vissza a főoldalra

 2016.10.07. 

Csorja Gergely: Félművelt kontárok a magyar újságírásban

Újságot, internetes megjelenést olvasni hovatovább kínszenvedés. A magyar újságírás legjellemzőbb terméke a műveletlen, akadozó íráskészségű emberek által félinformációk alapján rosszul megírt cikk. Ez általános jelenség, de a rossz írások között különösen zavaró, amikor a szerző alapvető ismeretek hiánya mellett próbál tudományoskodni, szakmai érveket felhozni, szakértőként tetszelegni. Nézzünk erre egy megdöbbentő példát. A Magyar Narancsban Elek Ignác – aki önmagát egyetemi oktatóként definiálja – egy létező és a kontár filozófusok által előszeretettel félremagyarázott elmélet alapján próbálja meg bebizonyítani, hogy Orbán rendszerét diktatórikus módszerekkel, pontosabban nem demokratikus módszerekkel kell megdönteni.

Kurt Gödel híres nemteljességi tételével próbálja igazolni, hogy ideje bevezetni a vörösterrort. A tudományoskodó okfejtés a következő:

1. Gödel igazolta, hogy minden axiómarendszer, ha ellentmondásmentes, akkor tartalmaz olyan állításokat, amelyről nem dönthető el, hogy igaz vagy hamis. Kicsit lazábban átfogalmazva: minden rendszerben lesznek olyan problémák, amelyek a rendszer fogalmaival nem oldhatók meg.

2. A demokratikus jogállam is axiómarendszer, csak nem így szoktuk nevezni. Axiómái, vagyis az elfogadott alapkövei, alapvető állításai általában alkotmányban öltenek testet, amelyből aztán az egész jogrendszer levezethető.

3. Persze, ne gondoljuk, hogy a jogrendszer olyan egzakt és ellentmondásmentes, mint a matematika. Ez azonban egyáltalán ne ejtsen kétségbe senkit, mert a matematika alkalmazása egy adott szakterületre mindig csak bizonyos keretek között lehetséges.

4. Például Adolf Hitler demokratikus választások (és a demokratikus berendezkedéstől nem idegen különféle politikai alkuk) következtében került hatalomra, vagyis ez a momentum beleillett az akkori demokrácia szabályrendszerébe. Tudjuk viszont, hogy a hatalomból őt soha senki el nem mozdíthatta volna demokratikus módszerekkel, ugyanis fokozatosan úgy alakította a környezetet, hogy ez ne is legyen lehetséges (nem mellesleg számos, demokráciától idegen módszert is alkalmazott a hatalma növelése érdekében). Mi ez, ha nem a Gödel-tétel megnyilvánulása egy konkrét esetben.

5. Hitler ellen demokrácián kívüli eszközt vetettek be, jelesül a háborút, ráadásul Nürnbergben a náci bűnösöket nem demokratikus eszközökkel ítélték el, mert visszamenőleges hatállyal alkottak szabályokat. Mintha ismerték volna Gödel tételét.

6. Úgy tűnik, minden jogállam életében elérkezhet a gödeli pont, amikor a jogállam érdekében nem jogállami módszereket kell alkalmazni.

7. Ez most jött el Magyarországon, ezért Orbánék ellen nem demokratikus eszközökkel kell fellépni.

Az okfejtésbe egyetlen apró hiba csúszott, hogy Gödel elmélete kizárólag aritmetikai axiomatikus rendszerekre igaz. (lásd Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei. Értelmezések és félremagyarázások) Azaz csak olyan rendszerekre, amelyben valamilyen módon számok (vagy azoknak megfeleltethető jelek) vannak és az aritmetika (mondjuk a PA) rendszerének alapvető szabályai érvényesek. Az alkotmány, a demokrácia, a demokratikus államrend ugyan lehet axiomatikus rendszer, de semmiképpen sem aritmetikai.

Ennek megfelelően még lazán értelmezve sem mond semmit Gödel nemteljességi tétele a demokráciáról vagy a társadalomról. Hitler hatalomra jutása, regnálása és bukása, valamint a háború annyiban kapcsolódik Gödelhez, amennyiben 1939-ben a sorozás elől Amerikába menekült. Gödel nemteljességi tételeihez azonban semmilyen módon. Ebből adódóan Elek Ignác elmélete nettó áltudományos zagyvalék. Ha hasonlókat oktat az egyetemen, akkor azonnal hagyja abba.