|
 2016.05.27.
Háromszáz
millió forint a zártkertek újjáélesztésére
Program a helyi őshonos, tájfajták védelméért
A 2015-ben indult
zártkerti revitalizációt célzó nemzeti program idén újra pályázható
az önkormányzatok számára. Az idei program keretében olyan
mentorálással kísért mintaprogramok juthatnak vissza nem térítendő
támogatáshoz, amelyek során zártkerti fekvésű földrészlet
revitalizációja valósul meg igazoltan őshonos vagy tájfajta növény
telepítésével, közösségi termelés mellett – közölte V.
Németh Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért,
agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárát
a zártkerti ingatlanok állapotáról és a tavalyi eredményekről
is kérdeztük.
Tavaly miért indította el a tárca az ezzel kapcsolatos
programot?
–Mielőtt a konkrét kérdésre felelnék, a zártkertek
adatait ismertetem. Hazánkban jelenleg mintegy
200.000 hektár
zártkerti ingatlan található, s ezek nagy része elhanyagolt és
gondozatlan terület. Ezek jellemzően a települések határában
lévő, főként kézimunkával művelhető apró parcellás szőlő-és
gyümölcsterületek. Felméréseink, kutatások alapján a területek
újra használatba vonásának egyik legnagyobb akadálya a
tulajdonosi szerkezet. Hiszen gyakorta nagyon elaprózott,
osztatlan közös tulajdonban lévő területekről van szó. A másik
probléma az elmúlt évtizedekben végbemenő életmódváltás.
Ennek ellenére a zártkerteket a minisztérium több szempontból
is értéknek tartja. Szeretnénk, ha a zártkertek továbbra is
kiegészítő jövedelmet biztosítanának a falvak lakóinak, az
öngondoskodást segítenék. Emellett lényeges, hogy
megmaradjanak a táj védelme szempontjából, hiszen például a
szőlőhegyek a vidék karakteres elemei. A biológiai sokszínűség
szempontjából is nagy a jelentőségük. Az úgynevezett
agrobiodiverzitás (biodiverzitás szó élővilági változatosságot
jelent), tehát például a gyümölcsfajták megőrzése
szempontjából. Mert a zártkertek a tájfajták természetes élőhelyei.
A közösség megtartása is erősen kötődik ezekhez a területekhez
– a társasági élet egyik helyszíne a szőlőhegy. S nagyon
sok népi építészeti és szakrális emlék található a szőlőhegyeken.
Tehát mindezeket együtt szeretnénk megőrizni, olyan formában,
hogy az önkormányzatoknak legyen ebben kezdeményező szerepük.
Vannak olyan térségek, ahol jelentős a zártkertek
száma? Gondolok például Békés megyére.
–Valóban ott is sok a zártkert, ám tavaly Zalából
érkezett igen sok pályázat. Szinte nincsen olyan település,
amelyikhez ne tartozna szőlőhegy.
A zártkertekben termelt áruk piacra is kerülnek?
–Erre is van példa, de ha mi ezt a támogatást
adjuk, s ha ez értékesítési célú, akkor azt bele kellene
vonnunk az agrárjelentésekbe is. Ezért mi azt szeretnénk, hogy
ezeket a termékeket – a támogatásunkkal –a saját, illetve
szociális területre szállítsák az önkormányzatok. Így például
a közétkeztetésbe.
Mi a különbség a 2015-ös, és a jelenlegi program között?
–Most is az a célunk, hogy a támogatással történjen
meg a zártkerti földrészletek újjáélesztése, idegen szóval
revitalizációja. Vásárolják meg az önkormányzatok ezeket az
elvadult parcellákat, vonják össze, és őrizzék meg az őshonos,
vagy tájfajtákat, s ültessenek ugyanolyanokat – közösségi
termelésbe bevonva.
A 300 millió forintos keretösszegre június végéig
lehet pályázni. Milyen feltételekkel?
–Egyedi támogatási kérelmeket lehet benyújtani június
28-áig. A pályázat 100%-os támogatású.
Mit mutatnak a 2015-ös pályázatok eredményei?
–A programban résztvevő 15 önkormányzat 104,9
millió forintot kapott. A projektek keretében csemegeszőlőt,
vagy tájjellegű gyümölcsfákat ültettek, így almát, körtét,
meggyet, cseresznyét, szilvát, és veteményes zöldségeket és
fűszernövényeket is telepítettek. Négyezer facsemetét és növénypalántát
szereztek be a tavalyi program keretében. Összesen 26 hektárnyi
zártkert revitalizációja valósult meg a 15 önkormányzati zárkerti
fejlesztésben.
Elképzelhető, hogy a hungarikumpiramis alján szereplő
termékeket is termelnek a zártkertekben?
–Hogyne, hiszen egy adott tájegység jellegzetes gyümölcsei
lehetnek a pálinkák alapanyagai. De készítenek belőle aszalványt,
lekvárt, szörpöt.
Kik ellenőrzik az elnyert összeg szabályos felhasználását?
–A minisztérium programját végigköveti az oktatás
és a mentorálás. Ez bizonyítja, hogy nem hagyjuk magukra az önkormányzatokat.
Csak azokra a helyekre nyújtunk támogatást, ahol ezekben a
mintaprogramokban feltételezhető a siker. Tehát, ahol az adott
település közössége fontosnak érzi a zártkertek megmentését.
Az országban több településen ezen nemes ügy mellé közösség
szerveződött. Azzal, hogy az önkormányzat a szőlőhegy
valamelyik részét gondozásba veszi, az odavezető útról is
gondoskodnak, rendezvényeket szerveznek. Az önkormányzatoknak
egyébiránt az elnyert támogatási összeggel megvalósított
fejlesztéseik kapcsán a támogatási szerződésben és a
vonatkozó jogszabályoknak megfelelően beszámolási és
fenntartási kötelezettségük van.
|
