vissza a főoldalra

 2016.03.25. 

Csurka igaza ma már kétségbevonhatatlan

Az Intrepress Magazint nehéz antiszemitizmussal, esetleg szélsőjobboldali elfogultsággal vádolni. A 36. éve megjelenő havilap mostani számában, Borvendég Zsuzsanna tollából rendkívül érdekes írás látott napvilágot. A Gazdasági lobbik a Kádár-rendszerben, Pénzmosás Ausztriában című írásban a következőkről szerezhetünk tudomást. A magyar katonai felderítés a hetvenes években vállalatokat hozott létre Nyugaton. A cégek a hírhedt és lapunkban is többször bemutatott bécsi CW banknál vezették számláikat, de a valós pénzügyi tevékenység a bécsi Winter Banknál zajlott. A Winter Bank jelentős tulajdonosa a magyar-zsidó származású Simon Moskovics volt, aki a keleti blokk állami bankjai és a nyugati bankok közötti üzletekre specializálódott.

1973-ban tehát ennél a banknál helyezték el a katonai felderítés pénzeit. E pénzeket többek között a katonai felderítés embere kezelte, akinek a cégiratok alapján elvileg nem is volt jogosultsága a számlák felett rendelkezni, és akit nem sokkal korábban azért utasítottak ki Libanonból, mert izraeli körökkel működött együtt.

A nyolcvanas évek belügyi jelentéseiből kiderül, hogy ekkor már magyar kereskedők és üzletkötők is a Winter Banknál helyezik el a kisíbolt pénzeiket, sőt a Winter Bank végzi a hazai ellenzék finanszírozását is. Simon Moskovics és a bank egyes alkalmazottai hazánkkal kapcsolatos tevékenységük során szorosan együttműködtek Izraellel és különböző zsidó szervezetekkel.

Ezek a szervezetek 1984-ben a deportálások negyvenedik évfordulója kapcsán Holokauszt-megemlékezés szervezése ürügyén utaztak egyre gyakrabban Magyarországra. A rendezvény fővédnöke Menáhém Begin izraeli miniszterelnök volt.

A jelentésekből kitűnik, hogy Moskovicsék már 1983-ban pontosan tudták előre, hogy Magyarország milyen pénzügyi intézkedéseket szándékozik tenni, hiszen Fekete János, akkori MNB alelnök pénzét is Moskovics kezelte. A jelentések szerint a Winter Bank alkalmazottja arról számolt be, hogy jelentősebb összegeket akarnak küldeni Rajk Lászlónak, Kertész Róbertnek és egy bizonyos Iván nevű személynek, majd „megbízható zsidó fiúk” iránt érdeklődött, akik összekötőként szóba jöhetnek.

Talán ennyi is elég az alapos és jól megírt cikkből, hogy indokoljuk a címet. Csurka István erről beszélt. Hogy a magyar ellenzék egy jelentős része, majd később a kormánypártok izraeli és magyarországi zsidó körök kezében vannak, akik együttműködve a nómenklatúra egyes szereplőivel már a nyolcvanas évektől tudatosan készítették elő a rendszerváltozást. Majd utána – erről Borvendég cikke ugyan nem szól – de lényegében lerabolták az országot és megakadályozták, hogy 1990 után Magyarország kiaknázza lehetőségeit, és eltiportak, szétbomlasztottak, tönkretettek minden értelmes nemzeti érdeket szolgáló kezdeményezést.

És mielőtt valakik nekiesnének Borvendég kutatásainak rögzítsük: Borvendég ugyanúgy nem általában a zsidókról írja cikkét, mint ahogy sem Csurka István, sem a Magyar Fórum nem általában ír a zsidókról.

Csorja Gergely