|
 2016.03.18.
Brüsszelben győzött
a magyar álláspont
Megtöbbszörözték az öntözésfejlesztés forrásait
A Miniszterelnökség
a hazai agrárium fejlesztése érdekében mindent megtesz annak
érdekében, hogy a gazdák a meghatározott feltételek
figyelembevételével, de teljes mértékben ki tudják használni
a Vidékfejlesztési Program nyújtotta öntözésfejlesztési
lehetőségeket. Kis Miklós Zsolt államtitkár kiemelte, hogy
eredetileg új öntözési beruházásokra, az öntözött területek
növelésére egyáltalán nem lett volna lehetőség. A
Miniszterelnökség azonban elérte, hogy Magyarország Vidékfejlesztési
Programjának keretében lehetőség nyíljon az öntözött területek
növelését célzó fejlesztéseket uniós forrásokból finanszírozni.
Magyarországon jelentősek a felszíni és felszín
alatti vízbázisok és –készletek, és az országon átfolyó
vízmennyiség. Jelenleg viszont az öntözött területek aránya
messze elmarad az EU-s országokétól. Mi az oka, hogy a mezőgazdaságilag
művelt terület mértékéhez képest csekély az öntözött területek
aránya?
– A felvázolt probléma nem új keletű. A ’70-es,
’80-as években még jelentős területeken öntöztek. Az
akkori nagyüzemi struktúrában ezek a vízgazdálkodási
rendszerek többé-kevésbé működtek. A ’90-es évek utáni
privatizáció során a területek magántulajdonba kerültek, ami
sok esetben az öntözőrendszerek elaprózódásával és megszűnésével
járt. Természetesen nem ez az egyedüli ok. Az elmúlt évtizedekben
az öntözőrendszerek fejlesztésére csekély hazai és uniós
forrás állt rendelkezésre. Annak dacára, hogy az előző hétéves
ciklusban is volt öntözésre pályázati lehetőség, az igényelhető
keretösszeg nagyságrendje messze elmaradt a szükségestől.
Az öntözött területek
csekély mérete kapcsán fontosnak tartom megemlíteni egyrészt,
a nagy vízgazdálkodási rendszerek működését, ahol a nagy víztározók,
a csatornarendszerek kialakítására, karbantartására kell
gondolni. Másrészt pedig a gazdaságon belül történő öntözésfejlesztést.
Mindkét rendszernek megvannak a problémái. Tény, hogy a
birtokstruktúra kialakulása, a több tulajdonosi kézben lévő
csatornarendszerek egyformán nehezítik a jól működő egységes
öntözési rendszer kialakítását, ahogy az is, hogy a fejlesztéshez
szükséges források az elmúlt évtizedekben minimális mértékben
álltak rendelkezésre.
Hogyan sikerült a Miniszterelnökség brüsszeli tárgyalásain
elérnie, hogy az öntözésfejlesztéshez a Vidékfejlesztési
Programban a korábbi összeg többszöröse, mintegy 54 milliárd
forint álljon rendelkezésre?
– A Miniszterelnökség kitartó munkájának köszönhető,
hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a korábbi összeg többszöröse
áll a magyar gazdálkodók rendelkezésére. Nagyon hosszú
szakmai egyeztetés, vita előzte meg a brüsszeli döntést. Az
Európai Bizottság elsősorban, és főleg környezetvédelmi
szempontokból minden tagállam számára az új források elosztásakor
a már meglévő rendszerek korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt.
Ennek az az oka, hogy Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben
már létrehozták, és folyamatosan működtetik az öntözőrendszereket,
amelyeket „csak” korszerűbben, energiahatékonyabban kell üzemeltetniük.
A magyar kormány álláspontja ettől eltér, mivel úgy
gondoljuk, hogy az öntözött területek nagyságának jelentős
növelése, újabb területek bevonása ugyanolyan fontos feladat.
Optimista becslések szerint csupán körülbelül 100 ezer hektárt
öntöznek a gazdák. Elemi célunk az öntözött területek arányának
növekedése, hiszen az öntözés a versenyképesség növelésének
kiemelt eszköze mind a szántóföldi, mind a kertészeti
termesztésben. A bizottság érdeke szemben állt a magyar állásponttal,
és csak nagy nehézségek árán tudtuk elérni, hogy öntözött
területek növelését célzó fejlesztéseket is lehessen támogatni
uniós forrásokból. Az öntözésfejlesztés uniós támogatását
azonban az EU-s jogszabályok rendkívül szigorú feltételekhez
kötik. Csak abban az esetben ad támogatást az Európai Bizottság
új öntözött területek fejlesztéséhez, ha az érintett víztest
mennyiségi szempontból legalább jó minősítést kapott. A víztestek
állapotát hazánkban – ahogy minden tagállamban –a Vízgyűjtő-gazdálkodási
Terv határozza meg, amelynek felülvizsgálata a Belügyminisztérium
koordinálásával várhatóan tavasszal fejeződik be. A magyar
mezőgazdaság, a magyar gazdák alapvető érdeke, hogy ennek során
a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe az öntözésfejlesztés
érdekeit, azaz a víztestek minél nagyobb arányban kapjanak
mennyiségi szempontból jó minősítést. Ezen túlmenően előírtak
más kötelezettségeket Magyarország számára is, melyek kötöttségeket
tartalmaznak. Az egyik a víz árpolitikájára vonatkozik. Hazánkban
az elmúlt években ingyenesen lehetett öntöző vízhez jutni, s
ezt az Európai Bizottság nehezményezte. Ezeket a kötelezettségeket
elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva írták elő.
Amennyiben a gazdák eleget tudnak tenni a feltételeknek, akkor
lehet a Vidékfejlesztési Program keretében elkülönített 54
milliárd forintot, illetve a KEHOP erre irányuló forrásait hatékonyan
felhasználni. Azt nem állítom, hogy teljes sikert értünk el
Brüsszelben, mert ennél jóval nagyobb összegre lenne szükség
a gyökeres és mélyreható változásokhoz, de az mégis jelentős
eredmény, hogy a Vidékfejlesztési Program esetében sikerült
megtöbbszörözni az öntözésfejlesztés forrásait.
Jelenleg az öntözés döntően szántóterületen
zajlik, és csak 10% oszlik meg a gyümölcs-, szőlő- és
gyepterületek között. Lehet változtatni ezen az aránytalanságon?
– Mindenképpen célszerű a változtatás. Hazánkra
jellemző, hogy jóval több víz hagyja el az országot, mint
amennyi beérkezik. Ezért a felszíni, vagy a felszín alatti
vizekkel sokkal hatékonyabban kellene gazdálkodnunk. Meg kellene
vizsgálni, hogy belvíz esetén hogyan tudnánk tárolni a fölösleges
vízmennyiséget, s azt aszálykor, vagy a kultúra vegetatív időszakában
öntözésre fölhasználni. Ennek a struktúrának a kiépítése,
valamint országos szinten jól működő öntözőrendszer kialakítása
egyaránt hatalmas forrásokat igényelne. Viszont, ha csak azt
vesszük számításba, hogy tavaly a kukoricából 2-3 tonna nem
termett meg az aszály miatt, és ha ezt felszorozzuk a termék árával,
akkor legalább 100-150 milliárd forintos kárról beszélünk.
Éppen ezért az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság
versenyképességének megtartásához és további növeléséhez
elengedhetetlen nemzetgazdasági érdek.
Medveczky Attila
|
