a mindig fokozódó,
mindig kiélezett és mindig öldöklő versenyben. Mindezekben
mennyire sikeres, azaz mennyire hatékony. Ugyanis a versenyben
akkor lehet sikert elérni, ha a résztvevő hatékony. A hatékonyság,
mint érték nem rendelkezik semmilyen más tulajdonsággal, csak
önmagával. Mindegy, hogy jót vagy rosszat teszünk, mindegy,
hogy értelmese a cselekedet vagy értelmetlen, mindegy, hogy az
egyén vagy a közösség kárára vagy éppen jólétére válik,
a lényeg, hogy hatékony legyen.
Antiszemitának születni
Vagyunk pár millióan
ebben az országban, akik antiszemitának születnek. Ezzel nem
lehet mit kezdeni, ez tény. Az arcformából, testalkatból, járásból,
hanglejtésből azonnal megmutatkozik, hogy született antiszemitával
vane dolgunk. Vannak, akik nem tudják magukról, hogy
antiszemiták. Ők akár évtizedekig is élhetik
kriptoantiszemita életüket, de a mértékadó körök azonnal látják
rajtuk, hogy bizony a látszólagos jámborság, a zsidó–keresztény
kultúrtézis kritikátlan elfogadása, akár a buzgó Izraelpártolás
csak időleges állapot. A filoszemita felszín alatt, ott fortyog
az antiszemitizmus pusztító pokla. Németh Szilárd is ide
tartozik. Róla az ATV stúdiójában, Szigetvári Viktor, mint mértékadó
kör megállapította, hogy antiszemita. Ehhez a műsorvezetőnek
egyetlen szava sem volt. Németh Szilárd azonnal átlátta a
helyzetet, és az egyetlen helyes megoldást választotta. Felállt
és otthagyta a stúdiót.
Dr. Cseszka Éva: A sötétkapui sortűz – és ami mögötte
van
Esztergom, 1956
Esztergomban 1956.
október 25-én volt az első megmozdulás, este 19-20 óra között
az első tüntetés és felvonulás. A tömeg azzal oszlott szét,
hogy másnap reggel az egész várost mozgósító felvonulást
fognak tartani. 1956. október 26-án kora délelőtt a tüntetések
folytatódtak a városban. Az esztergomi üzemekben és gyárakban
ezen a napon már nem folyt termelőmunka. A tömegmegmozdulások
fő helyszíne a Széchenyi tér volt, ahol a rendszert jelképező
városháza, a pártbizottság és a Megyei Bíróság és Börtön
voltak.
Állítsunk közösen
emléket 1956 hőseinek!
A Magyar Fórum
heti és havi számaiban, internetes megjelenésein, valamint egy
önálló kötettel kíván emléket állítani a magyar szabadságharcosoknak.
Csatlakozzanak mozgalmunkhoz és segítsenek nekünk!
Várjuk szerkesztőségünkbe
fényképeik
mozgóképeik
rajzaik
hanganyagaik
visszaemlékezéseik
ritkaságaik
kiadatlan könyveik
cikkeik
bármilyen
1956-hoz kapcsolódó emlékük, relikviájuk eredetijét vagy másolatát.
Segítségüket előre is köszönjük!
1956@magyarforum.hu
1092 Budapest, Ráday
u. 32. III. emelet 3.
Aki anyagi támogatással
szeretne hozzájárulni mozgalmunkhoz, annak támogatását az alábbi
számlaszámra várjuk: 11712004-20341426-00000000; A Művelt, Tájékozott
Emberért Alapítvány. 1956 hősei a mi hőseink! Legyünk
mindannyian büszkék rájuk!
Keresse a heti
Magyar Fórumot május 19-étől az újságárusoknál.
Most érdemes előfizetni!
Felhívjuk szíves
figyelmüket, hogy amint októberben főszerkesztőnk cikkében
jelezte: „Anyagi gondjaink továbbra is égetőek. Így nem
tehetünk mást, mint hogy megemeljük az újság árát. A Magyar
Fórum évtizede, vagy talán még régebben változatlan áron
jut az olvasóhoz. Most kénytelenek vagyunk a 247 forintos árat
felvinni 350 forintra. Tudjuk, hogy sokak számára ez a 100
forint is nagy teher, mégis azt kérjük, hogy tartsanak ki
mellettünk és támogassák továbbra is lapunkat azzal, hogy hétről
hétre megvásárolják, vagy időszakosan előfizetik.” Most érdemes
előfizetni. Az előfizetési díjak változatlanok. A 2015-ös évi
árak. A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre:
12.844 Ft
., fél évre:
6422 Ft
. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre:
5880 Ft
. Számlatulajdonos: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány,
számlaszám: 11712004-20341426-00000000. Előfizetéssel
kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu; +36-1-781-3236. Levélcím:
1464 Budapest, Pf. 1578.
Amennyiben csekken fizet elő, kérjük, igényelje
telefonon, vagy e-mailben a csekket, amit elküldünk önnek, és
kérjük, olvashatóan töltse ki a feladóvevényt.
KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!
Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti
szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum
előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési
díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában
történhet.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000
Számlatulajdonos:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Számlavezető:
OTP Bank Zrt.
SWIFT (BIC) kód:
OTP V-HU-HB
IBAN-szám:
HU36117120042034142600000000
Kérjük, ne felejtse el megadni az előfizetés időtartamát,
illetve pontos nevét és címét!
A Magyar Fórum
korábbi cikkei elolvashatók a fuggetlenseg.hu és a Facebook
oldalon – amennyiben elnyeri a tetszését az oldal, kérjük
„tetszikelje”.
/https://www.facebook.com/magyarforumonline?fref=ts/
A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA
Kedves Honfitársam!
Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel,
hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább
halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az
embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság
legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy
az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre
vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé
választott.
Négy-öt magyar
összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk. A
mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően,
ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka
István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét,
melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt,
a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. Csurka István
80. születésnapján bemutattuk Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló
bronzplakettjét, valamint Boros Péter szobortervét.
Szeretnénk felhívni
figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István
tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró
körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben
is méltó helyre kerüljön. Bár elég erőt érzünk magunkban,
a feladat azonban olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel,
hogy saját erőből nem győzzük.
Mint karmesternek
engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének
mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint
egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.
Budapesten, 2016. májusa
Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház
Kossuth-díjas karmestere
Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért
Alapítvány számlaszámára:11712004-20341426
Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy
„Csurka István Emlékére”.
A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt,
Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.
Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely:
2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti,
konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az
Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky
Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.
|