2016.05.13.
Berettyóújfalu
az egészséges város
Csupán egy általános iskolában sztrájkoltak hatan
Az állam nem csak
a feladatokat, hanem az azokkal járó terheket is átvette az önkormányzatoktól
– közölte Berettyóújfalu polgármestere. Muraközi Istvánt
a fejlesztésekről, a munkahelyteremtésről, az egészségturizmusról,
a mezőgazdasági szakképzés beindításáról és a szociális
szövetkezetek hasznosságáról kérdeztük.
Mire pályázik a város a mostani uniós fejlesztési
ciklusban?
–Már két éve készülünk a 2014-2020-as fejlesztési
ciklusra; az előző ciklus vége, és a mostaninak az eleje is
annak a jegyében telt, hogy felmérjük, mi az, amire szükségünk
van, amire reális lehetőségünk van, mi az, ami elkerülhetetlen,
s mit szeretnénk megvalósítani. Így alakult ki egy olyan jól
körülhatárolható pályázati igény, amely reményeink szerint
az elkövetkezendő években teljes mértékben átalakítja a város
képét és gazdasági szerkezetét. Két csoportba lehet sorolni
a fejlesztéseket. Az elsőbe a klasszikus, önkormányzati
fejlesztések tartoznak, melyek a lakosság közérzetét javítják.
Az önkormányzati intézmények küllemére, költségvetésének
csökkentésére, energiatakarékosságára, a 21. század követelményeknek
megfelelő átépítésre vonatkoznak ezek a fejlesztések. A másikba
azok a fejlesztések, beruházások tartoznak, melyektől konkrét
gazdasági előnyöket remélünk. Szeretnénk olyan gazdasági környezetet
teremteni, amelyben a helyi vállalkozások munkahelyeket tartanak
meg, és teremtenek, ami kedvez a vállalkozások letelepítésének.
Tehát munkahelyteremtésben, és a vállalkozásoktól bejövő
adó növekedésében gondolkodunk. Az első körbe tartozik
minden önkormányzat fenntartásában, tulajdonában lévő intézmény,
s az út-és vízhálózat felújítása. Erre néhány konkrét példa:
a legfontosabb 30 éves felnőtt háziorvosi rendelő teljes felújítása.
Több ezer ember látogatja évente ezt a nagyon leromlott állagú
épületet, s ennek a fejlesztése megvalósul. Az erre vonatkozó
pályázat már elkészült. A Radnóti utcai óvodát teljes mértékben
felújítjuk, pontosabban; újat építünk helyébe, s két másikat
felújítunk. A polgármesteri hivatal és a sportcsarnok
energetikai célú fejlesztése, átalakítása is szükséges. A
legnagyobb volumenű, az úgynevezett zöld város fejlesztése,
ami a városközpont rehabilitáció harmadik üteme. Tehát a zöldfelületek
megújításáról, pótlásáról, fejlesztéséről, a közparkok,
a liget felújításáról, és a közlekedési infrastruktúra, a
városközpont felújításáról van szó. Szintén nagy összegű
fejlesztés a város ivóvízhálózatának a megújítása, ami régóta
várat magára. Térségünkben határérték feletti bór
koncentráció jellemző, ezért az egyik kutat meg kellett szüntetni,
most egy másik kútból látjuk el a szentmártoni városrészt;
a több százmilliós uniós fejlesztéssel a város ivóvízhálózatának
szinte a teljes vertikuma megújul. Emellett építünk és felújítunk
még néhány kilométernyi kerékpárutat. Az előbbiek azok a
fejlesztések, amelyek a város képét, és a lakosság
komfortfokozatát javítják. A másik körbe azok a pályázatok
tartoznak, amelyekkel gazdasági előnyökre tehetünk szert,
illetve a vállalkozásokat tudjuk megfelelő helyzetbe hozni.
Ennek egyik zászlóshajója az ipari parkok fejlesztése és építése.
Jelenleg Berettyóújfaluban egy ipari park működik, amelynek a
villamoshálózatának, úthálózatának, közművesítésének a
fejlesztését végezzük el, de mivel itt már csak egyetlen üres
telek van, ezért zöldmezős beruházás keretében közel négyhektáros
ipari parkot építünk. Jól megközelíthető helyen, vállalkozói
telkeket fogunk közművesítve kialakítani, ami által
munkahelyek jönnek létre, és nőnek a város adóbevételei.
Szintén lényeges a helyi gazdaság fejlesztése; a piacon fedett
vásárcsarnok kerül kialakításra, szeretnénk, hogy az értékesítés
21. századi körülmények közt zajlana. A következő tervünkre
még nincs pályázati kiírás, így valószínűleg a határon
átnyúló ROHU program keretéből tudnák megvalósítani a
Bihar Termálliget gyógyászati célú fejlesztését. Az öt évvel
ezelőtt megvalósult strandfejlesztés mellé a mozgásszervi
rehabilitációt, a gyógyvíz jótékony hatásait elősegítő
gyógyászati fejlesztést végeznénk a Gróf Tisza István Kórház
közreműködésével. Most is folynak ezek a kezelések, de a kórház
alagsorában, de a fürdő területére szeretnénk kitelepíteni
ezeket a szolgáltatásokat. Ezáltal fellendíthetjük a város
egészségturizmusát, s egész évben egyenletes vendégforgalmat
tudnánk biztosítani. A helyi turisztikai pályázatok általi
fejlesztéseknek szintén gazdaságélénkítő hatása lehet. Az
egyik pályázatunk az egy éve megvásárolt zsinagóga épületének
a teljes rekonstrukciójára vonatkozik. 300 millió forintos pályázattal
üzleti, konferencia, turisztikai, kulturális központot szeretnénk
az épületben létesíteni. Mivel Berettyóújfaluban már nem működik
hitközség, így ez nem egy szakrális, hanem üzleti célú átalakítás.
