vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.20. 

A Dél-Alföld első számú turisztikai központja

A város összefogott a gazdákkal a külterületek gondozásáért

Hogyan őrizheti meg Gyula a jelenlegi idegenforgalmi pozícióit, és hogyan növelhetné ezeket? Milyen fejlesztésekkel lehet a vendéget megnyerni és megtartani? Ezekre a kérdésekre ad választ Görgényi Ernő polgármester, aki a Gyulai Virágok Fesztiváljáról, a felújított Almásy-kastélyról és a mezőgazdaság támogatásáról is tájékoztatta olvasóinkat.

 Május 13. és 15. között rendezik meg a Gyulai Virágok Fesztiválját. Miért döntöttek úgy, hogy bővítik az eddigi egynapos rendezvényt?

 – A Gyulai Virágok Vasárnapját 2001-ben szervezték meg először, ennek az egynapos rendezvénynek az volt a célja és küldetése, hogy erősítse a virágosítási kultúrát, s ezzel összefüggésben jelenjenek meg az egész régióból a virág-és dísznövényárusok és a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó más szolgáltatók. Ezenkívül programokkal teli fieszta, tavasz-ünnep volt. A turizmusnak nagyon fontos vonzerőt biztosítanak nemcsak a gyulai állandó attrakciók, hanem azok a fesztiváljellegű rendezvények is, amik színes, értékes programokat kínálnak a hozzánk látogatóknak. A Gyulai Virágok Vasárnapja sikerén felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy háromnapossá bővítjük a rendezvényt, a város adottságainak figyelembevételével. Hiszen Gyula a virágosítás és a környezettudatos városfejlesztés terén olyan eredményekkel büszkélkedhet, amivel nem sok hazai település, hiszen két alkalommal is megnyertük a Virágos Magyarországért versenyt, így kétszer képviseltük hazánkat az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében, ahol 2008-ban ezüst, 2014-ben arany minősítést szereztünk. Ezzel nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű nyugat-európai városokkal egyező színvonalúnak értékeltek bennünket, ami nagy elismerést jelent számunkra, akik a kelet-magyarországi régióban élünk. A fesztivál május 13-án konferenciával indul, neves szakmai előadók részvételével. A konferencia témája, hogy a megváltozott klímában a zöldfelület kezelés- és fejlesztés terén milyen megoldásokkal élhetünk. A szakemberek arra keresik a választ, hogy ebben a helyzetben mely növények életképesek. Hiszen nem elég a virágültetés, hanem arra is ügyelni kell, hogy a kialakított zöldfelületek költséghatékonyak legyenek, és hosszú távon jól viseljék az elültetett növények a városi környezet sajátosságait. Szombaton zenés programokra kerül sor, s az Ízek, illatok utcája is megnyitja kapuit, ahol gyulai gasztronómiai és kézműves termékeket kóstolhatnak és vásárolhatnak a látogatók. A fesztiválhoz csatlakozó éttermek olyan ételeket kínálnak, melyekben díszítéskén, vagy az étel részeként valamilyen fajta ehető virágot használnak. A harmadik nap tartjuk a virágvásárt, s szórakozó programokat is szervezünk. Így három tartalmas napot tölthetnek el a hozzánk látogató vendégek.

 Többen fölvetik, hogy miért költ egy település szépészeti fejlesztésekre akkor, amikor nincs mindenkinek munkahelye. Mi erre a válasza?

 –Ez egy tipikus demagóg megközelítés, ugyanis a két dolog ebben a formában nem függ össze. Egy város vezetésének a célja, hogy a település élhető legyen, aminek természetesen egyik összetevője a megfelelő munkahelyek biztosítása, de emellett nagyon sok más is. Így az, hogy milyen szép és rendezett a környezetünk. Nem csupán esztétikai megfontolásokról van szó, hiszen nagyon fontos, hogy megfelelő legyen a város klímája, ez pedig függ a zöldfelületek kialakításától, kezelésétől. Abban a városban, ahol parkok vannak, ahol megfelelő a zöldterület nagysága, sokkal kedvezőbb a klíma, és ezért ott sokkal jobb élni. Az sem mindegy, hogy egy gyermek számára más felnőni zöld környezetben, mint betondzsungelben. Ezért a zöldítésnek komoly társadalmi összefüggései is vannak. A virágosításnak egy olyan turisztikai központban, mint amilyen Gyula, pénzben is kifejezhető gazdasági jelentősége van. Városunk a Dél-Alföld első számú turisztikai központja, az első negyedévben a szallas.hu adatai szerint a belföldi turizmus kategóriájában Gyula lett a harmadik legnépszerűbb turisztikai célpont. A gazdasági válság végétől évről-évre nő a vendégéjszakák száma. 2015-ben 7%-os volt a növekedés. Az önkormányzat tulajdonában álló Gyulai Várfürdő évente növeli a látogatószámot, tehát nyereséges vállalkozás. Az idei első negyedévben is jelentősen nőtt a turisták száma. Mivel egyre több a vendég, egyre több a bevétele a turisztikai szolgáltatásokból élőknek, tehát ez az ágazat munkahelyet és megélhetést biztosít. A városban új szálláshelyek épülnek, és a vendéglátás is fejlődik; egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokkal várjuk a hozzánk látogatókat. Stratégiai célunk a minőségi szolgáltatás. Hiszen kisvárosként mennyiségben nem tudunk versenyezni. Az pedig egyértelmű, hogy minden turisztikai központnak szépíteni kell köztereit, ezért érdemes forrásokat fordítanunk közterületeink fejlesztésére, ápolására.

