vissza a főoldalra

 2016.05.27. 

A békési helyi termékek pozíciójának erősítése

A piac nem csak árusítóhely, hanem közösségi tér, kulturális fórum

A helyi piacok fontosságáról többször hallani, olvasni a médiumokban. Most Békés városa fejleszti a település piacát, méghozzá akadálymentesen. Közel 250 millió forint összegű pályázattal célozták meg a város piacának modernizálását és hűtőház létesítését. Izsó Gábor polgármester kihangsúlyozta, hogy a piaci kínálat helyi, magyar termékekre épül, s szeretnék, ha ez a létesítmény ellensúlyozná a multik árcsökkentő hatását.

 Mióta működik és milyen körülmények között piac a városban?

 –Szinte a történelmi idők kezdetétől…Már az Árpád-ház idején minden nagyobb városban működött piac. Békés városában azóta, bár a helyszín többször változott, folyamatosan tartanak piaci napokat. Lényegesebb korszerűsítést a ’90-es évek közepén hajtottunk végre. Akkor került át a piac egy újabb helyre, aszfaltoztuk a helyszínt, s később tetővel is elláttuk. Békés járásközpont, elég jelentős, 20 ezres lakosságszámmal. Környékünkön több zártkert található, s onnan hozzák be eladni portékáikat – elsősorban zöldséget, de füstölt húst, és más finomságokat is árulnak. Kedden és pénteken tartunk nagy piaci napokat, melyek meghatározzák a városképet. Ilyenkor megélénkül az utcákon a forgalom, és a piacozás mellett az emberek akkor intézik hivatalos ügyeiket.

 Teljesen fedett piacról van szó?

 –Csak részben, mert van szabadtéri része is. Csarnokunk nincs, viszont a piac körülbelül 2000 négyzetméteres területe fedett, így megoldható, hogy hideg, esős időben se szüneteljen az árusítás. Középen található a fedett rész, s körülötte pavilonok, melyekben étel-ital kapható, mezőgazdasági cikkeket, gyógyászati segédeszközöket, ruhaneműt árulnak. Az ócskapiacon pedig gyerekholmikat, hagyatékokat kínálnak. Az állatpiacon pedig főleg élő baromfit árulnak. Régebben volt állatvásár is, ami mára megszűnt.

 Miért döntöttek a modernizálás mellett?

 –A piac Békésnek nagyon jelentős fóruma, ami nem csak árusítóhely, hanem közösségi tér is, ahol megbeszélik az emberek ügyes-bajos dolgaikat. Akár csak az ókori Rómában. A békési helyi termékek piaci pozíciójának erősítése, a helyi termékek éves forgalmának növelése szerepel a legfontosabb céljaink között, ehhez kívánunk alapot teremteni a piac fejlesztésével. A piaci kínálat helyi, magyar termékekre épül, s szeretnénk, ha ez a létesítmény ellensúlyozná a multik árcsökkentő hatását. A multik olcsó termékeinek ízvilága meg sem közelíti a hazaiakét. Ezért igyekszünk az árusoknak minél olcsóbb lehetőséget biztosítani. Évek óta nem emeltük meg a helypénzt. Tehát a piac nem nyereséges üzletág, egy forintnyi haszna sincs ebből az önkormányzatnak. Viszont milliókkal támogatjuk, s az alkalmazottak bérét, s a rezsiköltséget is álljuk. A piac a kultúra fóruma is. Piacfelügyeletünk évente négyszer szervez kiemelt nagy rendezvényt –a népi hagyományokra építve –a piacon. Ilyen a virágvasárnapi vásár, az aratónap, a szüreti nap és a Luca-napi vásár. A rendezvényeken bemutatókra kerül sor: kenyérsütés, fafaragás, korongozás, stb. Fellép a helyi tánccsoport, énekeseket, népi előadókat hívunk meg. A bulvárt kitiltjuk. A kézműves termékeket a helyi és környékbeli mesterek készítik, s a gyerekek kipróbálhatják a népi mesterségeket. A pályázattal tehát még nagyobb területet akarunk lefedni, még négy pavilont építeni a tejterméknek, a füstölt húsnak, és egyéb portékáknak. Kerékpártárolókat szeretnénk építeni, a kerítést felújítani, s a területet is megnövelni, hogy még komfortosabb legyen. Célunk, hogy a helyi őstermelők külön soron áruljanak. Nem zárjuk ki a szomszéd település árusait. Örök vita tárgyát képezi, hogy miért engedjük be a környékbeli településekről érkezőket. Azért, mert a mi árusaink is megjelennek máshol. Egyenlő bánásmód érvényesül a piacon, de a helyieket a külön sor létrehozásával segítjük.

