|
 2016.03.04.
Vásárszövetség
Összefogtak a bihari és a partiumi termelők
A szándéknyilatkozatot
a hajdú-bihari önkormányzat mellett tizennégy, köztük öt
határon túli település önkormányzati vezetője írta alá.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke közölte,
hogy olyan hajdúsági, bihari és érmelléki települések
fognak össze magas minőségű, kézműves termékeik rendszeres
bemutatására, amelyek egykor egységes magyar gazdasági övezetet
alkottak a Kárpát-medencében.
Mi a vásárszövetség lényege, s mit nyernek
vele a hajdú-bihari és partiumi települések?
– Alapvető célunk volt, hogy állítsuk vissza azt a
hagyományos rendet, ami évszázadokon keresztül jellemezte a térséget,
s annak áru- és piaci mozgását. A vásárló és a termelő között
régebben közvetlen volt a kapcsolat. Bár a földrajzi viszonyok
átalakultak, de a két terület kulturális öröksége, hagyományai
változatlanok maradtak. Erre az örökségre szeretnénk építeni,
s a hagyományok ápolását megerősíteni. Ezért nagyon fontos
cél, hogy lehetőséget biztosítsunk a helyi termékek piacra
juttatásához. Mindez nem egyszerű, mert nagyon sok esetben a
kis településeken élők, dolgozók állítanak elő kézműves-,
vagy kézműves jellegű termékeket. S ezek a termékek csak a
minőség területén versenyezhetnek a multinacionális cégek
globalizálódó kínálatával. Az általunk működtetett piacok
életszerűek lesznek, és magasabb színvonalú termékeket kínálnak
a jövőben. Nálunk a téli vásár nem azt jelenti, mint a plázákban,
hogy 30-40%-os leértékelést hirdetünk. Hanem pontosan az
ellentétét: ezeken a vásárokon magas termelési kultúrájú
termékek jelennek meg. Mindez találkozik a vásárlói igényekkel.
Azt tapasztaljuk, hogy a vásárokon egyre többen keresik az úgynevezett
kézműves utcákat. Ezért olyan adatbázist szeretnénk létrehozni,
amely által fölmérnénk azt, hogy kik azok, akik ezen a piacon
meg tudnak jelenni – természetes, hogy szeretnénk segíteni őket
abban, hogy lehetőséghez jussanak. Ezeket a vásárokat úgy
tervezzük, hogy a már meglévő, az adott településen már
hagyományosan megrendezett rendezvényekhez kapcsolódjanak.
Hiszen ezek kultúrát közvetítő események, amelyek ezentúl
összekapcsolódnak a valódi értékeket bemutató vásárokkal.
A földművelésügyi tárca is támogatja céljaikat?
– Nagyon örülünk annak, hogy Fazekas Sándor miniszter
úr támogatja ezt a programot. Szeretnénk a vásárszövetséget
arra is fölhasználni, hogy az árukínálat megjelenése más
minőséget kapjon. Ezért kívánunk a vásár infrastruktúrájának
támogatására is pályázni. Erre két lehetőségünk is van. A
leglényegesebb az a határon átnyúló együttműködési pályázat,
amit korábban HURO-nak, most pedig ROHU-nak hívnak. Hasonlóan a
2007–2013-as ciklusban megvalósuló Magyarország–Románia
Határon Átnyúló Együttműködési Programhoz, az új program
céljául tűzi ki a határtérség gazdasági és társadalmi
fejlődésének elősegítését a programban részt vevő megyék
közötti együttműködés ösztönzése révén, közös megoldások
beazonosítása és alkalmazása érdekében. Az új program Európai
Regionális Fejlesztési Alapból származó költségvetési
kerete 223 millió eurót tesz ki. Nyolc megyét érint ez a
program. Négyet a magyarországi, négyet a romániai oldalon. Mi
az „intézmények és közösségek határon átnyúló együttműködésének
erősítése” nevezetű fejezetre szeretnénk egy projektet
fejleszteni a vásárok megtartásához. Azt gondoljuk, hogy a hároméves
pályázati programban jó eséllyel tudunk részt venni. A vásárral
kapcsolatos infrastrukturális elemeket, így a pavilonokat, a
hangosítást, a színpadot, a világítástechnikát, szeretnénk
megvalósítani az elnyert forrásból, mindent, ami már szükséges
a vásárlói igények magas színvonalon történő kiszolgálásához.
Tehát a vásárok arculatát kívánjuk átalakítani. Emellett védjegyrendszert
szeretnénk kialakítani, amelyben összefognánk a települések
védjeggyel rendelkező termékeit, amiket azután a piacon is
lehet keresni. Biztosak vagyunk benne, hogy a termékek piacra
juttatásának elősegítésével elérhetjük azt, hogy a termelők
összefogjanak, és ezáltal már nem csak a vásárokon, hanem önálló
kínálattal, együttesen is megjelenhetnek a nagyvárosokban, járásközpontokban
közösen üzemeltetett üzletekben. A kistermelők, a kézművesek
termékei általában idényjellegűek. Így nem tudják megoldani
a folyamatos szállítást a nagyobb kereskedelmi egységekhez. Ezért
ha összefogjuk a kézműveseket, azzal folyamatos árualapot
lehet biztosítani. Ez is a vásárszövetség feladata amellett,
hogy minden érintett település a saját maga arculatára
tervezi ezeket a vásárokat. Jól tudjuk, hogy a vásárokon
nemcsak eladnak és vásárolnak az emberek, az ilyen jellegű
piac egyben közösségi színtér is. Néhány száz évvel ezelőtt
a vásárokra járókról nem hiába mondták, hogy tanult, világot
járó emberek.
Derecskén tartották meg az első ilyen jellegű vásárt.
Mekkora volt az érdeklődés?
– Örömmel láttuk, hogy nagy volt az érdeklődés.
Derecskén már évek óta megrendezik a februári hagyományőrző
disznótorost. Polgármester Úr szerint idén 30-40%-kal magasabb
volt a látogatottság aránya az elmúlt évekhez viszonyítva.
Az árusok elmondása szerint is igen sikeres piacot zártak. Számunkra
az a fontos, hogy azok, akik eljöttek erre a vásárra, vigyék
annak a jó hírét, mert szeretnénk bővíteni vásárszövetséget.
Csaknem 70 árus jelent meg kézműves termékeivel. A sátrak körül
hömpölyögtek az emberek. Kiemelendő, hogy három hét alatt
sikerült ezt a projektet összeállítani. Abból indultunk ki,
hogy az egyes települések a maguk vásári infrastrukturális
elemit hozzák el a vásárra. Ez is hozzájárult a látogatottsági
szint növekedéséhez, a termelők és vevők elégedettségéhez.
Derecske után hol lesz a következő vásár?
– Biharkeresztesen, az áprilisi Bihar-Bihor Expo keretén
belül. Most azon vagyunk, hogy megfogalmazzuk a vásárszövetség
alapító okiratát. Az említett ROHU-s pályázatot elképzelhető,
hogy már márciusban kiírják, ezért most a technikai teendőket
kell elvégeznünk. A Terület- és Településfejlesztési Operatív
Program keretében pedig a helyi gazdaság fejlesztésére minden
megyére vonatkoztatva megvannak már az igényelhető források.
A helyi piacok infrastruktúrájának kialakítására is lehet pályázni
ebből a keretből. Így elő tudjuk segíteni azt, hogy a települések
termelői időszakosan vagy állandó jelleggel megjelenhessenek a
helyi piacokon.
Medveczky Attila
|
