|
 2016.05.20.
A Dél-Alföld
első számú turisztikai központja
A város összefogott a gazdákkal a külterületek gondozásáért
Hogyan őrizheti
meg Gyula a jelenlegi idegenforgalmi pozícióit, és hogyan növelhetné
ezeket? Milyen fejlesztésekkel lehet a vendéget megnyerni és
megtartani? Ezekre a kérdésekre ad választ Görgényi Ernő
polgármester, aki a Gyulai Virágok Fesztiváljáról, a felújított
Almásy-kastélyról és a mezőgazdaság támogatásáról is tájékoztatta
olvasóinkat.
Május 13. és 15. között rendezik meg a Gyulai Virágok
Fesztiválját. Miért döntöttek úgy, hogy bővítik az eddigi
egynapos rendezvényt?
– A Gyulai Virágok Vasárnapját 2001-ben szervezték meg
először, ennek az egynapos rendezvénynek az volt a célja és küldetése,
hogy erősítse a virágosítási kultúrát, s ezzel összefüggésben
jelenjenek meg az egész régióból a virág-és dísznövényárusok
és a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó más szolgáltatók.
Ezenkívül programokkal teli fieszta, tavasz-ünnep volt. A
turizmusnak nagyon fontos vonzerőt biztosítanak nemcsak a gyulai
állandó attrakciók, hanem azok a fesztiváljellegű rendezvények
is, amik színes, értékes programokat kínálnak a hozzánk látogatóknak.
A Gyulai Virágok Vasárnapja sikerén
felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy háromnapossá bővítjük a
rendezvényt, a város adottságainak figyelembevételével.
Hiszen Gyula a virágosítás és a környezettudatos városfejlesztés
terén olyan eredményekkel büszkélkedhet, amivel nem sok hazai
település, hiszen két alkalommal is megnyertük a Virágos
Magyarországért versenyt, így kétszer képviseltük hazánkat
az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében, ahol
2008-ban ezüst, 2014-ben arany minősítést szereztünk. Ezzel nálunk
szerencsésebb történelmi fejlődésű nyugat-európai városokkal
egyező színvonalúnak értékeltek bennünket, ami nagy elismerést
jelent számunkra, akik a kelet-magyarországi régióban élünk.
A fesztivál május 13-án konferenciával indul, neves szakmai előadók
részvételével. A konferencia témája, hogy a megváltozott klímában
a zöldfelület kezelés- és fejlesztés terén milyen megoldásokkal
élhetünk. A szakemberek arra keresik a választ, hogy ebben a
helyzetben mely növények életképesek. Hiszen nem elég a virágültetés,
hanem arra is ügyelni kell, hogy a kialakított zöldfelületek költséghatékonyak
legyenek, és hosszú távon jól viseljék az elültetett növények
a városi környezet sajátosságait. Szombaton zenés programokra
kerül sor, s az Ízek, illatok utcája is megnyitja kapuit, ahol
gyulai gasztronómiai és kézműves termékeket kóstolhatnak és
vásárolhatnak a látogatók. A fesztiválhoz csatlakozó éttermek
olyan ételeket kínálnak, melyekben díszítéskén, vagy az étel
részeként valamilyen fajta ehető virágot használnak. A
harmadik nap tartjuk a virágvásárt, s szórakozó programokat
is szervezünk. Így három tartalmas napot tölthetnek el
a hozzánk látogató vendégek.
Többen fölvetik, hogy miért költ egy település
szépészeti fejlesztésekre akkor, amikor nincs mindenkinek
munkahelye. Mi erre a válasza?
–Ez egy tipikus demagóg megközelítés, ugyanis a két
dolog ebben a formában nem függ össze. Egy város vezetésének
a célja, hogy a település élhető legyen, aminek természetesen
egyik összetevője a megfelelő munkahelyek biztosítása, de
emellett nagyon sok más is. Így az, hogy milyen szép és
rendezett a környezetünk. Nem csupán esztétikai megfontolásokról
van szó, hiszen nagyon fontos, hogy megfelelő legyen a város klímája,
ez pedig függ a zöldfelületek kialakításától, kezelésétől.
Abban a városban, ahol parkok vannak, ahol megfelelő a zöldterület
nagysága, sokkal kedvezőbb a klíma, és ezért ott sokkal jobb
élni. Az sem mindegy, hogy egy gyermek számára más felnőni zöld
környezetben, mint betondzsungelben. Ezért a zöldítésnek
komoly társadalmi összefüggései is vannak. A virágosításnak
egy olyan turisztikai központban, mint amilyen Gyula, pénzben is
kifejezhető gazdasági jelentősége van. Városunk a Dél-Alföld
első számú turisztikai központja, az első negyedévben a
szallas.hu adatai szerint a belföldi turizmus kategóriájában
Gyula lett a harmadik legnépszerűbb turisztikai célpont. A
gazdasági válság végétől évről-évre nő a vendégéjszakák
száma. 2015-ben 7%-os volt a növekedés. Az önkormányzat
tulajdonában álló Gyulai Várfürdő évente növeli a látogatószámot,
tehát nyereséges vállalkozás. Az idei első negyedévben is
jelentősen nőtt a turisták száma. Mivel egyre több a vendég,
egyre több a bevétele a turisztikai szolgáltatásokból élőknek,
tehát ez az ágazat munkahelyet és megélhetést biztosít. A városban
új szálláshelyek épülnek, és a vendéglátás is fejlődik;
egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokkal várjuk a hozzánk
látogatókat. Stratégiai célunk a minőségi szolgáltatás.
