|
 2016.05.13.
Natúrparkok
koordinációs hálózata jön létre
A táji örökség, a kulturális hagyományok és néprajzi értékek
megőrzéséért
Elfogadták a
magyarországi natúrparkok 2015. és 2030. közötti időszakra
szóló fejlesztési koncepcióját – közölte szerkesztőségünkkel
a környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Rácz András
hozzátette, hogy a natúrparkok kiemelten foglalkoznak a természet
és tájvédelem mellett a környezeti neveléssel, az turizmus-ökoturizmussal
és a vidékfejlesztéssel.
Mi a magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciójának
célja?
–A magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciójának
célja, hogy a névhasználati címmel rendelkező natúrparkok,
továbbá a natúrparki névhasználati cím megszerzését tervező
szervezetek számára a 2015-2030-as tervezési időszakra olyan
fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban
vannak a természetvédelmi, kulturálisörökség-védelmi,
valamint a vidékfejlesztési prioritásokkal, ugyanakkor biztosítják
a feltételeit a natúrparki mozgalomban rejlő lehetőségek minél
teljesebb körű kihasználására. További célként fogalmazódott
meg a koncepcióban rögzített kiemelt prioritások megvalósításhoz
szükséges eszközrendszerre történő javaslattétel.
Miért döntöttek a fejlesztési koncepció
megvalósítási időszakának, időtávja kettőssége mellett?
–A fejlesztési koncepció középtávon alkalmazkodik az
Európai Unió 2014-2020-as tervezési időszakához, figyelembe véve
a projektek tényleges megvalósulási idejét. Hosszú távon az
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció időtávja
volt irányadó.
Miként lehet elérni az érintett lakosság natúrparktudatosságának
erősítését?
–A natúrparki fejlesztési koncepció egyik alapvetése,
hogy összhangot kell létrehozni a tájban élő emberek és közösségek
között. A natúrparkok a táji léptékű, közösségi alapú
együttműködések szervezői, koordinálói, vagyis a fejlesztéseket
a helyi közösségekkel együttműködve végzik, úgy, hogy azok
a helyi közösségek érdekét szolgálják, akár anyagi értelemben
is. Ez mindenféle partnerség, együttműködés egyik alapja,
amire a natúrparkoknak minden tevékenységük során törekednie
kell. Ez különösen igaz a védelmi jellegű intézkedésekre,
amelyek kapcsán tudatosan szükséges keresni a helyi közösségek
számára rövidtávon is előnyöket biztosító megoldásokat és
ezzel összefüggésben támogatásukat. Ezen alapelv mentén
lehet megteremteni azt a natúrparki tudatosságot, aminek megléte
a további közös munka alapja.
Mi lesz a feladata a natúrparkok koordinációs hálózatának?
–A natúrparki koordinációs hálózat feladata a natúrparki
fejlesztési koncepcióban rögzített feladatok végrehajtása. A
koordinációs hálózat minden tagja – a Földművelésügyi
Minisztérium natúrparkokért felelős részlege, a Herman Ottó
Intézet, a Magyar Natúrpark Szövetség, a Magyar Nemzeti Vidéki
Hálózat és a magyarországi natúrparkok – már az idéntől
saját humánerőforrás-kapacitásának és pénzügyi lehetőségeinek
figyelembe vételével, az egyes feladatok megvalósítására
beadott célzott pályázatokkal segíti a koncepcióban rögzített
célok elérését és kiemelt prioritások végrehajtását. Az
együttműködés részleteit a közeljövőben éves intézkedési
tervet tartalmazó együttműködési megállapodásban rögzítik
az érintett szervezetek.
Mi szükséges ahhoz, hogy egy terület megkaphassa a natúrpark
címet?
–A natúrparkokra vonatkozó első hazai szabályozás
2004-ben látott napvilágot. Ekkor került be a természet védelméről
szóló 1996. évi LIII. törvénybe a natúrpark fogalma és az a
szabályozás, hogy a natúrpark név használatához a természetvédelemért
felelős miniszter ─ kérelem alapján ─ a szükséges
szakmai és szervezeti-működési feltételek együttes megléte
esetén járul hozzá. A natúrpark névhasználati cím elnyerését
meglapozó szakmai háttértanulmány kötelező elemeit, ajánlott
szerkezetét és tartalmi követelményeit pontosan szabályozza a
2014-ben elfogadott Natúrpark koncepció. A natúrparki szakmai háttértanulmánynak
a natúrpark kezdeményezés és a területi adottságok bemutatása
mellett tartalmaznia kell egy fejlesztési koncepciót és a
csatlakozó partnerek szándéknyilatkozatát. A natúrparkot
hivatalosan a csatlakozó szervezetek által létrehozott
„munkaszervezet” képviseli, mely célszerűen egyesület vagy
alapítvány, amelynek minden partnertől együttműködési
nyilatkozatot kell beszereznie. A háttértanulmányt a Földművelésügyi
Minisztérium szakfőosztálya értékeli, és elfogadása után
indulhat meg a hivatalos felterjesztési folyamat. A névhasználati
cím megszerzésének egyik kiemelt szakmai szempontja az erős térségi
partnerség kialakítása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a natúrpark
kezdeményezésben részt vevő szervezetek határozott, világos
fejlesztési célokat fogalmazzanak meg, amelyek összhangban
vannak a nemzeti szintű vidékfejlesztési és természetvédelmi
prioritásokkal.
Mi jellemzi a natúrparki térségeket, s azok finanszírozását?
