2016.05.20.
Hol a vízumkényszer
mostanában?
A vízummentesség a kárpátaljai magyar közösség szempontjából
fontos előrelépést jelent
Az
Európai Bizottság már tavaly decemberben megállapította, hogy
Kijev teljesítette az úgynevezett vízumliberalizációs akcióterv
minden előírását, azonban a kormányváltás késleltette némileg
ezt a döntést. A javaslatot az Európai Parlamentnek és a
szakminisztereket tömörítő Tanácsnak kell jóváhagynia. Nem
kell attól tartani, hogy több kárpátaljai magyar ennek hatására
elköltözik szülőföldjéről? Mit kellett az ukrán szerveknek
teljesíteniük ahhoz, hogy az EU eltörölje a vízumkényszert?
–kérdeztük Bocskor Andrea képviselőtől, aki elmondta, hogy
hatékony kisebbségvédelemre nem számíthatunk az Európai Uniótól.
Április
20-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy javasolja az
Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlését.
Mit jelentene a vízummentesség a kárpátaljai magyarság számára?
–Az Európai Bizottság részéről ez egy igen
fontos lépés, mely megnyithatja Európa kapuit az ukrajnai állampolgárok
számára. A kárpátaljai magyar közösség szempontjából is a
vízummentesség az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítése
mellett pozitív hatással lesz a kárpátaljai magyarok tanulmányi
és turisztikai lehetőségeire, anyagi és bürokratikus terheket
vesz le az emberek válláról a folyamat egyszerűsítése miatt.
Mivel a kárpátaljai magyarok számára az anyaország eddig is
sok segítséget nyújtott az ott élő rokonokkal, ismerősökkel
való kapcsolattartásba, például a kishatárforgalmi engedély,
vagy a magyarigazolvány révén, most a vízummentesség további
kárpát-medencei és európai perspektívát tár fel.
Tehát, nem csak az anyaországot ismerhetik meg egyszerűbben,
hanem ez által egész Európát is.
Nem
kell attól tartani, hogy több kárpátaljai magyar ennek hatására
elköltözik szülőföldjéről?
–Nem, ettől szerintem nem kell tartani, mivel a vízumkötelezettség
eltörlése csupán a schengeni turistavízumra vonatkozik majd.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását
követően a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok
rövid idejű, 90 napnál nem hosszabb tartózkodás céljából
utazhatnak majd be a schengeni térségbe vízum nélkül. Minden
egyéb, a munkavállalás engedélyezéséhez, a letelepedéshez
vagy a hosszútávú tartózkodáshoz kapcsolódó vízumok és előírások
továbbra is megmaradnak.
Mit kellett az ukrán szerveknek teljesíteniük ahhoz,
hogy az EU eltörölje a vízumkényszert?
–A vízumkényszer eltörléséhez az ukrán kormánynak a
Vízumliberalizációs Akcióterv (VLAP) 4 pontját kellett teljesíteni:
1. a
dokumentumok biztonsága, a biometrikus útlevelek kibocsájtása
2. egységes határigazgatás, migráció és menekültügy,
3. a
közrend és biztonság szavatolása, 4. külkapcsolatok és
alapvető emberi (szabadság) jogok betartása.
Ukrajnában ezen intézkedéseket volt szükséges beépíteni
a törvényhozói, politikai és intézményrendszerbe, illetve
biztosítani ezek hatékony végrehajtását.
A vízumliberalizáció mennyiben járul hozzá Ukrajna
európai közeledéséhez?
–Az EU-ukrán vízumliberalizációs párbeszéd 2008 októberében
indult el, a mostani javaslat egy nyolc éve tartó folyamat végére
tesz pontot. A javaslat egyfajta európai elismerés az ukrán hatóság
reformok terén tett erőfeszítéseiért, melyek az állampolgárok
szintjén még ugyan pozitív hatásukat nem igazán éreztetik,
de remélhetőleg egy stabilabb politikai környezet hamarosan azt
is eredményezi majd. A vízumkényszer megszüntetése
gyakorlatilag annyit jelent, hogy Ukrajnát azoknak az országoknak
a listájára teszik át, melyek állampolgárai vízum nélkül
utazhatnak be a schengeni övezetbe. Ez pszichológiailag egyfajta
közeledésnek fogható fel Európához, hisz megszűnik egy bürokratikus
akadály, ami azelőtt többeket meggátolt attól, hogy nekivágjanak
egy külföldi útnak.
Elképzelhető,
hogy az EU megköveteli Ukrajnától, hogy kisebbségeit tisztelő
demokratikus jogállammá alakuljon át?