Hiszen kisvárosként mennyiségben nem tudunk versenyezni. Az
pedig egyértelmű, hogy minden turisztikai központnak szépíteni
kell köztereit, ezért érdemes forrásokat fordítanunk közterületeink
fejlesztésére, ápolására.
Nemrég hozták létre a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot.
Ez is a turisztika része?
–Természetesen, hiszen az örökségturizmus jelentős
vonzerővel bír. Gyula egy komplex turisztikai attrakció, azaz
nemcsak egy szolgáltatással, rendezvénnyel várjuk az idelátogatókat.
Gyula nem csupán egy fürdőhely, hanem olyan turisztikai célpont,
ahol a gyógyfürdő, az élményfürdő mellett megtalálhatók
olyan kulturális attrakciók, amik a kikapcsolódást szolgálják.
A gyulai turizmus harmadik pillére a gasztronómia; a gyulai kolbász,
csokoládé, pálinka népszerű termékek. Az örökségturizmus
területén eddig a Gyulai vár volt a leghíresebb attrakciónk,
mostantól ebben „társa” a Várkertben található Almásy-kastély.
Nem újabb vidéki kastélymúzeumot nyitottunk meg, hanem egy
olyan nyugat-európai trendeknek megfelelően kialakított látogatóközpontot,
amely élmények sorozatán keresztül, modern eszközökkel adja
át a látogatóknak azokat az ismereteket, amelyekből megtudhatják,
hogy milyen volt az élet a XIX. században egy alföldi kastélyban.
Nem csak az arisztokrácia világát, hanem a személyzet, a cselédség
életét is bemutatjuk; hogyan végezték munkájukat, mivel
pucolták az evőeszközöket, milyen alapanyagokból főzött a
szakácsnő, mi volt a komorna feladata. Ezeket az információkat
a vendégek visszajelzései szerint kifejezetten érdekes módon
adjuk át. Ezért bár a kastély csak másfél hónapja működik,
de már majdnem 10 ezren látogatták.
2014-ben azt nyilatkozta, hogy a turizmuson kívül a mezőgazdaságot
is fejleszteni kívánja. Többen dolgoznak már az agráriumban?
–Gazdaságfejlesztési stratégiánkban az agrárium támogatása
szerepel, mert a mezőgazdaságot a gazdák működtetik, tehát
ez az ágazat a magánszektorba tartozik, s a mi feladatunk, hogy
megfelelő fejlesztésekkel támogassuk munkájukat. Így például
fontosak számunkra a külterületek. Gyula Magyarország 15.
legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező települése,
kiterjedt dűlőút-hálózattal. S ennek a karbantartása olyan
jelentős feladat, amit csak a gazdákkal együttműködve tudunk
megoldani. Ezért közös egyesületet hoztunk létre, amely önkormányzati
támogatásból működik, és a gazdák is részt vesznek benne
– munkával, vagy adott esetben anyaggal segítve a tevékenységet.
Így közösen fejlesztjük az úthálózatot. A tanyafejlesztési
programba is beadjuk a pályázatunkat, s a legutóbbi nyertes pályázat
segítségével olyan külterületi tanyaingatlanokat tudunk ellátni
napelemmel, melyek távol esnek a kiépített villamoshálózattól.
Olyan GPS-rendszer kialakítására is nyertünk pályázatot,
amellyel biztonságosabbá tehetjük a tanyavilágot. A mentők, tűzoltók,
rendőrség számára hozzáférhető rendszerben nemcsak az útvonalak
találhatók meg, hanem az utak állaga, s egészen pontos adatok
az egyes tanyákkal kapcsolatban. Emellett ami nagyon fontos számunkra,
és összefügg a mezőgazdasággal, az az élelmiszeripar. A
Gyulahús Kft. a gyulai húsipari újjászervezését követően,
2013-tól 100%-os önkormányzati tulajdonban van, előtte több
mint egy évtizedig veszteségesen működött, három éve
viszont nyereséges. 2015-ben félmillárd forintot is meghaladta
az adózás utáni nyeresége. A nyereséget a cégnél hagyjuk,
nem fizet a cég osztalékot az önkormányzatnak, hanem eredménytartalékba
helyezzük, és a fejlesztésekre fordítjuk. A vállalat jövőjének
biztosítására folyamatos fejlesztések szükségesek.
Mire pályázik a város a mostani EU-s fejlesztési
ciklusban?
–Ebben az uniós fejlesztési ciklusban is olyan beruházásokra
kívánunk pályázni, amik vagy csökkentik a város üzemeltetésének
költségeit, ide tartoznak az energetikai fejlesztések, vagy
amik növelik a város bevételtermelő képességét. Tehát
fenntartható fejlesztésekre pályázunk. Így bármely épület
felújítására pályázunk, mindig kiemelt szempont az
energetikai korszerűsítés, és a munkahelyteremtést is segíteni
kívánjuk. Segíteni, hiszen a munkahelyteremtés nem a közszféra
feladata. A közszolgáltatások területén csak a szükséges
munkahelyek betöltése szükséges, az igazán értékes
munkahelyeket a vállalkozói szféra teremti meg. Ezért nekünk
a vállalkozások számára kell megteremetni a megfelelő lehetőségeket.
Így a turizmus fejlesztésére és az ipari fejlesztések támogatására
akarunk pályázni.
Medveczky Attila
|
