|
 2016.03.11.
Akik a saját
nevüket adják portékájukhoz
A családi vállalkozások jövőre is pályázhatnak uniós forrásra
Magyarországon a
GDP 50-60 százalékát, a foglalkoztatottsági szintnek pedig a
felét a családi vállalkozások adják – emelte ki Rétvári
Bence államtitkár, s hozzátette: fontos, hogy a kormányzat a
családok gazdasági összetartó erejét is támogassa.
A 2015-ben indult új uniós ciklus forrásaiból mekkora
szelet jut a családi vállalkozásoknak?
– A tavaly indult, új uniós ciklus forrásainak 60 százalékát
vállalkozásfejlesztésre fordítja a kormány, amelynek kedvezményezettjei
a kis- és középvállalkozások, így a családi vállalkozások
is. Ezek a pályázatok a vállalkozásindítástól a fejlesztésig
sokféle területet érintenek, és zömmel vissza nem térítendő
támogatások.
Amennyiben a foglalkoztatási szintet vizsgáljuk,
mit tapasztalunk, annak mekkora részét adják ezek a vállalkozások?
– A családi vállalkozás a legeredményesebb és
legfontosabb vállalkozási forma a világ szinte minden
nemzetgazdaságában. Világszerte a regisztrált cégek 75-95%-át
teszik ki, a GDP előállításának 65%-a köthető hozzájuk. Az
Európai Unió nem pénzügyi vállalkozásainak 99,8 százaléka
kis- és közepes vállalkozás. Ebből a több mint 22 millió cégből
14 millió családi kézben van. A családi vállalkozások adják
az uniós foglalkoztatás 40-60 százalékát, országtól függően.
2025-re négyezer olyan családi tulajdonú cég lehet, amelynek
bevétele meghaladja a 300 milliárd forintot Európában. Ez
pedig azt jelenti, hogy a legerősebb cégek csaknem fele családi
vállalkozás lesz. A globális GDP 70-90%-át a családi vállalkozások
állítják elő. Magyarországon a GDP 50-60%-át adják a családi
vállalkozások, és a foglalkoztatottak felének ők adnak munkát.
Az összes európai vállalkozás 85%-a családi vállalkozás. A
családi vállalkozások a magánszektorban a munkahelyek 60%-át
biztosítják, jelentős szerepet játszanak a gazdasági és a társadalmi
fejlődésben, a munkanélküliség csökkentésében, különösen
a fiatalok körében. Többgenerációs jellege erősíti a gazdaság
stabilitását, létfontosságú szerepet töltenek be a regionális
fejlődésben a foglalkoztatás, a tudásátadás és a regionális
szervezés tekintetében egyaránt. A családi vállalkozások
jelentős része több országban is folytat tevékenységet, ami
azt jelenti, hogy a családi üzleti modellnek transznacionális
vetülete van, üzleti műveleteik során nagyfokú integritásról
és értékekről tesznek bizonyságot, és meghonosítják a vállalatok
szociális felelősségét az alkalmazottakkal és környezetükkel
szemben, ami kedvező körülményeket teremt a munka és a magánélet
közötti egyensúly megteremtéséhez. Egyes esetekben kétségtelenül
elősegítik a szociális kapcsolatok megteremtését. A mezőgazdaságban
a családi gazdaságok a leggyakrabban előforduló üzleti
modellek és nagyban hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó
erejéhez, illetve sokszor az egyetlen munkalehetőséget adják
az elmaradottabb európai régiókban, különösen a kevésbé
iparosodott régiókban. A családi vállalkozások felelősen
forgatják vissza a profitjukat, az egyensúlyt és nem a
hitelfinanszírozást részesítik előnyben. A családi vállalkozásban
tevékenykedők felelősségteljes tulajdonosként viselkednek, az
érintettek hosszú távú érdekei mentén, ide értve a munkavállalók,
a fogyasztók, a helyi közösség érdekeit is. A családi értékek
és a magas szintű társadalmi felelősségvállalás jellemzi működésüket.
A vállalkozói kultúra, az európai vállalkozók következő
generációjának ösztönzésében játszanak szerepet. A gazdasági
és társadalmi tőke egyik generációról a másikra örökítői.
Többgenerációs jellege erősíti a gazdaság stabilitását, létfontosságú
szerepet töltenek be a regionális fejlődésben a foglalkoztatás,
a tudásátadás és a regionális szervezés tekintetében egyaránt.
A családi vállalkozások jelentős része több országban is
folytat tevékenységet, ami azt jelenti, hogy a családi üzleti
modellnek transznacionális vetülete van, üzleti műveleteik során
nagyfokú integritásról és értékekről tesznek bizonyságot,
és meghonosítják a vállalatok szociális felelősségét az
alkalmazottakkal és a környezettel szemben, ami kedvező környezetet
teremt a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez.
