|
 2016.09.02.
Mi volt Ilonka néni bűne?
Ilonka néni –
Dr. Tamás Aladárné – megélte az első és a második világháborút;
a trianoni országcsonkítást; az elaknásított, s így gyakran
szétroncsolódott országhatárok és társadalmi szerkezetek Európáját;
a felvidéki magyarság teljes jogfosztottságát, a deportálásokat
és kitelepítéseket. Ilonka néni az egykori Gömör vármegyében
élt, s ott örömét lelte abban, hogy kisiskolás magyar
gyermekeket taníthatott. Sohasem tudjuk meg, mi minden járt a
fejében a történelem viharaiban, de abban bizonyosak lehetünk,
hogy ő meg tudta őrizni a lelki békéjét.
Lelki béke nélkül
nem lehetett volna mosolygósan, kitárulkozó szívvel ártatlan
gyerekek elé állni és átadni nekik azt a felbecsülhetetlen
kincset, amit Istenben élésnek, magyar nyelvnek, kultúrának,
hagyományoknak nevezünk.
Ilonka néni már idős asszony volt, amikor egy áldásos
pillanatban felismerte: elvesztené a lelki békéjét, ha nem élne
a történelem adta, a nemzetközi jog szavatolta lehetőséggel,
s nem kérvényezné önként soha fel nem adott állampolgárságának
újbóli felvételét; hogy ne csak a lelkében őrizhesse soha
meg nem tagadott magyarságát, hanem formálisan is
visszahonosodhasson.
Ilonka néni úgy érezte, hogy számára ez a tisztességes,
hiszen tettét bizonyára helyeselnék becsületes felmenői, és
mindazok a nemzetépítő szellemi óriások is, akikről évtizedeken
át beszélt a tanítási órákon az újabb és újabb nemzedékeknek.
És Ilonka néni visszahonosodott. És számtalan településen
elmondta, hogy nagy öröm volt, amikor az elrabolt haza kinyújtotta
felé a kezét. És ő nem vádol senkit, és reméli, hogy Esterházy
Jánosnak lesz igaza: a magyar és a szlovák népet egymás mellé,
sorsközösségbe teremtette az Isten.
Ilonka néninek a hatalom már nem tudja visszaadni a szlovák
útlevelét, és bocsánatot sem kérhet tőle, hiszen ő a testi
valóságában már nincs velünk. Itt marad azonban az öröksége:
a becsületesség, a bátorság, a jövőbe vetett hit gyönyörű
példája.
Egyikünk sem tudja, milyenek a földi élet utolsó
pillanatai, én mégis megkockáztatom: Ilonka nénit a túlvilágra
érkezve átölelte az Isten.
(felvidek.ma)
|