–Az EU a kisebbségvédelmet a tagállamok kompetenciájába
sorolja, ezért a tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékony
kisebbségvédelemre nem számíthatunk az Európai Uniótól. Az
előcsatlakozási tárgyalások szintjén álló országok esetében
előírás, hogy a Koppenhágai kritériumoknak meg kell felelni,
és ebben benne van a kisebbségi közösségek jogainak elismerése
és betartása. Ukrajna sajnos még messze áll ettől a stádiumtól,
így a kisebbségi jogok betartása egyelőre nem kérethető számon
az EU által. Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy az országban
történő kisebbségi jogsérelmekre fontos felhívni az európai
döntéshozók figyelmét, mivel az emberi és szabadságjogok,
illetve a demokratikus elvek védelme kiemelt prioritása az Európai
Uniónak, amire különböző formában reagálni szoktak. Tehát,
mindenképpen várhatjuk, hogy ha nem is megkövetelik, de jó irányba
befolyásolhatják az ukrajnai fejlődés irányát e téren.
A
kisebbségi helyzet Ukrajnában egy rendkívül komplex és összetett
probléma, de az elsődleges gond az, hogy a meglévő törvényeket
nem tartják be. Ukrajnában bár papíron léteznek kisebbségi törvények,
az Alkotmány is rögzíti a kisebbségek jogait, a gyakorlatban
sajnos ezek kevésbé érvényesülnek. Ukrajnában nincs egy
olyan kormányzati szerv, hivatal, amely az országban élő
etnikumok problémáit kezelné. Jelenleg a kisebbségi kérdésekkel
a Kulturális Minisztérium egyik osztálya foglalkozik.
Számos
területen vannak hiányosságok. Az ukrán állam, bár
fenntartja a nemzetiségi iskolákat, de nem finanszírozza pl. a
felsőoktatást, így az egyetlen magyar nyelvű továbbtanulási
lehetőséget a magyar állam által fenntartott II. Rákóczi
Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jelenti.
A magyar diákok nem érettségizhetnek anyanyelvükön,
ami hátrányos a továbbtanulási esélyeik szempontjából.
A
nyelvtörvény kapcsán elmondható, hogy 2014-ben megpróbálták
hatályon kívül helyezni a 2012-ben elfogadott törvényt, de végül
mégsem sikerült, így az állami nyelvpolitika alapjairól
hozott törvény hatályban maradt, máig is érvényes. Ennek
ellenére a gyakorlatban sajnos nem mondható el róla az, hogy
valóban működik. Kárpátalján egyes járásokban mindössze a
kétnyelvű utcanevek szintjén fedezhetjük fel a regionális
nyelvek szabad használatát biztosító törvény megvalósulását,
azonban a hivatalokba, intézményekben továbbra is csak államnyelven
folyik a dokumentáció, sajnos a megfelelő költségvetés is hiányzik
ahhoz, hogy a törvényben előírtakat kivitelezni tudják. Remélem,
hogy az Európai Uniós tagságra való törekvése közelebb
viszi Ukrajnát az európai normákhoz, és az emberi jogok
tiszteletben tartásához és egyszer majd felzárkózik a
demokratikus jogállamok szintjére.
Egyáltalán tud-e az unió hatékony kisebbségvédelmet
alkalmazni?
–Az Európai Unió
(EU) tagállamai az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt
fektettek az Unión belüli politikai együttműködés kiteljesítésére,
ami azonban nem változtatott azon, hogy számos politikailag
fontos, de kényesnek számító kérdésben az Unió képtelennek
mutatkozott az egységes és önálló fellépésre. Ilyen kérdésnek
tekinthető az EU-nak a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi
kisebbségekhez való viszonya is. Az EU kisebbségpolitikai megközelítése
több szempontból is ambivalens: annak ellenére, hogy az Unió,
az Európai Unióról szóló maastricht-i Szerződés (EUSZ)
elfogadása (1992) óta különös figyelmet szentel a kulturális,
nyelvi, regionális sokszínűségben rejlő egység kinyilvánításának,
a gyakorlatban nehéz megítélni, hogy a brüsszeli politikák a
kisebbségeket érintő kérdésekben milyen mértékben érvényesülhetnek
a tagállami politikák mellett. Az Unión belül jelenleg a
kisebbségek nyelvi jogaira (azaz pontosabban a kisebbségi
nyelvekre) vonatkozóan lehet leginkább kedvező intézkedéseket
találni.
Jelenleg milyen helyzet uralkodik Ukrajna keleti
részében?
