|
 2016.03.11.
Netezés helyett
testmozgás
Célunk a gyermekek egészségtudatos életmódjának kialakítása
Dunaharasztiban,
majd Szerencsen is útjára indult a Magyar Dietetikusok Országos
Szövetségének (MDOSZ) vezetésével a gyermekkori elhízás
megelőzését célzó program, melynek az EMMI Egészségügyért
Felelős Államtitkársága is együttműködő partnere. Kubányi
Jolánt, az MDOSZ elnökét az elhízás okairól, az egészséges
étkezésről, a GYERE – Gyermekek Egészsége Program főbb
elemeiről kérdeztük.
A felmérések szerint Európában minden harmadik
gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Magyarországon is ezt mutatják
az adatok?
– Magyarország sem kivétel ezen a területen, sem a felnőttek,
sem a gyermekek tekintetében. A hazai felmérések szerint minden
negyedik gyermek testsúlytöbblettel bír. A túlsúly és az elhízás
között is különbséget kell tenni. Túlsúlyról néhány
kilogrammnyi súlytöbblet esetén beszélünk, s amikor már súlyosabb
fokát éri el a testtömegtöbblet, akkor elhízásról. Visszatérve
a kérdésre; az MDOSZ vizsgálatai azt mutatják, hogy közelítünk
az európai átlaghoz. A WHO legutóbbi jelentése szerint az elhízás
megjelenése szerte a világon megközelíti a 30%-ot a gyerekek
vonatkozásában – sajnos ettől mi sem vagyunk távol.
Létezik egy sztereotípia, miszerint, a túlsúlyos
gyermekek szülei jó anyagi körülmények között élnek, s ezért
is adnak nekik minden nap több tábla csokoládét, különböző
édességeket. Ez valóban így van, vagy csak városi legenda?
– Meglátásom szerint ez egy városi legenda. Mivel mi táplálkozástudományi
szakemberek vagyunk és nem a szociális körülményeket vizsgáljuk
az elhízás tekintetében, ezért erre a kérdésre korrekt választ
nem áll módomban adni. Nem gondolnám, hogy az elhízás hátterében
kizárólag az ön által felvetett körülmények állnak. Sokkal
inkább a mozgásszegény életmód, a többletkalória-bevitel,
genetikai tényezők stb. Emellett megfelelő információkkal
kell a gyerekeket és a felnőtteket ellátni annak érdekében,
hogy megismerjék az egészséges táplálkozást. Meg kell próbálni
a gyerekeket minél inkább arra ösztönözni, hogy naponta végezzenek
sporttevékenységet, testmozgást. Ne a számítógép előtt töltsék
idejük nagy részét, hanem lehetőleg a szabadban, és közben
sportoljanak. Természetesen emellett az is fontos, hogy megfelelő
mennyiségű és minőségű táplálékot fogyasszanak. Ez a
gyerekek vonatkozásában azért is lényeges, mert korcsoportonként
különböző az energiaszükségletük, és ezen belül a tápanyagok
megoszlása
Az, hogy az iskolákban bevezették a napi tornaórát,
az sem csökkentette ezt a siralmas mutatót?
– Sajnos nem azt tapasztaljuk, hogy a mindennapos tornaórák
miatt csökkent volna ez a mutató. Nagyon fontos, hogy az iskolai
testnevelés napi szinten megjelenjen, ám ennek a feltételei nem
mindenütt adottak. Ha jól felszerelt tornaterem állna mindenütt
rendelkezésre, akkor ez az elképzelés valóban elérné a célját.
Viszont ha nem biztosítottak a szükséges feltételek, akkor hiába
ez a remek ötlet, mégsem érhető el, hogy az elhízás megelőzése
érdekében a helyes táplálkozással párhuzamosan minden nap
mozogjanak a gyerekek.
Már a gyerekeknél is megfigyelhető, ami a felnőtteknél
sajnos szinte általános, hogy napközben keveset esznek, talán
a stressz miatt, talán már nem ízlik nekik az iskolai koszt, s
aztán este „bepótolnak” mindent. Ez is okozója az elhízásnak?
– Természetesen. A gyermekek számára jól összeállított,
az életkornak megfelelő mennyiségű és minőségű étrendhez
szervesen kapcsolódik a napi ötszöri – három fő és két
kis – étkezés biztosítása. Amennyiben az öt étkezést nem
tartják be, és csak napi két-három alkalommal esznek, ezen belül
is elsősorban a vacsorára fókuszálnak a gyerekek, az hosszútávon
jelentős mértékben hozzájárul a túlsúly és az elhízás
kialakulásához. Érdemes kiemelni, amit saját vizsgálataink is
igazolnak, hogy a gyerekek jelentős része reggeli nélkül kezdi
a napot, ami ugyancsak kockázata a többlet testtömegnek. Egy
2014-es vizsgálat szerint az általános iskolás gyerekek 30%-a
úgy ül be az első órára, hogy addig semmit nem evett, ami
jelentős mértékben rontja a koncentrálást. Abban az esetben,
ha az energiabevitel nagy része a vacsorára korlátozódik és
ezt követően a gyerekek már egyáltalán nem mozognak, a bevitt
kalóriamennyiség jelentős része elraktározódik, és így
alakul ki a többlettesttömeg.
