|
 2016.11.25.
Az életmentés
az egyetlen cél a nagy mínuszokban
24 órás egészségügyi centrumunkba bármikor betérhetnek a
hajléktalanok
Budapesten több
utcai gondozószolgálatot működtetünk, ezek elsősorban az utcákat,
parkokat, kapualjakat járják sorra, és az intézményi ellátást
elutasító, a hidegben is kint maradó hajléktalan emberekről
gondoskodnak – nyilatkozta lapunknak Molnár Tamás, a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat budapesti hajléktalanellátásért
felelős vezetője.
Hogyan segít a Máltai
Szeretetszolgálat télen a hajléktalanokon?
– A szeretetszolgálat Budapesten hat nappali
melegedőt tart fenn, melyekben egyszerre összesen 440 embert
tudnak fogadni, de ez a szám változhat az időjárás függvényében
és naponta ennél többen is megfordulhatnak ezekben az intézményekben.
Éjjeli menedékhelyeinken 200 főt tudunk elhelyezni, melyek
mellett működtetünk egy 36 férőhelyes úgynevezett hajléktalanok
otthonát, ahol olyan időseket fogadunk be, akik koruknál fogva
az utcákon már nem tudnának élni. Utcai gondozó szolgálatainknak
az a feladatuk, hogy elsősorban a téli krízisidőszakban meggátolják,
hogy kihűlés miatt bárki meghaljon az utcán. A téli időszakban
pluszszolgáltatásokat is biztosítunk. Ilyenek például krízisférőhelyeink,
és az említett 200 férőhely mellett működő 60 darab időszakos
férőhelyünk. Ehhez társulnak még az úgynevezett alacsony küszöbű
szolgáltatások, ahol nem kérünk tüdőszűrő-igazolást sem,
illetve ittas állapotban is betérhetnek ezekre a helyekre a rászorulók.
Emellett vannak még egészségügyi szolgáltatásaink, mint a 24
órás Egészségügyi Centrumunk, ahova bármikor betérhetnek a
hajléktalanok, és az utcai szolgálatok, a krízisautók is
behozhatják oda a betegeket. Itt lehetőség van arra is, hogy az
orvosok megvizsgálják és szükség esetén 1-2 napra megfigyelő
ágyra is fektethessék a betegeket, ami alatt felmérik az állapotukat,
és ha szükséges, akkor kórházba utalják őket. Amennyiben
nem súlyos a betegség, az Egészségügyi Centrum mellett működő,
úgynevezett lábadozóban ki tudják pihenni magukat, és megerősödhetnek.
A gyógyulás után igyekszünk számukra szálláshelyet biztosítani.
A már említett krízisautó kifejezetten télen működik,
reggel 8 órától hajnali 2 óráig, mely idő alatt kifejezetten
a lakossági, önkormányzati, hatósági bejelentésekre mennek
ki a kollégáink, és megvizsgálják a hajléktalan állapotát.
Ha kell meleg teát, takarót, ruhát adnak a rászorultnak, szálláshely-lehetőséget
ajánlanak fel, illetve minden információt megadnak számukra,
hogy biztos fedél legyen a fejük fölött a mínuszokban. Munkájukat
a diszpécserszolgálat irányítja, ami szintén reggel 8-tól
hajnali 2 óráig működik a Máltai Szeretetszolgálatnál. A
Menhely Alapítvány diszpécserszolgálata viszont egész nap elérhető
– ennek az alapítványnak vagyunk a társszervezete. Mindkét a
fővárosban működő diszpécserszolgálat az 1 338 4186-os
telefonszámon érhető el. A diszpécserszolgálat fogadja a hívásokat,
és irányítja a krízisautót, az utcai gondozó szolgálatokat,
illetve koordinálja a férőhelyeket.
Mi történik, ha valaki elutasítja az intézményi ellátást?
– Szervezetünk Budapesten kilenc utcai gondozószolgálatot
is működtet, ezek elsősorban az utcákat, parkokat, kapualjakat
járják sorra, és az intézményi ellátást elutasító, a
hidegben is kint maradó hajléktalan emberekről gondoskodnak.