Az egykori községházát is teljesen felújítjuk, amiben a
2014-ben Év Múzeuma címet elnyert Bihari Múzeum működik. Reményeink
szerint a turisztikai, a gyógyászati fejlesztésekkel, és a
Nagyváradot Berettyóújfaluval, illetve Berettyóújfalut
Szeghalommal összekötő kerékpárút rekreációs hatásának köszönhetően
növekszik az idegenforgalom. Hosszú távú célunk, ahogy korábbi
pályázatunkban megfogalmaztuk, hogy Berettyóújfalu egészséges
várossá váljon.
Mindehhez rendelkeznek megfelelő önerővel?
–A benyújtandó pályázatokhoz minimális, körülbelül
1%-os önerő szükséges, de a város idei költségvetését úgy
fogadtuk el, hogy 50 millió forintos, kimondottan a pályázatok
önerejét, hatástanulmányok elkészítését biztosító tartalékot
képeztünk. Ezt az összeget az előző évek takarékos gazdálkodásának
köszönhetően tudtuk elkülöníteni.
Mi jellemzi az oktatási intézmények állapotát?
–A 2007-2013-as ciklusban megvalósult fejlesztéseknek
köszönhetően az összes általános iskolai épületünk
mintegy 1 milliárd forintos keretből, és az Arany János Gimnázium,
Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola
épülete félmilliárd forintból megújult. Ebben a ciklusban az
óvodák fejlesztésére kerül sor.
Mit jelent a település számára, hogy tavaly újra
elindulhatott a mezőgazdasági szakképzés?
–A mezőgazdasági szakképzéssel Berettyóújfalu térségi
központi szerepe újraértelmeződhet. A várost agrárjellegű
települések övezik, ezért is jelentős a képzés újraindítása.
Eddig Hajdúböszörményben volt csak ilyen jellegű képzés. A
bihari halmozottan hátrányos helyzetű térségben élő
fiataloknak a mezőgazdasági szakképzés kitörési pontot
jelent, nem csak azért, mert a mezőgazdasági vállalkozások
komoly gazdasági erőt képviselnek, hanem mert az önkormányzat
is fejleszti a szociális szövetkezét. Nemrég vásároltunk vállalkozásra
alkalmas ingatlant, ahol a saját magunk által megtermelt mezőgazdasági
termékek feldolgozását, illetve tartósítását végzik. Tehát
maga az önkormányzat is felvevő piaca a szakmát, munkát kereső
fiataloknak.
Maradjunk az oktatásnál; a város pedagógusai közül
mennyien sztrájkoltak április 20-án?
–A tankerület pedagógusai a kétségtelenül meglévő
problémák ellenére is az oktatást választották. Csupán egy
általános iskolában sztrájkoltak hatan. Ez a város három középiskolája,
négy állami, és egy egyházi fenntartású iskolája, öt
tagintézményből álló óvodája, és egy bölcsődéje
tekintetében elenyésző szám.
Mindkét nagyobb önkormányzati szövetség vezetője úgy
véli, hogy az állam egyre több feladatot vesz át településektől,
s ha ez így folytatódik, akkor a polgármester csak egy bábú
marad. Mi erről a véleménye?
–Nem osztom ezt
az álláspontot. 2006 és 2010 között Berettyóújfalu alpolgármestere
voltam, 2010-től pedig polgármestere vagyok, s így tudom, hogy
az állam nem csak a feladatokat, hanem az azokkal járó terheket
is átvette. Mit értünk azzal, hogy fenntartója, működtetője
és tulajdonosa volt az önkormányzat annak a Gróf Tisza István
Kórháznak, amely forráshiány miatt bedöntötte volna a város
költségvetését? Hogy lehetett volna túlélni az oktatásban
megjelenő alulfinanszírozást? Ezért volt olyan év, mikor több
mint 400 millió forintos működési hiányunk volt. Idén
viszont megközelíti a 100 millió forintot a tartalékunk. Átvettek
feladatokat, de a kiegyensúlyozott költségvetés miatt az építkezésre
fordíthatjuk energiánkat. A 2014-2020-as időszak fejlesztési
feladatai jelentős mértékben lekötik erőinket, mert célunk a
település optimális fejlesztése és üzemeltetése. Azt is
tudni kell, hogy a közfoglalkoztatás jó megszervezésével kiépült
helyi szociális szövetkezetben megtermelt zöldségből, gyümölcsből
kiváló termékek állíthatók elő. Amennyiben a lakosság érdekében
a helyi fejlesztéseket tűzi ki célul egy polgármester, akkor
azt el is éri.
Medveczky Attila
|