vissza a főoldalra

 

 

 2016.03.18. 

Minőségi ellátás javítása a kórházban

Alacsony az egészségügyben dolgozók társadalmi presztízse

Február közepén négy, a legmodernebb technikával működő mobil röntgengéppel gyarapodott a kistarcsai Flór Ferenc Kórház eszközparkja, emellett korszerűsítették az intézmény nővérszállását is. Dr. Trombitás Zoltán, a kórház főigazgatója közölte szerkesztőségünkkel, hogy a fővárosban és környékén főleg a nővérek, a szakdolgozók hiánya, vidéken pedig inkább az orvoshiány jelent gondot.

 „Közös érdek, hogy minél kevesebb időt kelljen a kórházban tölteni” – jelentette ki az átadón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ezekkel a röntgengépekkel ez elérhető?

 – Természetesen minden modern technikai eszköz által elérhető, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek a kórházban. Hiszen ezekkel az eszközökkel jobb diagnosztizálási, gyorsabb és magasabb minőségi diagnózis nyújtására, illetve ellátásra nyílik lehetőség. Ez elősegítheti mindazt, amit miniszter úr megfogalmazott, mert ha minél kevesebben foglalják el az ágyakat, az a betegek, az orvosok, és a gazdaság érdeke is.

 Kérem, avasson be minket, hogy a mobil röntgengépek miben különböznek a hagyományostól, a megszokottól? Azoktól, amelyekkel például egy lábtörés alkalmával találkozhatnak a betegek?

 – Nálunk négy mobil röntgengép beszerzésére volt lehetőség, összesen közel 170 millió forint értékben. Ha valaki – ahogy említette – eltöri a lábát, akkor a radiológiára küldik, ahol az oda telepített röntgengépekkel vizsgálnak. Előfordul, hogy nem nyílik arra lehetőség, hogy a beteg a radiológiára menjen, illetve olyan beavatkozásokról is lehet szó, amit ott nem lehet megtenni. Például az intenzív osztályról a betegeket nem igazán lehet betolni a röntgenbe, hiszen az ellátásuk annyira eszközigényes, illetve nem szállíthatók ezek a betegek, ezért speciális, modern röntgengép szükséges. Esetünkben a beteghez viszik a röntgengépet, és ott az ágyán röntgenezik meg. Emellett két műtőben szolgáló röntgengépet kaptunk. Ezek által műtéti beavatkozás közben nyílik arra lehetőség, hogy az orvosok azonnal képet kapjanak különböző lényeges dolgokról. A negyedik mobil gép – melynek működését alkalmazás közben megtekintette a miniszter úr – nem műtét jellegű beavatkozások során alkalmazható. Például a gasztroenterológián, amikor úgynevezett ERCP beavatkozás történik – ez azt jelenti, hogy szájon át lehet kivenni a betegből epeköveket. A beavatkozás közben az orvos két információból lát bele a beteg testébe. A gasztroszkópon keresztül, amiben van egy mini kamera. De ez nem elegendő. A mobil röntgengép segítségével egy másik monitoron keresztül látja a készülék adatait, és ennek alapján tudja elvégezni a szükséges beavatkozást. Ami nagyon kedvez a betegnek is, mert nem kell megoperálni, hanem 10 perces beavatkozással meg lehet szabadítani az epevezetékben lévő epeköveitől.

 Ezenkívül milyen fejlesztéseket tudtak megvalósítani a közelmúltban?

 – Sajnálatos, s ezt miniszter úr beszédében mondta, és én is utaltam rá, hogy a közép-magyarországi régió fejlett térségnek számít az EU-ban, s Pest megye is ide tartozik 2020-ig. Akkor a megye le lesz választva Budapestről, és támogathatóvá válik. Ebből fakadóan sajnos mi az uniós pályázatok döntő többségéből eleve ki voltunk zárva, mivel a központi régióban vagyunk, hiába szorult volna rá ezekre a kórház. Néhány pályázatnál azonban, azok speciális okai miatt, nem volt ilyen kizárás. Nemrég energetikailag korszerűsítettük a nővérszállót, amit szintén átadott miniszter úr a négy röntgengép mellett. Ez egy 130 millió forintot meghaladó beruházás volt. Kicseréltük a nővérszállók nyílászáróit, a tető, illetve a homlokzat szigetelését. Energiaköltségünk ezáltal harmadával csökkent, és lényegesen javult a lakók komfortérzete. A másik EU-s pályázat 43 millió forint értékű beruházás volt, ami által napelemeket telepítettünk a kórház udvarán. A napelemekkel az áramfogyasztásunk egy részét ki tudjuk váltani.

 Több kórházvezető panaszkodik lapunknak, hogy bár egyre több modern gépet kapnak, de nagy kérdés, hogy ki fogja majd azokat kezelni. Önök is orvos-, illetve szakápoló-hiánnyal küzdenek?

 – Az egész magyar egészségügy óriási szakemberhiánnyal küzd. A fővárosban és környékén főleg a nővérek, a szakdolgozók hiánya jelenti a gondot, vidéken pedig inkább az orvoshiány.

 Miért alakult ki ez így?

 – Az orvosok korábban négy egyetemen végeztek; Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsett. A végzettek pedig szerettek nagyobb városban elhelyezkedni, ahol több lehetőség közül választhattak. Már évtizedekkel ezelőtt is nehéz volt a kisebb városok kórházainak elérniük a szükséges orvoslétszámot. Ez a trend ma is megfigyelhető. Az a tény, hogy sokan külföldön vállalnak munkát, illetve, hogy csökkent az orvosképzés, még inkább hozzájárultak az orvoshiányhoz. A kisvárosokban kevesebb a munkalehetőség, mint a nagyvárosokban, így e településeken a nővérek nem igazán tudnak más intézetbe elmenni. A Flór Ferenc Kórházban minden orvosi állás betöltött, viszont az orvosok eloszlása két szempontból is érdekes. Vannak bizonyos szakmák, ahol kritikussá válhat az orvoshiány. Például a radiológusoknál, az aneszteziológusoknál, a kórboncnokoknál. Rezidensekből, fiatal szakorvosokból nálunk nincs hiány, ahogy a tapasztalt, idős kollégákból sincs, de a középkorosztály tagjaiból már igen erősen. Ahogyan a fővárosban, kórházunkban is a leginkább a szakdolgozók hiánya érződik. Ezen a területen számos betöltetlen állásunk van.

 Előfordul, hogy civil szervezetek, intézmények is támogatják a kórházat?

 – Volt erre is példa. Kórházunknak, és az egyes osztályoknak is vannak alapítványai, s előfordul, hogy ezekbe különböző támogatások befolynak magánszemélyektől és főleg egészségügyben tevékenykedő cégektől. Sajnos összköltségvetésünkhöz képest ez jelentéktelen összeg.

 Mit tapasztal, mennyire megbecsültek társadalmilag a kórház dolgozói?

 – Egyre alacsonyabb az egészségügyben dolgozók társadalmi presztízse. Néhány évtizeddel ezelőtt, ha megkérdezték, hogy melyik a legmegbecsültebb állás, akkor a többség az orvost említette. Óriási a feszültség sokszor a betegellátásban, kevesebb orvos dolgozik és közben nőtt az orvos–beteg találkozások száma. Ebből fakadóan nő a várakozási idő, ami hozzájárul a presztízscsökkenéshez.

 

Medveczky Attila