|
 2016.05.20.
Önkéntesség,
közösségépítés
Határon túli magyar civil szervezeteket is segítünk
A civil szektor
nélkülözhetetlen szerepet tölt be a különböző lakossági
csoportok közösségének formálásában, a társadalmi
szolidaritás megerősítésében. Fülöp Attila civil társadalmi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerkesztőségünk
megkeresésére elmondta: a magyarságtudat és a honismeret
szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat
alakuljon ki a hazai és a határon túli civil szervezetek között.
Helyettes államtitkár úr nemrég Borsod, Nógrád
és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott el, s a civil
szervezetek támogatásáról, azok közösségépítő munkájáról
beszélt. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak?
–Amit említett, az
az országjárás utolsó része. A látogatásoknak kettős a célja.
Közel 60 ezer bejegyzett civil szervezet van az országban, ennek
fele, harmada működik tényelegesen. Az ő valós tevékenységüket,
megsegítésük lehetőségét a terepen igazán jó megismerni.
Mindegyik megyében működik Civil Információs Centrum (CIC),
melyeket az állam támogat. A CIC-ek alapítványok vagy egyesületek,
amelyek nyilvános pályázaton nyerték el egy évre ezt a címet,
működésükkel a megyei civil szervezeteknek segítenek. A másik
cél az információgyűjtés, hiszen ők tudják összegyűjteni
az egyesületek, alapítványok javaslatait, kérdéseit. Mi pedig
arról tájékoztatjuk őket, hogy az adott megyében mely
szervezetek nyertek a Nemzeti Együttműködési Alap idei pályázatán.
A passzív szervezetekre
vonatkozik-e valamilyen jogszabály?
–A jogszabály kimondja, hogy a működő civil
szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat. Amikor
egy egyesület, vagy alapítvány megszűnik, az nem minden
esetben jelenti azt, hogy a bíróság törli őket. Ezért is
magasabb a bejegyzett szervezetek száma az aktívaknál. 2017 ebből
a szempontból választóvonal lesz, hiszen az új Polgári Törvénykönyv
(Ptk.) rendelkezése szerint első körben 2016. március 15-éig
kellett volna minden civil szervezet létesítő okiratát módosítani,
de a határidőt kitolták 2017. március 15-éig. Az a szervezet,
amely addig nem módosítja a létesítő okiratát, kikerül a
nyilvántartásból.
Miért szereti jobban használni a civil szervezetek
elnevezés helyett, az önkéntes polgári kezdeményezések
kifejezést?
–Amikor civil szervezetekről, vagy civil társadalomról
beszélünk, akkor ezek sokak számára nehezen beazonosítható
fogalmak. Sokszor a maradékelv alapján azonosítják be ezeket a
szervezeteket. Ha a nagy rendszereket nézzük, mint a kormányzatot,
az önkormányzatokat, a gazdasági szervezeteket, azokról szinte
mindenkinek van információja. A civil szerveződésről tudják,
hogy nem kormányzati, és nem gazdasági szerv. Ugyanakkor
fontos, hogy minden civil szerveződés, egyesülés az ország történelméből
gyökeredzik. Magyarországon az ilyen szerveződések a
reformkorban jöttek létre először, ekkor indultak el azok az
egyesületek, egyletek, melyek önkéntesen saját vagyonukból,
saját idejükből áldoztak egy bizonyos cél érdekében. Tehát
akkor is, ma is az önkéntességen van a hangsúly, nem a
munkaviszonyon. Jelenleg a civil szervezetek tevékenységében összesen
130 ezer foglalkoztatott és 500 ezer önkéntes vesz részt, ami
azt jelenti, hogy megyénként 1 foglalkoztatottra 4 önkéntes
jut. Az önkéntesség mellett a civil szervezetek leglényegesebb
tulajdonsága a közösségépítés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
fogalmazta meg találóan az egyik városvezető, hogy az a település
működik jobban, ahol több civil szervezet tevékenykedik. A
civil szervezetek tehát azért jöttek létre, hogy egy adott
településrész lakóit, az időseket, a fiatalokat, a rászorulókat
közösségbe szervezze, és úgy nyújtson segítséget.
Miként kapcsolódik a kulturális
közfoglalkoztatás a civil szervezetek támogatásához?
–A kulturális közfoglalkoztatás egyik ága kötődik a
civil szervezetekhez. A közfoglalkoztatás azon részéről van
szó, melyben magasabb képzettségű egyének dolgoznak a kulturális
intézményekben. De nem mindig nagy állami intézményekhez kerül
a közfoglalkoztatott, hanem civil szervezetekhez is. Ezért kértük
a Civil Információs Központokat, amelyek ismerik a megyei civil
szervezeteket, s tudják, kik lehetnek jó gazdái a közfoglalkoztatásnak,
hogy segítsék ezt a folyamatot. Reméljük, ahogy tavaly, idén
is ezres nagyságrendben kerülnek kulturális közfoglalkoztatottak
a civil szervezetekhez.
Kulturális, szabadidős tevékenységeket
végez inkább a civil szféra, vagy szociális területen aktívak
a szervezetek?
–A statisztika szerint a szervezetek 50%-a kulturális,
szabadidős vagy sporteseményeket szervez – ez tehát a közösségépítés
– 15%-uk foglalkozik oktatással, 10% szociális területen működik,
ennél kisebb az arány például a településfejlesztéssel
foglalkozóknál, az önkéntes polgárőr szervezeteknél, a jogvédő
egyesületek pedig az 1%-ot sem teszik ki.
Mi a tavaly próbajelleggel elindult határon túli tevékenység
lényege?
–Az volt a kérésünk, hogy a határ menti megyék
Civil Információs Központjai találjanak egy külhoni társszervezetet,
s próbáljanak meg számukra segítséget nyújtani az ottani
civil szervezeti élet megerősítési érdekében. A határon túli
szervezet tartja meg a kinti rendezvényeket, de a lényeg, hogy
minél több együttműködés jöjjön létre. A magyarságtudat
és a honismeret szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy élő
kapcsolat alakuljon ki a hazai és a határon túli civil
szervezetek között.
Idén mekkora összeggel támogatja a kormány a hazai civil
szervezeteket?
–Közel 5 milliárd forintos keret áll
rendelkezésre a Nemzeti Együttműködési Alapban a civil
szervezetek számára. Ennek a támogatásnak a lényege, hogy a
kisebb szervezetek lehetőleg minél nagyobb számban kapjanak működésükhöz,
programjaik megvalósításához forrásokat. Kiemelendő, hogy a
civil szervezetek számos csatornán keresztül jutnak állami támogatáshoz.
Gondoljunk az EU-s pályázatokra, ahol az az alapítvány,
amelyik adott esetben szociális területen tevékenykedik, normatívában
részesül. Így a civil szervezetek számára elérhető források
összességében 100 milliárd forintot meghaladó összeget
tesznek ki.
Medveczky
Attila
|
