vissza a főoldalra

 2016.05.20. 

Csorja Gergely: Konduljanak meg a vészharangok

Mindösszesen 90 ezer első osztályos gyermek kezdi meg az iskolát ősszel. Nem Budapesten, nem valamelyik megyében, hanem az egész országban. Összehasonlításul tavaly több mint 77 ezer fiatal érettségizett és 53 ezren jutottak be főiskolára vagy egyetemre. Képzeljük el, hogy amikor a most iskolakezdők 18 évesek lesznek, akkor a 90 ezerből hányan érettségiznek. Legyünk optimisták és tételezzük fel, hogy 12 év múlva a köznevelési adatok javulnak és az iskolások fele eljut az érettségiig (ma átlagosan a harmada, negyede). Akkor is mindössze nagyjából 45 ezer fiatal érettségizik és feltehetőleg kevesebb, mint 30 ezer jut be a felsőoktatásba.

Feltehetőleg 30-40 teljes képzetlen szakmunkás kerül ki közülük, és 30-40 ezer szakiskolás vagy egyéb képzettségű ember. Megdöbbentő számok.

Kik dolgoznak majd a most tervezett iparban? Kik üzemeltetik, majd az újraálmodott magyar gazdaságot? Kik serénykednek a szolgáltatóiparban, és honnan lesznek orvosok és ápolók az egészségügyben?

Mindez felvett sok más kérdést?

Ilyen körülmények között megengedhetjük-e magunknak, hogy munkaképes emberek 65 éves korukban nyugdíjba menjenek. Megengedhetjük-e magunknak, hogy a képzetlen, mélyszegénységben élő réteg foglalkoztatását nem oldjuk meg, nem visszük el őket dolgozni? Megengedhetjük-e magunknak, hogy továbbra is megtérülési szempontok alapján gazdálkodjanak önkormányzatok és állami intézmények? Megengedhetjük-e magunknak, hogy valami ködös és a valóságban alig létező általános műveltséget hajszoló oktatási rendszerben még annak a kevés tanulónak sem adunk használható, valós tudást? Megengedhetjük-e magunknak, hogy az államigazgatásban és kapcsolt részeiben, ideértve az önkormányzatokat, állami vállalatokat és a többit százezrek tökéletesen értelmetlen tevékenységekkel foglalkozzanak? Megengedhetjük-e magunkat, hogy azt a kevés alkotni, vállalkozni, újat építeni képes embert is megbéklyózzuk idiótábbnál idiótább szabályokkal, előírásokkal, rendszerekkel, kötelező adatszolgáltatásokkal, pályázati rendszerekkel és a többi pótcselekvéssel.

Nagy a baj. Magyarország a megszűnés felé halad.