–A minszki megállapodás tűzszünetre vonatkozó kitételét
a felek nem tartják be, még az ortodox Húsvét alkalmából sem
volt fegyvernyugvás. Április 30-án a legtöbb támadást
Marjinka környékéről jelentették. Az ideiglenesen megszállt
Donyeckből és elővárosaiból a szeparatisták intenzíven lőtték
az ukrán állásokat Avgyijivka, Krasznohorivka és Neveljszke körzetében.
A kézifegyverek és a különböző rendszerű gránátvetők
mellett 82, illetve 120 mm-es aknavetőket is bevetettek az orosz
támogatással harcoló kelet-ukrajnai szeparatisták.
Az
Azovi-tenger partján fekvő Mariupol környékén szintén
regisztráltak olyan eseteket, amikor a minszki egyezményben
tiltott,
120 milliméter
kaliberű aknavetőt is bevetettek a szakadárok. Szóval a teljes
fegyvernyugvásra egyelőre még várnunk kell.
Mi jellemzi a kárpátaljai élet mindennapjait? Az
ottani gazdasági állapotokat?
–Ukrajnában az új kormány hivatalba lépése óta számos
új intézkedés látott napvilágot. Az idei állami költségvetési
törvény rendelkezése alapján a kormány a minimálbért 1450
hrivnyában, a legkisebb nyugdíj összegét 1130 hrivnyában állapította
meg, miközben május 1-jétől nagymértékű rezsiemelés lépett
életbe. Az ukrán kormány piaci szintre, azaz nagyjából a duplájára
emelte a gáz fogyasztói árát. A gáz ára egységesen – a különböző
tarifákkal és áfával együtt – ezer köbméterenként 6879
hrivnyára nőtt a lakossági fogyasztók számára. A gázár
emelésével együtt a távhőszolgáltatás díja is emelkedett,
gigakalóriánkénti 652 hrivnyáról 1041 hrivnyára. A lakossági
áram fogyasztói ára legutóbb március 1-jétől emelkedett a
korábbihoz képest 25 százalékkal.
Ezek a közműdíj-emelések igen jelentősek a nyugdíjak
és a bérek emelkedéséhez viszonyítva, ami nagyon elkeseríti
a kárpátaljai magyarságot. Ebben a helyzetben a megélhetés és
a jövőbeli kilátások is nagyon borúsak, a reális megélhetést
biztosító munkalehetőség nagyon kevés. Emiatt még mindig
nagy szüksége van a kárpátaljai magyar közösségnek az
anyaország hathatós támogatására, és minden olyan befektetési,
munkahelyteremtési és fejlesztési programra, amely kiutat ad a
helyzetből.
A tavaly
megalakult Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
mennyiben könnyítette meg a kárpátaljai magyarság helyzetét?
–A Tisza ETT az első olyan határokon átívelő társulás
az Európai Unió történetében is, mely egy EU-s ország,
Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéje és egy azon kívüli
ország, Ukrajna, Kárpátalja megyéje közötti együttműködés
révén jött létre. Az ETT átalakításokra törekszik a két
megye társadalmi és gazdasági életének valamennyi területén.
A Tisza ETT legnagyobb előnye, hogy közös tervezésű, határon-átnyúló
hatású nemzetközi projektek végrehajtását teszi lehetővé,
amelynek a térség szempontjából kiemelt jelentősége lesz. Számos
megoldandó feladat van: a közös árvízvédelem, a kárpátaljai
szennyvíztisztító telepek felújítása, vagy akár a közlekedés,
a turizmus és a gazdasági kapcsolatok elmélyítése miatt
megvalósuló infrastrukturális fejlesztések megvalósítása
(mint például a Beregszászt elkerülő út, vagy új határátkelők
nyitása). Kárpátalja vonatkozásában a Társulás adta lehetőségekkel
orvosolni lehetne például: a szennyvíztisztítók megújítását,
az aknaszlatinai sóbánya által kialakult ökológiai katasztrófa
következményeinek orvoslását, a szemétfeldolgozást vagy akár
a tuberkulózist elleni harcot is. Ezeknek az elképzeléseknek a
megvalósításában Kárpátalja számára fontos Magyarország
tapasztalata. A beruházásokat
társfinanszírozással, illetve az Európai Unió kohéziós,
regionális, szociális, valamint szomszédsági alapjának támogatásával
tervezik megvalósítani. Tehát a jövőre nézve nagyon fontos a
Tisza ETT megalakulása, a tevékenységének kézzel fogható
eredményei hosszas, kitartó munkával lesznek érezhetőek. A várható
gyakorlati előnyökön túl a Társulás neve is szimbolikus üzenetet
hordoz, hisz a Tisza éltető és összekötő kapocs, mely nem
ismer határokat, bőséget és megélhetést biztosít.
Medveczky Attila
|