Felvázoltuk a kórismét. Most beszéljünk a receptről.
Hogyan fordítható meg ez a trend?
– Ez egy nagyon összetett kérdés. Az elhízás megelőzésében
és kezelésében nem csak a dietetikusok, táplálkozástudományi
szakemberek felelőssége nagy, hanem a szülőké, pedagógusoké,
politikusoké, sőt az egész társadalomé is. Csak összefogással
tudjuk ezt a trendet megállítani. A 2014-es OTÁP-felmérés
szerint a magyar lakosság 65%-a túlsúlyos, illetve elhízott.
Ennek a komoly összefogásnak minden szinten meg kell jelennie
annak érdekében, hogy ezen a rendkívül rossz népegészségügyi
adaton mihamarabb változtatni tudjunk.
A gondolkodásunkat kell megváltoztatni?
– Lényeges a szemléletváltoztatás is. Úgy kellene
mindnyájunknak táplálkoznia, hogy az valójában az egészségünket
szolgálja.
Ez mennyire nehéz akkor, mikor a tévében chipseket,
cukros üdítőket reklámoznak?
– Cáfolhatatlan a reklám befolyásoló ereje. Ha viszont
valaki tudatosan akar táplálkozni, akkor maga döntheti el, hogy
olyan ételeket fogyaszt, melyek az egészséges életmód kialakításához,
megőrzéséhez járulnak hozzá.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai
vezetésével 2014-ben Magyarországon elsőként Dunaharasztiban
indult el a GYERE – Gyermekek Egészsége Program. Melyek ennek
a programnak a főbb elemei?
– A GYERE – Gyermekek Egészsége Program a nemzetközi
EPODE projekt része, amely 2004-ben Franciaországból indult útjára.
Jelenleg 29 országban működik és értelemszerűen minden országban
más-más elnevezéssel. Számos helyszínen, mint hazánkban is,
szakmai szervezetek irányítják a projektet. A franciák azzal a
célkitűzéssel indították el, hogy a gyermekkori elhízás
megelőzéséért a gyakorlat oldaláról is tegyenek meg mindent
az érintettek, mégpedig úgy, hogy kisebb városokban az összefogás
erejével működtessék a programot. A településeken az egészséges
táplálkozásra, és a mozgás fontosságára hívják föl a
gyerekek figyelmét, a cél elérése érdekében bevonva a városban
mindenkit, szülőket, pedagógusokat, civil szervezeteket. Ezzel
az elképzeléssel indítottuk el mi is a 20 ezres lélekszámú
Dunaharasztiban, körülbelül 3500 fő, 0-18 éves korú gyermek
bevonásával a projektet. Három éven keresztül oktatják kollégáim
a korcsoportonként kialakított tematika alapján a gyerekeket az
egészséges táplálkozásra. Hiszen másképpen kell átadni az
ismereteket például a zöldség-gyümölcs fogyasztásról az óvodás
korú gyerekeknek, és másként a gimnazistáknak. Mindegyik
korcsoporthoz a nekik megfelelő gyakorlati foglalkozásokkal
juttatjuk el az üzeneteket. Az egészséges táplálkozásokra
vonatkozó információkat fejezetekre osztottuk. Így a példaként
felhozott zöldség-gyümölcs fogyasztásról szóló részt két-három
hónapon keresztül visszük végig az óvodákban, iskolákban és
a gimnáziumban is. Nem csak a gyerekekhez szólnak az üzenetek;
hanem a tanároknak segédanyagot készítünk, a szülőknek
pedig információs anyagot arról, hogy mit adtunk át adott témakörön
belül a gyerekek számára. A települési önkormányzat segít
minket a projekt megvalósításában, például úgy is, hogy saját
programjaikban is megjelenik a GYERE-projekt. A kezdeményezés
elengedhetetlen része a mérés, ami igazolhatja, hogy mennyire
sikerül egy ilyen hosszú távú projekt segítségével
visszaszorítani a gyermekkori elhízást. A mérés metódusa: a
program elején kiválasztottuk a 6-12 éves korcsoportot és
2014-ben testsúlyt, testmagasságot mértünk a dunaharaszti védőnők
közreműködésével. A kapott adatokból kiderült, hogy a fenti
korcsoportba tartozó 1430 gyerek 26,5%-a túlsúlyos, illetve elhízott.
Ezen az arányon szeretnénk javítani. Ezt a mérést a program végén,
2017-ben az akkor 6-12 éves gyerekeknél ismételjük meg. Így
megtudhatjuk, hogy a program résztvevőinek körében milyen arányban
tudtuk csökkenteni a 26,5%-os mutatót. További célunk, hogy a
projekt hosszú távon országos programmá váljon. Örömmel számolok
be arról, hogy 2015 szeptemberében Szerencsen is elindítottuk a
programot. Szerencs városában 8-9 ezren élnek, közülük 2300
gyermek. A mérések már befejeződtek, és néhány hét múlva
a kutatásban részt vevő kollégáim feldolgozzák a kapott
adatokat. Reméljük, hogy minél több városban el tudjuk indítani
a GYERE-programot, és ennek segítségével országos szinten
tudunk tenni a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében.
Medveczky Attila
|
