|
 2016.03.04.
A NATO égei-tengeri
fellépése
Az Európai Unió és a NATO is későn ébredt föl
NATO védelmi
miniszteri találkozót tartottak Brüsszelben február 10-11-én,
amelyen Vargha Tamás képviselte hazánkat. A Honvédelmi Minisztérium
miniszterhelyettesét az értekezlet lényeges döntéseiről, a
NATO tengeri flottaegységének a migrációs válságban lévő
feladatairól, és a NATO belső reformjairól kérdeztük.
Mi volt az értekezlet legfontosabb feladata?
– A varsói csúcs előtt az arra való felkészülés
volt a legfontosabb feladat. Arról kell döntést hozni, hogy túllépünk-e
a Walesben meghatározott döntéseken. A mostani értekezlet
fontos eseménye volt, hogy az illegális migráció és az
embercsempészet ügyében nem csak megszólalt a NATO, hanem döntést
is hozott. Ezen a területen az elmúlt hónapokhoz képest markáns
és radikális változás történt, hiszen a NATO sokáig azt
hangsúlyozta, hogy mindez nem katonai, hanem humanitárius kérdés.
Most az új iránynak megfelelően a NATO is fölismerte, hogy a
menekültáradat biztonsági kérdéseket is fölvet. A szóhasználat
is változott; tömeges migrációról, menekült-válsághelyzetről
beszélnek már ők is.
Ebben a kérdésben milyen álláspontok ütköztek
egymással?
– Egyhangúan támogattuk azt a német kezdeményezést
– február 10-én, este született meg a német–török–görög
megállapodás –, hogy a Földközi-tengeren gyakorlatozó
NATO-flottaegységet az európai erők főparancsnoka az Égei-tengerre
vezényelje, ahol járőrözni fognak. Önmagában a jelenlét is
nagyon fontos, de már most is gőzerővel folyik annak az eljárásrendnek
a kidolgozása, amelynek megfelelően ez a flottaegység tevékenykedik
a jövőben. A flotta fő feladata a megfigyelés és az események
soron követése. Beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha a migránsok
a tengeren veszélybe kerülnek. Ebben az esetben Törökország vállalta,
hogy a kimentett bevándorlókat hozzájuk szállítják vissza.
Ez egy nagyon fontos első lépés – talán fogalmazhatunk így
– a nulladik védvonalon.
Meglepő, hogy mindezt a németek kezdeményezték,
hiszen Németország a migrációs kérdésben a valóságos
helyzetet figyelmen kívül hagyva eléggé abszurd és kártékony
kijelentéseket hangoztatott.
– Amennyiben az elmúlt hónapok eseményeit, megszólalásait
nyomon követjük, akkor megfigyelhető, hogy azok az országok,
akik tavaly nyáron igen élésen bírálták a magyar álláspontot
– hiszen mi kezdettől fogva azt hangsúlyozzuk, hogy a tömeges
bevándorlás igenis biztonsági kockázattal jár, s mi nem
akarunk migránsokat befogadni, mert semmilyen, így a demográfiai
problémáink kezelésére nem ez lenne a megoldás – most más
véleményen vannak. A több mint egymillió bevándorló Németországba
érkezése és befogadása után a német vezetés valószínűleg
azt érzi, hogy teljesítőképessége határára ért, és próbálja
visszaszorítani a tömeges bevándorlást ott, és ahhoz közel
– amit már mi is mondtunk a migrációs-válság legelején
–, ahol a probléma keletkezett. A kérdés valóban izgalmas;
attól sem szabad elvonatkoztatni, hogy a német védelmi
miniszter az az Ursula von der Leyen, akit abban az esetben, ha
Angela Merkel bármilyen formában a kancellári széktől megválik,
potenciális, lehetséges utódjának tartanak.
A NATO későn ébredt föl?
– Az Európai Unió és a NATO is későn ébredt föl. Az
utóbbi mentségére fölhozható, hogy valóban lassabban derült
ki, hogy mekkora biztonsági kockázatot és kihívást jelent a tömeges
migráció. Az EU esetében már nincs mentség a késlekedésre.
Hosszú hónapokig, körömszakadtáig védték a kvóta ötletét,
ahogy most a kontingensötletet. Az utóbbi azt jelenti, hogy az
EU tagállamai önkéntes alapon válogatott kontingenst
fogadjanak be. Jelenleg nincs lehetőség az éppen Brüsszelben
zajló uniós állam- és kormányfői találkozón megvitatni a kérdést,
mert a török miniszterelnök az ankarai robbantás miatt nem
utazott el. Ezért ennek a témának a további megbeszélése későbbre
halasztódott.
2014 szeptemberében tartották Walesben a csúcstalálkozót.
Miben állapodtak meg az értekezleten; milyen mértékben szükséges
túllépni a Walesben elfogadott döntéseken?
– A walesi döntés arról szólt, hogy a megerősítő
intézkedések keretében a keleti tagállamokban, főként a
balti országokban nagyobb lesz a NATO jelenléte, és több
gyakorlatot rendeznek. Magyarország is részt vett egy ilyen
gyakorlatsorozaton Litvániában egy századnyi erővel. Mindennek
az volt a célja, hogy mindenki számára jól látható legyen a
NATO szolidaritása és elkötelezettsége a tagországok védelme
mellett. Most abban értettek egyet a tagországok, hogy hosszú távra
szóló, folyamatos, de nem állandó katonai jelenlét szükséges
a Baltikumban. Arról is döntés született, hogy ezekkel a lépésekkel
párhuzamosan a NATO és Oroszország közti párbeszédet fenn
kell tartani.
A NATO belső reformjáról is születtek határozatok?
– Ez a téma a júniusi védelmi találkozó napirendjén
szerepelhet. Szükségesnek gondoljuk, hogy a struktúrát egységesebbé,
rugalmasabbá, hatékonyabbá kell tenni, és a döntéshozatali
eljárásokat föl kell gyorsítani az erőforráskorlátok
figyelembe vétele mellett.
A NATO–Georgia közös kiképzőközpontban magyar
katonák is teljesítenek majd szolgálatot?
– Georgia fontos partnerország, védelmi erejének képzéséhez
Magyarország egy logisztikai szakértő biztosításával járul
hozzá.
Kiderült a miniszteri találkozón, hogy a NATO milyen kérdésekben
szeretne egyeztetni Oroszországgal?
– Konkrét témát nem hoztak szóba. A magyar kormány az
ukrán válság kitörése óta azt a következetes álláspontot
képviseli, hogy a diplomáciai csatornáknak Oroszország irányában
nyitva kell maradnia. Ez eddig így is történt. A kapcsolattartás
működik.
Medveczky Attila
|
