vissza a főoldalra

 

 

 2016.09.23. 

Gondolatkísérlet a népszavazás bojkottálásával kapcsolatban

Az erőszakos betelepítés után egy magyarok és cigányok elleni pogrom szervezésének lehetősége

Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok, több mint negyedszázada ezt a mondatot kiabálták Marosvásárhelyen, a város minden pontjáról összesereglő cigányok, a botokkal és kövekkel felfegyverzett, felheccelt, félrevezetett, leitatott, őrjöngő románok gyűrűjébe került magyaroknak. A gyalázatos Fekete Pénteken, március 19-én, az akkor még többségében magyarok lakta Marosvásárhelyen, a Bolyai gimnázium magyar tannyelvűségéért csendben felvonulók tüntetését a háttérből hergelt románok véres összecsapássá változtatták. A Felső-Maros mentéről és a Görgény völgyéből teherautókon vasvillával, fejszével, botokkal felszerelten érkezettek azt ordították, agyonverik az összes magyart. A polkorrektek ma is azt hazudják, hogy tisztázatlan okból törtek ki a zavargások. Erről szó sincs. Szél fúvatlan nem indul. A hat halálos áldozatot követelő magyarellenes pogromnak 300 sebesültje volt, Sütő András magyar írónak ekkor verték ki a fél szemét.

Hiába skandálták a magyarok, hogy Európa, Európa, amikor a husángokkal, felfegyverkezett román csőcselék rátámadt a fegyvertelen magyar tömegre. Európa süketnek tettette magát. Akik pedig a pogromot megszervezték és irányították, a későbbi hazugságkampány során a jogaikért kiálló magyarokra hárították a felelősséget. Azután a román börtönökben magyarok és cigányok együtt szerezhették a keserűnél keserűbb tapasztalatokat a demokráciáról csupán általában papoló Európa tehetetlenségéről, amikor egyrészt az őslakosok, másrészt a kisebbségek jogait lábbal tiporták. Hogyan lett lehetséges, hogy’89-ben Marosvásárhely román és magyar ajkú lakossága soha nem tapasztalt, már-már testvéri egyetértésben követelte a Ceausescu házaspár távozását, és amikor közös fellépésüket látszólag siker koronázta, akkor a zsidók és a német ajkúak kiárusítását követően kiderült, hogy valójában a magyarok és cigányok szülőföldjükről való elkergetése a pogrom célja. Tehát adva van egy majdnem színmagyar város, ahonnan ezzel a csellel elűzik az őslakos magyarokat, az etnikai arányok megváltoztatása céljából.

Jól mondta a miniszterelnök, hogy igen nagy a felelősségük a városoknak. Most képzeljük el ugyanezt a helyzetet akármelyik magyar városban, ha megvalósulna Schulznak, a szocialisták európai vezetőjének a migránsok erőszakos betelepítéséről szőtt álma.

Hogy mit remélhetnénk egy ilyen esetben Európától, ezt már erdélyi magyarként megtapasztaltuk. Tehát nem kérdés, nekünk magunknak kell védekeznünk, akár az utolsó leheletünkig. De nem utólag, amikor már késő, előtte, hogy megelőzzük a bajt! Ilyen védekezési lehetőség most az október 2-i népszavazás. Valamennyien veszélyben vagyunk, de különösen súlyos helyzetbe kerülnének a támogatásra szorulók, magyarok és cigányok együtt, abban a nem várt esetben, ha nem mennénk el elegen a népszavazásra. Minden pénzünk elmenne a migránsokra, és ha ezt a tényt mi nem fogadnánk örömmel, majd ők felfogadnák a felheccelt migránsokat és egy Marosvásárhelyihez nagyon hasonlító, csak sokkal kegyetlenebb összecsapás következne.

Az ellenzék, élén a jobbikos Zazriveccel, kimutatta a foga fehérjét a parlamenti nyitónapon. A népszavazás érvénytelensége esetén az Orbán kormány lemondását követelnék. A brüsszeliták legnagyobb örömére a választásokig hátralévő szűk két esztendő ezzel telne ki. A 2018-as választásokat hiába buherálnák meg, akár Soros támogatásával, a Jobbik és a teljes tökéletlen ellenzék, még ha összeállna is, képtelen lenne kormányozni. Gyurcsányék egy pillanat alatt fölébük kerekednének, és ahogy az akkori román rendőrség végignézte a magyarok ütlegelését Marosvásárhelyen, mit gondolnak a szemkilövetők által behozott idegen rendőrökkel szemben mennyi esélyünk lenne?

Ceterum censeo: mindnyájunknak el kell menni!

 

czyla