Mindig vannak olyanok, akik nem akarják igénybe venni az intézményes
szolgáltatásokat, azonban nekünk arra kell törekednünk, hogy
ebbe az irányba tereljük őket, de addig is, míg ez megtörténik
adjunk meg minden szükséges segítséget nekik, ezáltal kiépítve
egy bizalmi kapcsolatot.
Szinte mindenki azt mondja, segítsünk a szegény hajléktalanokon,
de fel vannak háborodva, ha télen az aluljárókban alszanak.
– Ez egy érdekes téma, mert mindenkinek saját joga dönteni
tartózkodási helyéről. Természetesen különböző rendeletek
előírják, hol nem szabad életvitelszerűen tartózkodni, de a
hatóság feladata azt eldönteni, mi minősül életvitelszerű
tartózkodásnak. Egyértelmű, hogy felajánljuk segítségünket
az aluljárókban élő embereknek. Ők sok esetben azért akarnak
ott maradni, mert az aluljáró védett hely, és pénzkereseti
forrást is jelent számukra – gondoljunk az újságozásra, a kéregetésre,
vagy az üvegek gyűjtésére. Senkit sem kötelezhetünk arra,
hogy igénybe vegye szolgáltatásainkat. A szociális munkánk lényege,
hogy olyan alternatívákat kínáljunk az embereknek, amivel élni
tudnak, és ezáltal létrejön az a bizalmi kapcsolat, hogy végül
elfogadják a segítségünket. Egyik célunk, hogy bízzanak
abban, hogy szolgáltatásainkkal valóban segíteni akarunk
rajtuk.
Ha már a pénzt említette, arról is hallani, hogy sok
hajléktalan azért utasítja el az intézményi ellátást, mert
a melegedőkben, otthonokban meglopják őket. Ez igaz, vagy városi
legenda?
– Inkább városi legenda. Természetesen mindenkinek
lehetnek rossz tapasztalatai. Velünk is előfordulhat, hogy az
utcán, tömegközlekedési eszközökön kizsebelnek, és ez a
hajléktalanszállókon sem kizárt. Az éjjeli menedékhelyek, és
a hajléktalanszállók személyzete viszont ügyel a biztonságra,
és az értékeket leadhatják a hozzánk betérők megőrzésre.
Ez azért is lényeges, hogy bízzanak bennünk, különben az utcán
töltik az éjszakákat, s ha megfagynak, az részben a mi felelősségünk
is lehet.
Egyeztetnek a szolgáltatásban a többi civil és egyházi
segélyszervezettel?
– Természetesen, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi
ellátásánál, fővárosi és országos szinten a diszpécserszolgálatok
a felelősek. Régiónként kijelöltek egy adott diszpécserszolgálatot,
és amint említettem a fővárosit a Menhely Alapítvánnyal együtt
működtetjük. A diszpécserszolgálatok feladata a szervezetek működésének
összehangolása, s ennek keretében együttműködési megállapodásokat
is kötünk. A Menhely Alapítvány havonta szervez megbeszéléseket
az utcai szolgálatok számára, illetve a fenntartóknak is, éppen
azért, hogy ne legyenek átfedések, és egyre kevesebb hajléktalan
maradjon segítség nélkül.
Szervezetükben a hajléktalanellátást főleg önkéntesek
végzik?
– Főleg főállású munkatársakkal dolgozunk, akiknek a
munkáját önkéntesek is segítik. Az önkéntesek a szociális
munkában a jogszabályok alapján nem vehetnek részt, hiszen ők
többnyire nem képzett szakemberek. Az önkéntesek főleg olyan
kiegészítő tevékenységekben vesznek részt, mint a teafőzés,
a szendvicsek elkészítése, ételosztás. Egészségügyi ellátásunkban
dolgoznak önkéntes orvosok, ápolók, akik szabadidejüket áldozzák
föl arra, hogy segítséget nyújtsanak. Annak pedig nagyon örülünk,
hogy a kötelező iskolai közösségi szolgálaton belül sok diák
keres fel bennünket, akik szintén a kiegészítő tevékenységekben
vesznek részt.
Medveczky Attila
|
