|
 2016.03.11.
Szarka Zsuzsa és a palóc motívum újragondolt
virágai
A Szalag-Zsinór
designról már sokaknak Szarka Zsuzsa ruhái jutnak eszébe. A
pedagógus, volt iskolaigazgató, közéleti ember, tervező új
divatot teremtett. A kékfestő és a Bocskai újragondolásával,
a hagyományokból a mai kor emberének tervezett mindennapi ruhákat,
amelyek különös eleganciát biztosítanak viselőjüknek.
Szarka Zsuzsával beszélgettünk a pozsonyi Magyar Intézetben a
ruhákból nyílt kiállításmegnyitó után.
A kiállításon láthatjuk a Kékfestő ma című
összeállítást. Mi a kékfestő? Mennyire vált divattá az
ilyen textíliából készült ruha a Felvidéken?
Azon dolgozom, hogy az elkövetkező nyári időszakban népszerűsítsem.
A kiállítások és a divatbemutatók, amelyeken bemutatjuk a kékfestő
kollekciót, mind arra irányulnak, hogy akár a hagyományos öltözködéskultúrát,
akár a megszokottat, egy kicsit színesítsük ezekkel a ruhákkal.
Milyen technológiával készülnek ezek az anyagok?
Megfestik a vásznat egy meghatározott összetételű és töménységű
oldattal. Az anyag festésénél még az oldat hőmérsékletére
is oda kell figyelni. Ennek nagy tudója Sárdi János bácsi, aki
az egész technológiát és műveletet megmutatta a műhelyében.
Ezután jön a minta rányomása. Ez szintén egy speciális festékkel
és nyomófákkal történik. Egyenként vannak a minták a nyomófába
belevésve, ezért ez egy nagy türelemjáték. Nagy tudás és
precizitás kell hozzá. A minta rányomása után jön a fixálás.
El is hiszem az unokájának, hogy egy hónap után feladta a
tanulást.
Ezek szerint nem lesz, aki tovább vigye ezt a technológiát?
Vagy megtanulod, és csinálod?
Nem, ehhez egy komoly berendezés kellene. Ha anyagot kezdenék
gyártani, nem tudnék ruhákat csinálni. Szentendrén a Kovács
család kékfestő kelméket készít. Szerencsére vannak még
olyanok, akik foglalkoznak ezzel a festési módszerrel, tisztelik
azt a hagyományt, melyet az őseink hagytak ránk.
A kiállításon néhány Bocskai öltözet is látható,
amelyek újragondolt formát mutatnak. Miért kellett újragondolni,
színesíteni a Bocskait?
Nem akartam elrugaszkodni a hagyományostól. Hordhatóbbá
akartam tenni. Számomra nagyon tetszetős a hagyományos Bocskai
viselet, női öltözet, van is egy hagyományos fekete viselet,
amelyet megalkottunk a műhelyben. De tudom saját magamról, hogy
mennyire ritkán veszi fel az ember. Ezért arra gondoltam, ha már
egyszer megjelenítjük, tegyük hétköznapibb formában, akkor
hordhatóbbá válik.
A feketét felváltották a színek. Miért éppen
ezekben a színekben pompáznak a ruhák?
A kék és a ciklámen a kedvenc színeim közé tartoznak.
A zöld ruha azért készült, mert nagyon megtetszett az
alapanyaga. Ez egy norvég textília, azért lett ez a harmadik
darabja a rendhagyó Bocskai-kollekciónak.
A Magyar Közösség Pártja kampányában megjelent egy
csodálatosan szép népi motívum, amelyet te terveztél. Ebben
virágokat látunk. Miért éppen ezek a jelképek jelentek meg a
párt kampányában?
Ha megnézünk egy hímzést, vagy motívumvariációt, azt
leveleknek, indáknak, virágoknak látjuk, jobb esetben felismerjük,
milyen virágot ábrázolnak a képek. Amikor megkaptam a felkérést,
nagyon megörültem. Tudtam, hogy a párt most megújult, lendületes,
fiatalos kampánynak nézünk elébe, hiszen a párt egyik
csoportja, a Via Nova – ICS a fiatalságot és a lendületet képviseli.
Ezért kutattam, utánaolvastam a néprajzban, hogy mivel lehetne
ezt jelezni virágfüzér formájában. Így esett a választásom
a palóc motívum virágaira, amit újragondoltam. Olyan értelemben,
hogy kifejezze a felfelé ívelést, amelyre szükségünk lenne,
amit a magyarságunk el szeretne érni. Fontos, volt, hogy
megjelenjen a növekedés, ami ráfér a nemzetre. Motívumban
akartam kifejezni a küldetésünket.
Elhangzott a kiállításmegnyitón, hogy a Bocskaikon is
vannak motívumok. Ezek mit jelképeznek?
A hármas levél egy alapmotívum, ez a legegyszerűbb sujtásmotívum,
amiből kiindulnak az indák és az összetettebb képek. Ez fogja
össze, ez képezi az alapját egy kiteljesedett, bonyolultabb motívumnak.
A mandalák összegyűjtik az energiákat, amelyeket aztán sugároznak
magukból, szétterítik megfelelő időben. A tulipán a hímzésekben,
a faragásokon és az épületeken a nőt szimbolizálja. A termékenységi
motívumot akkor fedeztem fel, amikor menyasszonyi ruhát kértek
tőlem. A csípőrészhez egy kicsit vastagabb sujtással a termékenység
motívum került, az ujjára pedig vékonyabb ezüstszínű sujtással
varrtuk fel a motívumot.
Egy pedagógus végzettségű divattervező miért
foglalkozik politikával, helyi szinten, mint önkormányzati képviselő?
Miért indul el képviselőjelöltként országos szinten?
Amióta Nádszegen élünk, vagy énekkart vezettem, vagy néptáncot
tanítottam, vagy Csemadok-elnök voltam. Az iskolában is részt
vállaltam a kulturális programok szervezésében, települési
szinten pedig a március 15-ei műsor összeállításából
vettem ki a részem, agy éppen konferáltam. Alapiskolás éveimben
csodálatos pedagógusaim voltak, és csodálatos aktivitása volt
a Galántai Kodály Zoltán Alapiskolának. Ennek köszönhetően
énekkarba jártunk, néptáncoltunk, irodalmi körbe jártunk, a
sporttevékenységből is kivettük a részünk. Ez folytatódott
a gimnáziumban. Galántán már régen is jól működött a
Csemadok és a színjátszó csoport tagja voltam én is. A szüleim
is kultúremberek voltak, annak idején egy néptánccsoportban
ismerkedtek meg. Sőt a nagyszüleim is a galántai Katolikus Körben
ismerkedtek meg az 1930-as években. Mi ebben nőttünk fel, ez vált
természetessé, és amikor Nádszegre kerültem, ahol nem minden
működött úgy, ahogy szerettük volna, létrehoztuk és csináltuk.
Ezt nem nevezném politizálásnak. a közéletben való szereplésnek
annál inkább. Amikor a családdal megbeszéltük, vállaljam-e a
jelölést, rám bízták a döntést. Az döntött, hogy én is
egy hölgy európai parlamenti képviselőnek köszönhetően kerültem
ki Brüsszelbe, a parlamentbe divatbemutatót tartani, és ha én
is hozzájárulhatok ahhoz, hogy valamilyen téren gyarapodás történjen,
azt nagyon szívesen megteszem. A jelölést azért vállaltam,
mert bízom benne, hogy megszólítok embereket, akik egyetlen
magyar pártunkra szavaznak miattam.
Neszméri Tünde
Fotó: a szerző
és archívum
Forrás:
szabadujsag.com
|
