vissza a főoldalra

 2016.05.20. 

Märle Tamás: Európa előtt egy lépéssel

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – szól majd a kérdés egy szeptember végi vagy október eleji vasárnapon, amire a válaszunk csak így szólhat: NEM! NEM! SOHA! A kormány által kezdeményezett betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást a keddi napon rendelte el az országgyűlés. Magyarország ismét Európa előtt jár egy lépéssel.

2015 januárjában, a párizsi mészárlás után Orbán Viktor elsőként ismerte fel a bevándorlás veszélyét és mondta ki mindannyiunk helyett: Magyarországot meg akarjuk tartani magyar országnak. Európa betegebbik fele nyomban kijátszotta az antiszemita kártyát, a többiek pedig azóta is ilyen miniszterelnökről álmodnak. Nem véletlen, ami Ausztriában lejátszódott az utóbbi hetekben-hónapokban.

Tavasszal azután megjelentek a kormány plakátjai – figyelmeztetve a beözönlőket –, Magyarországon elsőbbséget élvez a magyar kultúra, a magyarok megélhetése és a magyar törvényeket kell betartani. Az ezt megelőző hónapok több kormányzati döntése nagy nemtetszést váltott ki itthon, javarészt Soros György és André Goodfriend munkálkodásának hála. Így a legtöbben, bár egyetértettünk a plakátok tartalmával, de ott motoszkált bennünk, vajon nem a népszerűségét akarja-e növelni a kabinet a plakátokkal. Aztán, amikor láttam a Keleti pályaudvarnál tanyázó színes bőrű fiatalembereket, eloszlott minden kétségem. De nemcsak bennem, az ország épeszűbb fele már alig várta, hogy megépüljön a déli határon végighúzódó kerítés.

Ahogy erősödött a liberális világ károgása, úgy fogytak el a migránsok a déli határnál, majd szép lassan kerítést emelt Szlovénia, Macedónia, de a korábban – abszurd módon – leghangosabban nácizó osztrákok is, akik ma már a Brenner-hágót is eltorlaszolnák az olaszok legnagyobb félelmére.

A határzár ellenére tudni lehetett, hogy Brüsszel valamilyen úton-módon rá akarja erőltetni a tagállamokra a kvótarendszert, ezért a kormány aláírásgyűjtésbe kezdett. Jó páran ezt is teljesen feleslegesnek tartották a kerítés fölhúzása után.

Aztán télen több mint két millióan aláírtuk a betelepítési kvóta elleni petíciót, Brüsszelben pedig megállapodtak: senki sem köteles migránsokat befogadni. A kormány viszont azt mondta, népszavazást kezdeményez, amit túlzásnak érezhettünk a brüsszeli döntés és az aláírásgyűjtés ismeretében. Egészen a múlt hétig, amikor hidegzuhanyként érte az Európai Bizottság javaslata Közép-Kelet-Európát: aki nem hajlandó befogadni a migránsokat, az bevándorlónként fizessen 250 ezer eurót(!) egy bizonyos szolidaritási alapba. Azt hiszem ez minden kételyt eloszlatott a referendum szükségességét illetően. Brüsszel és Berlin mindent meg fog tenni, hogy ránk erőltesse a „selejtet”, azokat, akikre nem tart igényt.

Az idegen érdekek kiszolgálói ellen eddig minden csatát megnyertünk, de a háborúnak még messze nincs vége. Egy percre sem fáradhatunk el, azon a bizonyos őszi vasárnapon mindnyájunknak el kell menni, ha akarunk még magyar szabadságot és magyar hazát.