vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.20. 

Ortodox vagy unortodox

A kettős mérce

Az állam a kilencvenes években nemcsak a kereskedelmi bankokat, hanem a jegybankot is kénytelen volt támogatni (jegybank-konszolidáció). Az a kérdés, hogy végső soron hová áramlott az a pénzmennyiség, amely az egyre növekvő kamatterhek következtében az államtól került a jegybankhoz. Az 1997 eleji adósságcsere során a költségvetés 1950 milliárd forintnyi devizaadósságot vett át a Magyar Nemzeti Banktól. Cserébe lejártnak tekintették az MNB-nél vezetett, akkorra már 1563 milliárd forintra duzzadt adósságot. A többi becserélt adósság 186 milliárd forintnyi volt.

A jegybank 1996-ban cca 70 milliárd forint költségvetési támogatással bírt létezni, 1997-ben is még 30 milliárdos költségvetési apanázsra szorult.

1993-ban az Antall kormány idején például a hitelintézetek és a vállalati szektor együttes nettó külföldi adósságai még csak másfél milliárd dollárt tettek ki, Hornék alatt (1997-re) viszont ez az összeg már csaknem ötmilliárdra emelkedett.

1998-ban kormányváltás volt. Mi azóta sem tudtuk meg, hogy milyen összefüggés lehetett a bécsi bank (CW bank) hiánya és az adósságcseréből származó veszteség között. Nem lehet, hogy azért nincsen annyi pénz az oktatásra, egészségügyre, vidékfejlesztésre, mint amennyit szeretnének, mert túl sok ilyen ügylete volt az MNB-nek, miközben a függetlenségét hangoztatta, s mindig az állam viselte helyette a felelősséget? Nem tisztázódott az akkori MNB vezetés szerepe az ügyben.

Talán 1998-ban ezzel összefüggésben Domokos László, a Fidesz gazdasági kabinetjének irányítója Világgazdaságnak azt mondta: „Egy lehetséges kiút a felelősök önkéntes felállása”. E szavakat a Der Standard osztrák napilap kb. a következőképpen aposztrofálta: „Mindez a Surányi György MNB-elnök elleni fejvadászat nyitánya, mert lemondásra akarják kényszeríteni. A külföldi beruházók pedig csak Surányiban látnak garanciát a jegybank függetlenségére.

2002 és 2010 között a liberálbal ortodox pénzügyi és gazdaságpolitikája az ország totális csődjét „eredményezte”. Most az unortodox jegybanki politika számszaki adatai az MNB nyereséges tevékenységéről szólnak. Igaz ez nem nyerte el a tetszését maradéktalanul a külföldi beruházóknak, legalábbis nem olvastunk róla. Mi az oka a kettős mércének?

 

czyla