 A hűtőház a piac mellett létesül?

 –Nem, hanem a Békéscsabával összekötő út mellett. Mindez nem egy hatalmas, hanem 150 milliós beruházás egy 3000 négyzetméteres területen. Mélyhűtő rész, és a tárolás számára külön hűtőrész alakul ki. Emellett olyan részt is tervezünk, melyben feldolgozzák, előkészítik a termékeket. Elsősorban a helyi termelők vihetik be ide az árut, amit a város konyháiban értékesítenénk. Bérhűtést is vállalunk. A hűtőház a helyi szociális foglalkozásra is épül. A Startmunka Programban megtermelt termékeket is itt tárolnánk, s azok egy részét félkész állapotúra készítenénk el, s a közétkeztetésbe kerülnének. Mindez 10 embernek ad közvetlen munkát, közvetve pedig a beszállítóknak.

 A közmunka és a szociális szövetkezet termelésbe állítása tovább csökkenteni az önkormányzat kiadásait?

 –Minimális mértékben. Önként vállalt feladatról beszélünk, hiszen a szociális szövetkezetet városi szinten szervezzük. Olyan embereket szeretnénk felvenni, akik szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban, és a hűtőházban a feldolgozást végzik. Ők tehát gyakorlatilag nem munkanélküliek, mert dolgoznak. A cél, hogy kerüljenek ki minél többen a közmunka világából. Ezt elérni nehéz, mert él itt egy olyan réteg, amely úgy szocializálódott, hogy képtelen bárminemű munkát tisztességesen elvégezni. A gyerekek nem látták szüleiket soha dolgozni, így nincs mintaképük. Nagyon sok az alulképzett ember. Azt hiszik sokan, hogy kapálni mindenki tud, ami nem igaz. Vagy nem tud, vagy nem akar. Tehát nem a Startmunka Program oldja meg a munkanélküliség csökkentését Békés városában. Az önkormányzat cégei viszont több olyan embernek tudnak munkát adni, akik értéket termelnek, de ez a lehetőség is véges. A legnagyobb gond, hogy a képzett, becsületes középvezetők hiányoznak. Erre egy példa: a mezőgazdasági program vezetésére szinte minden évben újat kell felvenni, mert az egyik nem értett hozzá, a másik lopott. Természetesen mindig valakinek meg kell oldani a szövetkezet vezetését, mert különben még többen tengődnének munka nélkül. Azt nem állítom, hogy a szociális szövetkezetben nem dolgoznak, de nagy sikerre nem számíthatunk.

 Végezetül egy másik jellegű fejlesztésről: eldőlt, hol épül föl az új sportcsarnok?

 –Még nem jelöltük ki a helyszínt, s a méretét sem tudjuk. A Magyar Kézilabda Szövetség támogatja elképzelésünket. Az is kérdéseses, hogy 300, vagy 800 millió forintos csarnok épül fel a városban. A beruházásba a Békés Drén Kft. több százmillió forint TAO hozzájárulást fizet. A Nemzeti Kézilabda Akadémiának Békésen van a központja, ezért is esett ránk a Szövetség választása. Az új sportcsarnok nem csak a sportegyesületekben sportolóknak nyújtana további lehetőségeket, hanem a mindennapos testneveléshez szükséges megnövekedett teremigényre is megoldást teremtene. Ezért az iskola mellé szeretnénk építeni a csarnokot. Viszont az iskola egy lakótelep közelében fekszik, ahol az emberek megszokták a zöld környezetet, s ki kéne vágni 25 fát, ami nagy problémát jelent. A sportcsarnoknak lehetne más helye is, de akkor a gyerekek nem tudnák használni. Reméljük a vita hamarosan véget ér, mert csarnokra szükségünk van a város fejlesztése érdekében.