Egyes esetekben kétségtelenül elősegítik a szociális
kapcsolatok megteremtését. A mezőgazdaságban a családi gazdaságok
a leggyakrabban előforduló üzleti modellek és nagyban hozzájárulnak
a vidéki területek népességmegtartó erejéhez, illetve
sokszor az egyetlen munkalehetőséget adják az elmaradottabb európai
régiókban, különösen a kevésbé iparosodott régiókban. A
családi vállalkozások 75%-ának pozitív jövőképe van,
bizakodóan tekintenek a piaci viszonyokra.
Mit tapasztal, miben látják a legnagyobb kihívást a
családi vállalkozások?
– Legnagyobb kihívásnak a növekvő versenyt, a nyereségesség
csökkenését látják, illetve azt a feladatot, hogy a megfelelő
képzettséggel rendelkezzenek a megfelelő pozíciókhoz. További
kihívást jelent az üzleti élet professzionalizálódása – a
családi vállalkozások ezenfelül keresik az útját a családi
élet professzionalizálásának is. A stratégiai döntésekben a
legfontosabb a vállalkozás átadása a következő generációnak.
Erősségei a gyors és rugalmas döntéshozatal, a hosszú távú
perspektíva és a közös értékek. A tulajdonosi szemlélet
miatt sokkal erősebb a vállalkozás iránti elkötelezettség,
és a személyes felelősségérzet is erősebb, például a
munkavállalók iránt. A véleménykülönbségeket egy családi
kötelékben vezetett cég esetében sokkal könnyebben lehet
orvosolni. További erősségei a szoros személyes kapcsolatok: a
családon belül és az ügyfelekkel is. Ha kell, lemondanak az
osztalékról. Nevüket adják a vállalkozáshoz, ami minőséget,
elkötelezettséget sugall. Több generáció – generációk közötti
tudástranszfer, a szakmai titkok, fogások átadása szintén
hozzájárul egy családi vállalkozás sikeréhez. A családi vállalkozások
mindössze egyharmadánál létezik kidolgozott terv arra, hogy ki
viszi majd tovább a céget, így nem is csoda, hogy a családi cégek
2/3-a elvérzik – megszűnik, tönkremegy vagy eladják – az
első generációváltáskor. Egy átlagos magyar családi vállalkozás
most éli meg az első generációváltást, vagyis a cégtulajdonlásban
most jönnek a képbe az alapítók gyermekei. Ehhez képest
Nyugat-Európában már az 5. generációváltás zajlik. A legrégebbi
magyar családi vállalkozás a Zwack Unicum; jelenleg a hatodik
generáció vezeti a céget.
A másik témánk az oktatáshoz kapcsolódik. 2021-ig
9,2 milliárd forint jut a felsőoktatási Campus Mundi programra.
Melyek ennek a programnak a főbb elemei?
– Az ösztöndíj formájában támogatott, kifelé irányuló
mobilitás mellett segítenénk a magyar felsőoktatás „nemzetköziesítését”.
Ennek részeként támogatjuk a magyar és külföldi oktatási kiállításokon,
állásbörzéken, szakmai rendezvényeken való egységes
megjelenést, kiadványok elkészítését, terjesztését, a
mobilitás és „nemzetköziesítés” kapcsán szükséges
adatbázisok összehangolását, fejlesztését, és működtetését.
Segítjük továbbá kutatások, képzések folytatását a magyar
felsőoktatás nemzetközi hírnevének erősítése és a külföldi
hallgatók létszámának emelése érdekében. Jelenleg az önköltséges
külföldi hallgatók száma a teljes hallgatói létszám 5,53 százaléka.
A Magyarországon önköltséges képzésen tanuló külföldi
hallgatók száma a legfrissebb, 2015. október 15-ei statisztika
alapján összesen 16 350 fő, a Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjjal
itt tanuló külföldi hallgatókkal együtt összesen 17 581 fő,
de utóbbiak nem tekinthetők (önköltséges) hallgatónak, mert
a képzés önköltségének az összegét a magyar állam költségvetése
biztosítja. Amennyiben a költségtérítéses és önköltséges
hallgatókat összeadják, úgy ez az összlétszám: 24 885 fő (SH
ösztöndíjjal itt tanuló külföldi hallgatókkal együtt összesen:
26 155). A 2012-ben indított és uniós társfinanszírozással
megvalósított Campus Hungary Program a hallgatói mobilitás ösztönzésén
túl jelentős eredményeket ért el a magyar felsőoktatás
jelenlétének növelésében a nemzetközi felsőoktatási térben.
Medveczky Attila
|