–A natúrparki fejlesztési koncepció készítését
megalapozó vizsgálatok tapasztalatai szerint a natúrparki térségek
igen változatosak. Különösen nagy jelentőségű a vidékfejlesztési
tevékenység azokban a natúrparkokban, amelyek hazánk kevésbé
fejlett térségében helyezkednek el. A munkanélküliséget
vizsgálva négy natúrparki térség értéke haladja meg az országos
átlagot. A névhasználati címmel rendelkező natúrparkok
finanszírozása jórészt pályázati forrásból történik. A jövőben
szükséges lenne növelni a térségi finanszírozás (tagdíjbevétel
és a natúrparki munkaszervezet saját bevétele) arányát. A
fejlesztési koncepció távlatilag, egy kétlépcsős minősítési
rendszer bevezetésével, a minősített – „natúrparki tájkartás”
– natúrpark cím bevezetésével javasolja az állami finanszírozás
biztosítását.
A natúrparkok mennyire töltenek be jelentős szerepet
az adott térség kulturális hagyományainak, néprajzi értékeinek
megőrzésében?
–A natúrparkok
alapvető feladata és tevékenységi köre a táji örökség,
beleértve a kulturális hagyományok, néprajzi értékek megőrzése.
Térségi szinten mennyire erős a partnerek együttműködése?
–A natúrparkok értelmezésünk szerint olyan táji léptékű,
közösségi alapú kezdeményezések, amelyek a tájban élő
helyiek – legyenek akár magánszemélyek, gazdálkodók, civil
szervezetek, önkormányzatok vagy országos hatáskörű
szervezetek térségi képviselői – közös céljainak megtalálása
és elérése érdekében működnek együtt. Közös feladatuknak
tekintik az érintett tájakhoz, a szülőföldjükhöz való kötődés
erősítését, mindazt az együttműködést, ami jó alapot
biztosíthat a természeti-táji örökség olyan módon történő
hasznosítására, hogy az még az utódok számára is biztosítsa
az egészséges környezetet, az értékekben gazdag, élő és élhető
tájat, a vidéki közösségek megmaradását. A térségi szintű
együttműködés szintje eltérő az egyes natúrparkokban. A
fejlesztési koncepció megfogalmazása szerint a partnerség
„erősödő”, amely kifejezés magában rejti a további fejlődés
lehetőségét, ami meggyőződésünk szerint komoly tartalékot
jelent a hazai natúrparki mozgalom számára.
A natúrparkok operatív feladatellátáshoz elegendő
humánerőforrással rendelkeznek?
–A natúrparki fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok
elérése érdekében komoly fejlesztés szükséges a humánerőforrás
tekintetében. A koncepció készítői reális előrelépési
lehetőséget látnak a térségi partnerség erősítésében, az
egyes natúrparki partnerek alapfeladatainak koordinált végrehajtásában.
Mit jelent a natúrpark brand fogalma, amit ki szeretnének
alakítani?
–A natúrparki mozgalom további fejlődését nagymértékben
segítené a natúrparki név ismertségének növelése, valamint
az, ha a natúrparki partnerekhez minőségi szolgáltatások lennének
társíthatók. Ezt szolgálja a natúrparki brand erősítése,
amire kiemelten a turizmus, rekreáció, mint szakmai pillér
menti tevékenységek terén nyílik lehetőség.
Mi a natúrparkok szakmai tevékenységének négy
alappillére?
–A natúrparkok szakmai tevékenységüket a négypilléres
natúrparki modell mentén végzik, melyek közül az első pillér
a természeti és kulturális örökség megőrzése, melynek célja
a táj gondozása, ápolása, a táj megőrzésre érdemes
karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek,
fajok fennmaradása és a hozzájuk fűződő tudás és ismeret
alkalmazása. A második pillér a környezeti nevelés, szemléletformálás,
amely az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező
látogatók környezeti szemléletének formálására koncentrál
a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések
bemutatásán keresztül. A harmadik pillér a vidékfejlesztés,
mely a helyi közösségek bevonásával a táji adottságokon
alapuló, a táji értékeket megőrző, gyarapító társadalmi-gazdasági
fejlesztések támogatását tűzi ki céljául. A negyedik pillér
a turizmus és rekreáció, amely az érintett táj szépségére,
harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos
értékeire, egyediségére építő és azt fenntartó
turisztikai és rekreációs kínálat bemutatására, fejlesztésére
helyezi a hangsúlyt, a gyógyulást és pihenést elősegítő
termékfejlesztés, a desztináció-építés, a turisztikai
piacra vitel, az együttműködés és a közös értékesítés
eszközeivel.
Nem okoz-e problémát, hogy a különböző tématerületeket,
más-más minisztérium felügyeli?
–A koordinált együttműködést hivatott elősegíteni a
natúrparki koordinációs hálózat létrehozása, amely a
2013-ban megkezdett közös munka folytatását jelenti.
A koncepcióban meghatározott célok és fejlesztési
prioritások elérésével miként változnak meg a hazai natúrparkok
a tervezési időszak végére?
–A natúrparki fejlesztési koncepcióban meghatározott célok
és fejlesztési prioritások megvalósításával reményeink
szerint a natúrparkok a tervezési időszak végére olyan értékőrző
és értékteremtő mintatérségekké válnak, ahol komplex értékszemléleten
alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg, miközben
az élő és élhető natúrparki tájak magas életminőséget
biztosítanak az ott élők számára. Végezetül szeretném felhívni
a Magyar Fórum olvasóinak figyelmét, hogy a natúrparkokkal,
natúrpark alapítással kapcsolatos minden információ, valamint
a Natúrpark Koncepció és a Natúrpark fejlesztési koncepció
dokumentációja megtalálható a www.termeszetvedelem.hu/naturparkok
internetes oldalon.
Medveczky Attila
|