 Nemrég hozták létre a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot. Ez is a turisztika része?

 –Természetesen, hiszen az örökségturizmus jelentős vonzerővel bír. Gyula egy komplex turisztikai attrakció, azaz nemcsak egy szolgáltatással, rendezvénnyel várjuk az idelátogatókat. Gyula nem csupán egy fürdőhely, hanem olyan turisztikai célpont, ahol a gyógyfürdő, az élményfürdő mellett megtalálhatók olyan kulturális attrakciók, amik a kikapcsolódást szolgálják. A gyulai turizmus harmadik pillére a gasztronómia; a gyulai kolbász, csokoládé, pálinka népszerű termékek. Az örökségturizmus területén eddig a Gyulai vár volt a leghíresebb attrakciónk, mostantól ebben „társa” a Várkertben található Almásy-kastély. Nem újabb vidéki kastélymúzeumot nyitottunk meg, hanem egy olyan nyugat-európai trendeknek megfelelően kialakított látogatóközpontot, amely élmények sorozatán keresztül, modern eszközökkel adja át a látogatóknak azokat az ismereteket, amelyekből megtudhatják, hogy milyen volt az élet a XIX. században egy alföldi kastélyban. Nem csak az arisztokrácia világát, hanem a személyzet, a cselédség életét is bemutatjuk; hogyan végezték munkájukat, mivel pucolták az evőeszközöket, milyen alapanyagokból főzött a szakácsnő, mi volt a komorna feladata. Ezeket az információkat a vendégek visszajelzései szerint kifejezetten érdekes módon adjuk át. Ezért bár a kastély csak másfél hónapja működik, de már majdnem 10 ezren látogatták.

 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a turizmuson kívül a mezőgazdaságot is fejleszteni kívánja. Többen dolgoznak már az agráriumban?

 –Gazdaságfejlesztési stratégiánkban az agrárium támogatása szerepel, mert a mezőgazdaságot a gazdák működtetik, tehát ez az ágazat a magánszektorba tartozik, s a mi feladatunk, hogy megfelelő fejlesztésekkel támogassuk munkájukat. Így például fontosak számunkra a külterületek. Gyula Magyarország 15. legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező települése, kiterjedt dűlőút-hálózattal. S ennek a karbantartása olyan jelentős feladat, amit csak a gazdákkal együttműködve tudunk megoldani. Ezért közös egyesületet hoztunk létre, amely önkormányzati támogatásból működik, és a gazdák is részt vesznek benne – munkával, vagy adott esetben anyaggal segítve a tevékenységet. Így közösen fejlesztjük az úthálózatot. A tanyafejlesztési programba is beadjuk a pályázatunkat, s a legutóbbi nyertes pályázat segítségével olyan külterületi tanyaingatlanokat tudunk ellátni napelemmel, melyek távol esnek a kiépített villamoshálózattól. Olyan GPS-rendszer kialakítására is nyertünk pályázatot, amellyel biztonságosabbá tehetjük a tanyavilágot. A mentők, tűzoltók, rendőrség számára hozzáférhető rendszerben nemcsak az útvonalak találhatók meg, hanem az utak állaga, s egészen pontos adatok az egyes tanyákkal kapcsolatban. Emellett ami nagyon fontos számunkra, és összefügg a mezőgazdasággal, az az élelmiszeripar. A Gyulahús Kft. a gyulai húsipari újjászervezését követően, 2013-tól 100%-os önkormányzati tulajdonban van, előtte több mint egy évtizedig veszteségesen működött, három éve viszont nyereséges. 2015-ben félmillárd forintot is meghaladta az adózás utáni nyeresége. A nyereséget a cégnél hagyjuk, nem fizet a cég osztalékot az önkormányzatnak, hanem eredménytartalékba helyezzük, és a fejlesztésekre fordítjuk. A vállalat jövőjének biztosítására folyamatos fejlesztések szükségesek.

 Mire pályázik a város a mostani EU-s fejlesztési ciklusban?

 –Ebben az uniós fejlesztési ciklusban is olyan beruházásokra kívánunk pályázni, amik vagy csökkentik a város üzemeltetésének költségeit, ide tartoznak az energetikai fejlesztések, vagy amik növelik a város bevételtermelő képességét. Tehát fenntartható fejlesztésekre pályázunk. Így bármely épület felújítására pályázunk, mindig kiemelt szempont az energetikai korszerűsítés, és a munkahelyteremtést is segíteni kívánjuk. Segíteni, hiszen a munkahelyteremtés nem a közszféra feladata. A közszolgáltatások területén csak a szükséges munkahelyek betöltése szükséges, az igazán értékes munkahelyeket a vállalkozói szféra teremti meg. Ezért nekünk a vállalkozások számára kell megteremetni a megfelelő lehetőségeket. Így a turizmus fejlesztésére és az ipari fejlesztések támogatására akarunk pályázni.

 

Medveczky Attila